A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a jövőben időközönként olyan „Útravalókat” ad a közlekedőknek, amelyek segítségével a közúti balesetek megelőzhetők, kikerülhetők. Közös célunk, hogy mindenki épségben haza érjen!
Az „Útravaló” első csomagja a gyalogátkelőhelyek biztonságát elemzi, egy konkrét példán keresztül általánosítva azokat a rendőrségi tapasztalatokat, amelyek szavatolják a közlekedés biztonságát. Példatár:
A közelmúltban Miskolc avasi lakótelepén a belső forgalmi sávban haladva egy személygépkocsi sofőrje nem állt meg a kijelölt gyalogátkelőhely előtt. A külső sávban egy helyi járatú busz várakozott, elsőbbséget biztosítva a gyalogosoknak. A „zebrán” áthaladó gyalogosok közül a személygépkocsi vezetője elütött két gyermekkorú iskolás lányt, akik könnyebb sérüléseket szenvedtek. A Miskolci Rendőrkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit.
Rendőrségi útravaló:
Molnár Emil r. alezredes a Miskolci Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály vezetőjének útravalója: „Az elmúlt időszakban több személyi sérüléssel járó közlekedési baleset is történt kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, gyalogos elütéssel. A balesetek okai elsődlegesen az elsőbbségi szabályok figyelmen kívül hagyása, illetve, hogy a járművezetők nem biztosítottak áthaladási elsőbbséget a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen.
Hogyan lehet elkerülni az ilyen jellegű a baleseteket? A válasz egyszerű, kellő figyelemmel, a szabályokat betartva kell közlekedni. Azaz, amikor a gépkocsivezető a kijelölt gyalogos átkelőhelyhez közelít, figyeljen az áthaladó vagy áthaladni szándékozó gyalogosokra és biztosítsa nekik az elsőbbséget! Ilyen egyszerű! Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor nem látszik a gyalogos, például a külső sávban haladók takarják a járókelőt a belső forgalmi sávban közlekedők elől, amíg ki nem halad a takarásból. Ez azonban már sokszor késő lehet! Ezért a belső sávban közlekedőnek a kijelölt gyalogos átkelőhöz közeledve a gyalogosokon kívül a külső sávban közlekedő járművekre is figyelnie kell! Lassítania kell olyan sebességre, hogy szükség esetén még az átkelő előtt meg tudjon állni az autós. A gyalogosok pedig abban a tudatban haladnak át az úttesten, hogy biztosítják számukra az elsőbbséget, a belső sávban figyelmetlenül közlekedő viszont veszélyezteti őket.
Sajnos azonban a gyalogosan közlekedők is vétenek a szabályok ellen. Gyakran szabálytalanul, nem a kijelölt helyen mennek át a túloldalra, annak ellenére, hogy az ő közlekedésüket is szabályozza a KRESZ.
Információs háttér:
Az autósóknak…
43. § (1) Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
(3) A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.
(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek
biztonságának a megóvására.
a gyalogosoknak…
21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs – vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.
(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a baloldalon, lakott területen kívül mindig a baloldalon, a járműforgalommal szemben,
b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten – a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén – kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogos-átkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.
(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
(9) A gyalogosnak tilos
a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;
d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni;
e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;
g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11) Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.
(12) A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
(13) A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
B-A-Z. MRFK: Kommunikációs Iroda
