Az egységes piac az Európai Uniónak lételeme és fő gazdasági motorja. A jelenlegi gazdasági válsággal szemben is ez a leghatásosabb eszközünk. Ám az 1992-es létrehozása óta elért előrehaladás ellenére még nem sikerült teljesen kiaknázni a benne rejlő növekedési lehetőségeket.
Az egységes piacnak tehát új szakaszba kell lépnie egy újfajta, környezetbarátabb és társadalmilag befogadóbb növekedés megalapozása érdekében. Az Európai Bizottság által ma elfogadott egységes piaci intézkedéscsomag tizenkét munkaterületet kíván megnyitni az egységes piac fellendítésére 2012-ig. A növekedés, a versenyképesség és a társadalmi fejlődés irányába ható tizenkét tényező kiterjed a dolgozók mobilitására, a kkv-knak szánt finanszírozási eszközökre, a fogyasztóvédelemre, a digitális tartalomra, az adópolitikára és a transzeurópai hálózatokra. A cél az, hogy az egységes piac valamennyi szereplőjének – a cégeknek, az állampolgároknak, a fogyasztóknak és a dolgozóknak – könnyebbé váljék az élete (lásd IP/10/1390).
Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso kijelentette: „Az egységes piac mindig is gazdasági fejlődésünk és jólétünk motorja volt. Máig a leghatásosabb eszközünk a válsággal szemben. A tizenkét munkaterület, amelyet ma megnyitunk, ismét döntő lendületet fog adni az egységes piacnak, egyaránt szolgálva a vállalkozások, a dolgozók és a fogyasztók érdekét. Célunk, hogy 2012-re még erősebbé váljék egységes piac.”
Ezt Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős európai biztos, a következő szavakkal egészítette ki: „A mai javaslat egyöntetű választ ad a belső piac hiányosságaira, és azt a célt szolgálja, hogy fejlődési modellünk fenntartható és társadalmilag befogadó legyen. A Bizottság valamennyi érintettet – elsősorban a tagállamokat és az Európai Parlamentet – arra kéri fel, hogy álljanak e cselekvési terv mellé, vagyis mihamarabb hozzák meg a 2012-ig bevezetendő tizenkét kulcsfontosságú intézkedést, és ezáltal növeljék az egységes piac szereplőinek esélyét, hogy kezdeményezéseiket a lehetőségek teljes kihasználásával sikerre vigyék” .
Mi ez a tizenkét munkaterület?
A négy hónapon át tartó nyilvános konzultáció folyamán begyűjtött több mint 850 észrevétel, valamint az európai intézmények véleményei és következetései nyomán a Bizottság tizenkét területet azonosított a növekedés serkentésére és az állampolgárok bizalmának növelésére irányuló munkához. Mindegyik munkaterülethez tartozik egy olyan kiemelt kezdeményezés, amelyre vonatkozóan a Bizottság vállalja, hogy a következő hónapokban javaslatot terjeszt elő azzal a céllal, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal 2012 végéig végleges megállapodás szülessék. Ezenkívül mindegyik munkaterület tartalmaz további, hasonlóan fontos javaslatokat, amelyek a kiemelt kezdeményezés lendületéből táplálkozva esetenként párhuzamos, máskor valamivel lassabb fejlődést eredményeznek.
1. A kkv-k finanszírozáshoz jutása
Ez a munkaterület döntő fontosságú a húszmillió európai kis- és középvállalkozás (kkv) számára: finanszírozás híján e vállalkozásoknak gyakran jelent gondot a munkaerő-felvétel, új termékeik bevezetése vagy infrastruktúrájuk megerősítése. Egységes jogállást kell tehát létrehozni a kockázatitőke-alapok számára, hogy ezáltal a tagállamok valamelyikében letelepedett kockázatitőke-alap bármely másik tagállamban befektethessen, és így az innovatív kkv-knek vonzó áron kínálhassa a szükséges szaktanácsadást.
2. A dolgozók mobilitása az egységes piacon
2009-ben 5,8 millió európai dolgozott a sajátján kívüli tagállamban: ők alkotják az Unió aktív lakosságának 2,5%-át. A képzett munkaerő mobilitásának fokozásával versenyképesebbé tehető az európai gazdaság. Erre azért is van égető szükség, mert számos, magas fokú képzettséget igénylő állás nincs betöltve. Fel kell számolni azokat a jogi akadályokat, amelyek még mindig gátolják az európaiakat abban, hogy ott dolgozzanak, ahol szeretnének. Ehhez korszerűsíteni kell a szakmai képesítések elismerésének szabályait: egyszerűsíteni kell az eljárásokat, felül kell vizsgálni a szabályozott szakmák körét, és fokozni kell a tagállamok közötti bizalmat és együttműködést, többek között az európai szakmai kártya révén.
3. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok
A szellemi tulajdon ugyanolyan fontos, mint a nyersanyagok vagy az ipari háttér: hozzá kapcsolódik az európai vállalkozások erőforrásainak 44–75%-a. Ez az Uniónak jelentős komparatív előnye. Ezért az európai versenyképesség szempontjából elengedhetetlen a találmányok egységes szabadalmi oltalmának minél több tagállamra kiterjedő bevezetése: a cél az, hogy 2013-ban ki lehessen bocsátani az első egységes szabadalmi engedélyt. A Bizottság még ma ilyen irányú javaslatot terjeszt elő (lásd: IP/11/470 és MEMO/11/240, 2011. április 13.).
4. A fogyasztók mint az egységes piac szereplői
Ahhoz, hogy a fogyasztók az egységes piacban jobban megbízzanak, jogokkal kell őket felruházni. Ehhez többek között fejleszteni kell az alternatív vitarendezést, és peren kívüli jogorvoslati lehetőségeket kell kialakítani. Így a fogyasztók egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb megoldáshoz folyamodhatnak. Ez különösen fontos az internetes kereskedelemben, a határokon átívelő elektronikus kereskedelem iránti fogyasztói bizalom növekedésétől ugyanis mintegy 2,5 milliárd EUR összegű gazdasági nyereség remélhető.
5. Szolgáltatások: a szabványosítás fokozása
A szolgáltatások képezik az európai munkahelyteremtés motorját: míg 1998 és 2008 között az Európai Unió gazdasága átlagosan évi 2,1%-kal, a szolgáltatási ágazat évi 2,8%-kal nőtt. Az ágazat foglalkoztatottjainak száma évente 2%-kal emelkedett, míg az egész gazdaságra vetítve a növekedés 1% volt. A megszerzett előny megőrzése érdekében a Bizottság az európai szabványosítási rendszer szabályozásának olyan felülvizsgálatát fogja javasolni, amely annak hatályát kiterjeszti a szolgáltatásokra, a szabványosítási eljárásokat pedig hatékonyabbá, eredményesebbé és befogadóbbá teszi.
6. Az európai hálózatok megerősítése
A közlekedési, energetikai és hírközlési hálózatok az egységes piac gerincét alkotják. A hatékony infrastruktúra ugyanis előmozdítja, hogy a személyek, az áruk, az energia különböző formái és az adatok gyorsan és ésszerű áron áramolhassanak szabadon. A Bizottság az energetikai és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozóan jogi aktusokat fog elfogadni az európai érdekű stratégiai projektek kijelölése érdekében.
7. Egységes digitális piac
Feltétlenül meg kell erősíteni az elektronikus ügyletekbe vetett bizalmat ahhoz, hogy olyan digitális belső piac alakulhasson ki, amelynek előnyeit az állampolgárok, a vállalkozások és az közigazgatási szervek maradéktalanul kihasználhatják. Európának olyan szabályozásra van szüksége, amely egész területén biztosítja az elektronikus azonosítás és hitelesítés kölcsönös elismerését. Ezenkívül felül kell vizsgálni az elektronikus aláírásra vonatkozó irányelvet annak érdekében, hogy biztonságos és akadálymentes legyen az elektronikus kapcsolattartás.
8. Társadalomtudatos vállalkozás
Egyes vállalkozások úgy döntöttek, hogy a gazdasági haszonszerzésre való jogos törekvésen túl közérdekű, társadalomfejlesztési, etikai vagy környezetvédelmi célokat is szolgálnak. Ebben az ágazatban növekedési és munkahely-teremtési lehetőségek rejlenek. Ösztönzése érdekében teljes mértékben kiaknázhatóvá kell tenni az európai vagyonkezelési üzletág rendkívüli tőkeáttételi hatását. A meglévő, országos szintű kezdeményezések hatásának növelése érdekében olyan európai keretre fogunk javaslatot tenni a társadalomtudatos befektetési alapok vonatkozásában, amely ez utóbbiak előtt megnyitja az egységes piac lehetőségeit.
9. Adópolitika
Az Európai Unió adószabályozása nincs összhangban sem a huszonegyedik század egységes piacán uralkodó viszonyokkal, sem a fenntartható fejlődés kihívásaival. Nem kedvez kellőképpen az energiatakarékosabb vagy a környezetbarátabb megoldásoknak. Ezért még ma javaslatot teszünk az energia adóztatására vonatkozó irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a különféle energiaforrások olyan, egységes elbírálás alá essenek, amely fokozottabban figyelembe veszi az egyes termékek energiatartalmát és szén-dioxid-kibocsátását (lásd: IP/11/468 és MEMO/11/238).
10. A társadalmi kohézió növelése az egységes piacon belül
Az Európán belüli társadalmi kohézió növelése érdekében a Bizottság a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó irányelv hathatósabb alkalmazására irányuló jogalkotási javaslatot fog tenni a szabályok visszaélésszerű alkalmazásának és megkerülésének megelőzése és szankcionálása érdekében. A Bizottság ezenkívül javaslatot fog tenni annak egyértelműsítésére, hogy a szociális alapjogok hogyan juttathatók érvényre a gazdasági szabadságjogok gyakorlásának keretében.
11. A vállalkozások szabályozási környezete
A vállalkozások még ma is gyakran a kötöttségeket, nem pedig a kínálkozó lehetőségeket látják az egységes piacban. Meg kell könnyíteni e vállalkozások dolgát, vagyis enyhíteni kell a jogi és az igazgatási követelményeken. Ennek érdekében a Bizottság a pénzügyi beszámolási követelményeket illetően a számviteli irányelvek egyszerűsítésére, valamint – különösen a kkv-k esetében – az igazgatási terhek csökkentésére tesz javaslatot.
12. Közbeszerzés
A közszervek hozzávetőlegesen a GDP 18%-át költik árura, szolgáltatásokra és építési beruházásokra. Ez a közkiadás a gazdasági növekedésnek egyik alapvető mozgatórugója. Az európai szabályozás és a nemzeti szabályozások megnyitották a közbeszerzési piacokat a tisztességes verseny előtt, ami az állampolgár szempontjából jobb minőséget és kedvező árakat eredményezett. A Bizottság e szabályozási keret korszerűsítésére tesz javaslatot annak érdekében, hogy a környezetkímélő, társadalomtudatos és innovatív termékek és szolgáltatások iránti keresletet támogató, kiegyensúlyozott politika érvényesüljön, hogy az eljárások az ajánlatkérők számára egyszerűbbé és rugalmasabbá váljanak, valamint hogy a kkv-k számára könnyebbé váljék a részvétel.
Mik a soron következő lépések?
2012 végén a Bizottság mérleget fog vonni ezen cselekvési terv teljesítésének előrehaladásáról, és ismertetni fogja a következő szakaszra vonatkozó programját. Az eszmefuttatások alátámasztására nagyszabású gazdasági tanulmány készül, amelynek eredményei alapján várhatóan fel lehet deríteni a még kihasználatlan növekedési lehetőségeket kínáló piaci szegmenseket, és adott esetben a növekedés újabb mozgatórugóit lehet feltárni.
