Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott, az oktatás és képzés terén elért haladásról szóló jelentése alapján az uniós tagállamoknak az elmúlt évtizedben sikerült előrelépést tenniük oktatási rendszereik kulcsfontosságú területein, de a 2010-re elérni kívánt öt referenciaérték közül mindössze egyet tudtak elérni. Megvalósult az EU-nak a matematikából, természettudományokból, technológiából és műszaki tudományokból diplomát szerzők számának növelésére irányuló célkitűzése: 2000 óta 37%-os növekedés következett be, ami jóval túlszárnyalja az eredeti 15%-os célt. Jelentős, de nem elégséges a haladás a lemorzsolódók arányának csökkentése, a felső középfokú oktatást befejezők számának növelése, az olvasási készségek javítása, valamint az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek hányadának növelése terén. Az egyes országokra vonatkozó részletes adatokat a melléklet tartalmazza. A foglalkoztatást és a növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a lemorzsolódók aránya 10% alá csökkenjen, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma pedig legalább 40%-ra növekedjen.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket mondta: „Jó hír, hogy a képzettségi szint jelentősen növekedett Európában. Több fiatal szerez középfokú végzettséget és felsőfokú diplomát, mint tíz évvel ezelőtt. De a lemorzsolódók problémája továbbra is fennáll: az Európai Unióban hét fiatal közül egyet érint, öt tizenöt éves tanuló közül egy pedig továbbra is olvasási nehézségekkel küzd. Az oktatás és képzés ezért szerepel az Európa 2020 alapvető célkitűzései között. További erőfeszítésekre van szükség a tagállamok részéről ahhoz, hogy elérjük közösen kitűzött európai céljainkat.”
A biztos nyomatékosan felszólította a tagállamokat arra, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére oktatási költségvetésüket ne csökkentsék. „Az oktatásra fordított kiadások kiváló befektetések a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés terén, melyek hosszú távon megtérülnek. A költségvetési szigorítások idején azonban azt is biztosítanunk kell, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel” – tette hozzá.
Öt oktatási referenciaérték 2020-ra
2009-ben az EU oktatási miniszterei öt olyan oktatási és képzési referenciaértékben állapodtak meg, amelyet 2020-ra el kell érni:
*
az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányát 10% alá kell csökkenteni (a jelenlegi 14,4%-os értékből kiindulva ez azt jelentené, hogy legalább 1,7 millióval csökkenne azoknak a száma, akik végzettség megszerzése nélkül kimaradnak az iskolából vagy képzésből);
*
legalább 40%-ra kell növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányát (a jelenlegi 32,3% alapján ez azt jelentené, hogy a diplomások száma további 2,6 millióval nőne);
*
a 4 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95%-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben (az arány jelenleg 92,3%; e cél elérésével több mint 250 000 gyermekkel több venne részt a kisgyermekkori nevelésben);
*
a nem megfelelő olvasási, matematikai és természettudományos készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 15% alá kell csökkenteni (e három területen jelenleg 20% körüli ez az arány. E cél elérésével a rosszul teljesítők száma 250 000-rel csökkenne);
*
legalább 15%-ra kell növelni azoknak a felnőtteknek (a 25–65 évesek) számát, akik részt vesznek egész életen át tartó tanulási programokban (a jelenlegi arány 9,3%. E célkitűzés megvalósulásával 15 millióval több felnőtt venne részt az oktatásban és képzésben).
Éves jelentés a referenciaértékek elérése érdekében tett előrelépésekről
A Bizottság a mutatókról és referenciaértékekről szóló éves jelentésében elemzi a tagállamoknak az ismertetett célértékekhez viszonyított teljesítményét, és azt is megvizsgálja, hogy a tagállamok milyen eredményt értek el a 2010-re kitűzött, korábbi referenciaértékek terén.
A legfontosabb eredmények
*
A 2020-ra kitűzött referenciaértékek: Jóllehet korai még pontos előrejelzéseket adni, a korábbi tendenciák alapján a 2020-ra meghatározott referenciaértékek többsége várhatóan megvalósulhat, ha a tagállamok továbbra is prioritásként kezelik ezeket, és hatékony beruházásokat hajtanak végre az oktatás és képzés területén. Ez mindenekelőtt két kiemelt oktatási cél, a lemorzsolódók és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők esetében érvényesülne.
*
A 2010-re szóló referenciaértékek: Az uniós országok előrelépést értek el, de a kitűzött célt csak a matematika, a természettudományok, a technológia és a műszaki tudományok terén felsőfokú végzettséget szerzők tekintetében sikerült elérni. (A 2010-re vonatkozó részletes adatok jövő év elején válnak elérhetővé.)
*
Részvétel és végzettség: 2000 óta az oktatásban való részvétel aránya és a felnőttek képzettségi szintje egyaránt nőtt. A iskola előtti nevelésben részt vevő gyermekek hányadában szintén növekedés volt megfigyelhető.
*
A nemek közötti különbségek továbbra is jelentősek mind a teljesítmény, mind a tantárgyválasztás terén. A lányok olvasási készségei például jobbak, míg a legtöbb lemorzsolódó a fiúk közül kerül ki. A matematika, a természettudományok, a technológia és a műszaki tudományok terén felsőfokú végzettséget szerzők között pedig több a férfi.
A valamennyi uniós tagállamra, továbbá Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Izlandra, Törökországra, Norvégiára és Liechtensteinre kiterjedő jelentés áttekintéseket és részletes statisztikákat tartalmaz, kiemelve, mely országok teljesítenek az uniós átlagnál jobban vagy rosszabbul, illetve melyek zárkóztak fel vagy maradtak le a többi országhoz viszonyítva.
A következő lépések
Az elkövetkező hetekben a tagállamok benyújtják nemzeti reformprogramjukat a Bizottságnak, melyben meghatározzák a lemorzsolódókra és a felsőfokú diplomát szerzőkre vonatkozó nemzeti célszámokat, valamint azt, hogy miként tervezik elérni a kitűzött célokat. A Bizottság a közeljövőben benyújtja a foglalkoztathatóság és a tanulmányi mobilitás tekintetében javasolt új referenciaértékeket.
