A társasháznak a vagyonátruházásból, a tőkejövedelmekből, egyes más juttatásokból származó bevétel adózásakor úgy kell az adót megállapítani és megfizetni, mintha azt a magánszemély szerezte volna meg. A fennmaradó összegből a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további adókötelezettség nem terheli. Amennyiben a felsorolt bevételeken kívül a társasház a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából is szerez bevételt, akkor az ily módon szerzett bevételből le kell vonni a tulajdonostársak közös költségre, illetőleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (pl. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni.
2011. január 1. napjától az általános adókulcs az adóalap 16 százaléka. Az adóalap-kiegészítés az un. szuperbruttósítás, ezen jövedelem megszerzésekor fel sem merülhet, mert a szuperbruttósítás az összevont adóalaphoz kötődő fogalom, a társasházaknál pedig az összevont adóalap nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a társasház jövedelme a vegyes jövedelmek között szerepel, vagyis külön adózó jövedelem.
Mindezek alapján a társasház a kapott bérleti díj után 16 százalékos mértékű adó fizetésére kötelezett az adóalap-kiegészítés alkalmazása nélkül. Amennyiben a bérbevevő kifizetőnek minősül (pl. Kft., Bt, stb.), akkor az adólevonási kötelezettséget teljesítenie kell.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-Magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság
