A műszakin végzett nőkből rekordidő alatt lesznek vezetők
A mérnöki, informatikai és természettudományos pálya jellemzően férfias foglalkozás nem csak Európában, de Magyarországon is: villamosmérnöki szakra például 96% körüli a fiúk jelentkezése. Az a kevés nő, aki IKT pályán képzeli el jövőjét, nagyobb megmérettetésre, de több fizetésre és gyakran vezető pozícióra is számíthat. Hazánk az egyike annak az öt uniós tagállamnak, amelyben nem történtek jelentős intézkedések a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására.
A következő évtizedek húzóágazatában, a természettudományos, elsősorban mérnöki, informatikai ágazatokban alig vannak nők: az EU-ban például a vezető mérnöki posztok alig 6%-át töltik be. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint ez komoly akadályt jelent nem csak az Unió demokratikus fejlődésében, de a globális versenyképességben is. Ezért arra kéri a tagállamokat, hogy indítsanak kampányokat, hogy továbbtanulás esetén minél több nő válasszon mérnöki pályát. Magyarországon az informatika, a mérnöki tudományok, a fizika és a matematika számítanak a legférfiasabb tudományoknak.
„A munkaerőpiacon keresettek a mérnökök, informatikusok, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak. Van rá eset, hogy a nőknek többet kell bizonyítani ezekben a szakmákban, amíg elfogadják őket. Cserébe viszont gyors karrierre, és magasabb fizetésre számíthatnak.” – fogalmazott Csákvári Róbert, a Work Force Személyzeti Tanácsadó ügyvezető igazgatója. Ezt a műszakin végző hölgyek is így gondolhatják: amíg a női hallgatók a szakmájukra jellemző átlagos fizetés megadásakor mintegy 25 ezer forinttal kevesebbet adtak meg, mint a férfiak, műszaki területen a nők számítanak magasabb fizetésre.
„A hozzánk érkező hölgyek eddig kivétel nélkül jól beváltak a pályán, de informatikai, mérnöki végzettséggel, megbízható nyelvtudással és szakmai elhivatottsággal mindenkinek garantált lehet a siker. Az a tapasztalat, hogy a nők gyorsan kiemelkednek a férfias környezetben, jó kommunikációs és szervezőkészségükkel hamar koordinátori vagy vezetői pozícióba kerülhetnek, sajnos azonban hozzánk is kevés álláspályázat érkezik nőktől.” – fogalmazott Pohánka Diána, az elektromos kormányrendszerek fejlesztésével foglalkozó, világviszonylatban is kiemelkedő, több mint kétszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztató ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. HR szakembere.
Változni látszik az úgynevezett „üvegplafon”-jelenség is, amikor egy szint után a női vezetők láthatatlan falba ütközve nem juthatnak feljebb: szakértők szerint ez a jelenség ma már legtöbbször csak a fejekben létezik, amit némi bátorsággal és önbizalommal ténylegesen le lehet küzdeni. Az utóbbi években Magyarországon is egyre jellemzőbb a legalább egy idegen nyelvet jól beszélő mérnökök és az informatikusok hiánya a munkaerőpiacon, miközben más területeken egyre nehezebb elhelyezkedni. Ezért különösen fontos lenne, hogy több nő válasszon műszaki életpályát magának.
