A pénzügyi válság egyik tanulsága, hogy a mostanáig többnyire csak önszabályozáson alapuló felelős vállalatirányítás a lehetségeshez mérten nem működött elég hatékonyan. Elengedhetetlen a vállalatok jobb irányítása. Jobb vállalatirányítással nem csak, hogy kisebb egy jövőbeli válság kockázata, de egyben a vállalatok versenyképessége is fokozható.
Az Európai Bizottság által a mai napon megkezdett nyilvános konzultáció annak feltérképezésére irányul, hogy miként lehetne javítani az európai vállalatirányítás minőségén. A felelős vállalatirányítást hagyományosan a vállalatok vezetésére és irányítására szolgáló rendszerként szokták meghatározni. A konzultáció olyan kérdésekkel foglalkozik például, hogy miként lehet javítani az igazgatótanácsok összetételén és működésén, továbbá hogyan lehet fejleszteni a felelős vállalatirányításra vonatkozó nemzeti szabályozás nyomon követését és betartatását, illetve előmozdítani a részvényesek szerepvállalását. A konzultáció keretében 2011. július 22-ig lehet észrevételeket tenni.
Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „Jelen gazdasági körülmények között a vállalatok hitelessége és fenntarthatósága szempontjából a felelős vállalatirányítás fontosabb mint valaha. A rövid távú szemlélet túlzott elterjedése katasztrofális következményekkel járt. Ezért indítottuk ma útjára a vitát a felelős vállalatirányítás meglévő kereteiről. Mindenekelőtt hatékonyabb igazgatótanácsokra és felelősségüket teljes mértékben felvállaló részvényesekre van szükség.”
Milyen kérdéseket érint a nyilvános konzultáció?
A válság tanulságainak eredményeképp végső soron megteremtődik a pénzügyi intézmények jobb felügyelete, erősebb bankok jönnek létre és megszületnek a bajba került pénzügyi intézmények kezelésre szolgáló hatékony megoldások. A felelős vállalatirányítási keret általános, hosszabb távra szóló felülvizsgálatának részeként a mostani nyilvános konzultáció nem csupán a pénzintézetekre, hanem általánosságban a vállalatok működésére fog koncentrálni. Egyes tapasztalatok szerint a vállalatirányítás számos területén1, így például az igazgatótanácsok összetétele, a részvényesi szerepvállalás vagy a vállalatirányítási nyilatkozatok terén is lenne lehetőség a fejlődésre.
Ennek megfelelően a zöld könyv többek között az alábbi témákról indított általános vitát:
*
1. Igazgatótanács: a megfogalmazott kérdések arra vonatkoznak, hogy miként lehet biztosítani az igazgatótanácsok hatékony működését és vegyes összetételét, ami tekintettel van a nemek szerinti, a felhalmozott szakmai tapasztalat és képességek, valamint a nemzetiségek szerinti összetételre is. Az igazgatótanácsok működése, nevezetesen az igazgatótanács tagjainak rendelkezésre állása és időráfordítása szintén vizsgálat tárgyát képezi, csakúgy mint a kockázatkezelés és az igazgatók javadalmazása.
*
2. Miként lehet jobban bevonni a részvényeseket a vállalatirányítás ügyeibe, és egyre többjüknek a szemléletét a fenntartható hozamok és hosszú távú eredményesség felé elmozdítani. Foglalkozni kell ugyanakkor a kisebbségi részvényesek védelmének lehetőségeivel is. A zöld könyv annak a kérdését is körbejárja, hogy szükség van-e a részvényesek azonosítására, azaz olyan mechanizmusra, amellyel a kibocsátók láthatják, hogy kik a részvényeseik, és amellyel javítható a részvényesekkel való együttműködés.
*
3. Miként lehet javítani a hatályos nemzeti felelős vállalatirányítási kódexek nyomon követésén és érvényesítésén2 annak érdekében, hogy a befektetők és a közvélemény használható tájékoztatást kapjon. A nemzeti vállalatirányítási ajánlásokat nem teljesítő vállalatoknak meg kell indokolniuk a szabályoktól való eltérés okait. Ez nagyon gyakran nem történik meg. A zöld könyv felteszi a kérdést, hogy szükség lenne-e részletesebb szabályokra ezekkel az indokolásokkal kapcsolatban, továbbá hogy a szabályok betartását nyomon követő tagállami testületeknek nagyobb szerepet kellene-e kapniuk a vállalatirányítási nyilatkozatok véleményezésében.
Melyek a következő lépések?
A konzultáció 2011. július 22-ig tart. A Bizottság gondos elemzésnek veti alá a konzultáció keretében beérkező válaszokat, ősszel pedig egy összefoglalóban teszi közé az eredményeket. Ez alapján döntés születik majd arról, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatokra. Ezek előterjesztésére azonban csak egy átfogó hatásvizsgálatot követően kerülhet sor.
Háttér-információk:
Jelenleg európai uniós szinten már számos, a felelős vállalatirányításra vonatkozó alapelv és szabály áll rendelkezésre. Ezek ajánlások formáját öltik, és az ügyvezetésben részt nem vevő igazgatók függetlenségével, az igazgatói testületek és a javadalmazás kérdéseivel foglalkoznak. A tőzsdén jegyzett vállalatok számára ezen felül vállalatirányítási nyilatkozat kiadása is kötelező. A felvásárlásról (2004/25/EK), a jegyzett vállalatok átláthatóságáról (2004/109/EK), a részvényesek jogairól (2007/36/EK), a piaci visszaélésről (2003/6/EK) és a könyvvizsgálatról szóló (2006/43/EK) irányelvek alkotják az EU vállalatirányítási keretét.
