Budapestre látogatott Algirdas Šemeta, az Európai Bizottság adóügyi, csalásellenes és vámpolitikai biztosa

Algirdas Šemeta, az Európai Bizottság adóügyi, csalásellenes és vámpolitikai biztosa április 14-én Budapestre látogatott, hogy részt vegyen a „Vámügyi együttműködés és ellenőrzés az EU külső határain” elnevezésű, magas szintű vámvezetői szemináriumon. A biztos 1962-ben született Vilniusban, közgazdász-matematikus. 2008 és 2009 között Litvánia pénzügyminisztere volt. Az Európai Néppárthoz köthető politikus.
A találkozón az Európai Bizottság részéről Algirdas Šemeta biztos, Lotte Taylor kabinettag, valamint Ambrus Dániel, a Bizottság budapesti képviseletének politikai tanácsadója vett részt. Az Európai ügyek bizottságát Dr. Mengyi Roland, Dr. Szalay Péter, Ughy Attila és Tessely Zoltán képviselték, a Gazdasági és informatikai bizottság részéről pedig Dr. Kupcsok Lajos képviselő volt jelen.
A tárgyalást Dr. Mengyi Roland nyitotta meg, aki üdvözölte Algirdas Šemeta biztost és munkatársait, majd rövid expozéjában hangot adott örömének, miszerint létrejött a találkozó és lehetőség nyílik a Bizottság álláspontjának közvetlen megismerésére.
Válaszában Algirdas Šemeta biztos az adópolitikák uniós szinten történő koordinációját emelte ki. Az Európai Bizottság jelenlegi javaslatait három célkitűzés jellemzi: a fiskális politikák konszolidációja, a belső piac erősítése, illetve a jó kormányzás elősegítése.
Dr. Mengyi Roland emlékeztetett arra, hogy a 2011. március 24-25-i Európai Tanács ülésen elfogadott intézkedések összhangban állnak a magyar uniós elnökség „Erős Európa” mottójával. Az EU-elnökség szempontjából a legfontosabb prioritás a gazdaság megerősítése, a gazdasági kormányzás ügye. Így jelentős eredmény, hogy a március 15-i ECOFIN ülésén közös tanácsi álláspont született a gazdasági kormányzás alapjait jelentő hat jogszabály-tervezetről.
A konszolidált egységes társasági adóalappal (CCCTB) kapcsolatban kiemelte, hogy az Európai Bizottság által készített hatástanulmány szerint a harmonizáció Magyarország esetén 0,14-0,92 százalékos GDP csökkenést eredményezne. Meglátása szerint ez ellentmond az EU fő célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésének.
Válaszában Algirdas Šemeta biztos hangsúlyozta, hogy a hatástanulmányok szerint a CCCTB jelentős előnyt nyújtana a kis-és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy kihasználják az egységes piac előnyeit. Továbbá a külföldi működő tőke befektetések esetén fontos szempont lehet a vállalkozások adóalapjának egységes kiszámítása, illetve a jelenlegi súlyos adminisztratív terhek csökkentése. Véleménye szerint ezen intézkedések elősegítik majd a növekedést és munkahelyteremtést.
Kifejtette továbbá a CCTB és a CCCTB közötti különbséget is. Eszerint a konszolidáció nélküli közös társasági adóalap (CCTB) az egyes társasági adószabályok közötti eltérések mérséklését jelenti, a CCCTB pedig a társasági adóalap számításának teljes körű harmonizációját. Ez utóbbi esetében a nyereség és veszteség konszolidációja fontos lépést jelent a határon átnyúlóan, két vagy több tagállamban tevékenykedő vállalatok túladóztatásának csökkentésében.
Kérdésre válaszolva Algirdas Šemeta hangsúlyozta, hogy a CCCTB kizárólag az adóalap számítását érinti, a javaslat értelmében a Bizottságnak nem célja kiterjeszteni a harmonizációt az adókulcsokra.
Az energiaadóval kapcsolatban a biztos felvázolta, hogy elsődleges célkitűzés a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontú átalakítás. Véleménye szerint jelenleg a leginkább környezetszennyező energiafajtákra vonatkozik a legkisebb adó, ami ellentmond az uniós klímavédelmi és energiahatékonysági prioritásoknak. 2013-tól a Bizottság két komponensre szeretné bontani a minimum energiaadót: egy egységes, kibocsátott széndioxid, tonnánként 20 eurós karbonadóra, valamint egy energiatartalomra épülő összetevőre.
Az üzemanyagokra és a fűtőanyagokra különböző energiatartalomra épülő összetevő lenne érvényes, mintegy elősegítve az energiahatékonyságot. További célkitűzés megszüntetni azt az aktuális tagállami gyakorlatot, amely szerint kedvező adókon keresztül egyes fosszilis üzemanyagok – mint pl. a dízelolaj – támogatására kerül sor.
Ughy Attila kérdésére reagálva Algirdas Šemeta elmondta, hogy a 2014-től induló többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslat várhatóan 2011 júniusában jelenik meg. A többéves költségvetés időintervallumával kapcsolatban megemlítette, hogy a jelenlegi elképzelések között szerepel a költségvetési ciklus uniós intézmények hivatali idejéhez (EP, Bizottság) való igazítása. Hangsúlyozta továbbá, hogy tekintettel a tárgyalások jelenlegi állására, ma még nem lehet megmondani, hogy a következő többéves pénzügyi keret milyen hangsúlyok és sarokszámok mentén kerül kialakításra.
Mint ismeretes, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy olyan, ún. „5+5 éves” megoldást vetett fel, amelyben a többéves keret tíz évre szólna, öt év után pedig egy félidei vizsgálatra kerülne sor.
Szó esett a Duna- Stratégia makro regionális fejlesztési program jövőbeni finanszírozásáról is, jelenleg az EU ugyanis nem biztosít új forrásokat a program végrehajtásához. Algirdas Šemeta a rendelkezésre álló EU-források hatékonyabb felhasználására, valamint a finanszírozás jobb összehangolására hívta fel a figyelmet.