Kitartottság miatt mondta ki bűnösnek a Pesti Központi Kerületi Bíróság pénteken Keleti Györgyit. Az első fokon eljáró bíróság a nőt – Keleti György volt honvédelmi miniszter lányát – egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Keleti Györgyi ellen 2010 áprilisában emeltek vádat üzletszerű kéjelgés elősegítésének gyanúja miatt, de a tárgyalás során az ügyész módosította a vádat és kérte a bíróságot, hogy kitartottság miatt is ítéljék el a nőt.
A modell ellen három országban – Magyarországon, Olaszországban és Németországban – adtak ki elfogatóparancsot. Németországban tartóztatták le, Olaszországban töltött némi időt börtönben, végül Magyarországon tárgyalták az ügyét.
A pénteki tárgyalási napon a testőrök kíséretében érkező Keleti Györgyi rövid vallomást tett, azt mondta: nem érzi magát bűnösnek; 2005 és 2008 között Olaszországban élt, ott bérelt lakást magának, eközben semmilyen vagyontárgyat nem vásárolt. Ekkoriban édesapja és az élettársa tartotta el.
Ezt követően tanúvallomások ismertetésével, majd a perbeszédekkel folytatódott a tárgyalás.
Az ügyész a tanúvallomásokból rendelkezésre álló adatokra és a titkos telefonlehallgatásokra alapozta a vádat. Közlése szerint 2006 novembere és 2008 januárja között Keleti Györgyi úgy segített magyar prostituáltaknak Olaszországban lakást találni és hirdetéseket feladni, hogy azért „munkanaponként” 100-150 eurót kért a lányok bevételéből. Mint elmondta, a nő nem minden esetben kért külön pénzt a prostituáltaktól, előfordult, hogy csak az általa intézett szállásért kifizetett előleget kellett megtéríteniük a lányoknak.
Az ügyész arra kérte a bíróságot, hogy üzletszerű kéjelgés elősegítése és kitartottság miatt mondja ki bűnösnek Keleti Györgyit, és felfüggesztett börtönbüntetést, illetve pénzbeli mellékbüntetést szabjon ki rá.
A nő ügyvédje a védőbeszédben azt mondta: a tanúk sok mindenről beszéltek, de azok legtöbbje nem személyes élmény, hanem más lányok elmondásain alapul, egyes tanúk nem is találkoztak a nővel, illetve nem fizettek neki, vagy mindössze a szívességből kifizetett szállást fizették vissza, ez pedig nem bűncselekmény.
Az ügyvéd kitért arra: lehetett volna alaposabb is a nyomozás, amellyel kapcsolatban komoly hiányosságok vetődtek fel. Hangsúlyozta: Keleti Györgyit az apja és az élettársa tartották el akkoriban, 2006 és 2008 között mindössze 700 ezer forint érkezett a bankszámlájára. A védő arra kérte a bíróságot, hogy mentse fel védencét, mivel az nem követett el bűncselekményt.
A bíróság végül kitartottságban találta bűnösnek Keleti Györgyit, ezért egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, a büntetés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. A nőnek mellékbüntetésként 500 ezer forintot kell fizetnie.
A bíró az indoklásban elmondta, hogy ha az üzletszerű kéjelgés elősegítése és a kitartottság bűncselekménye találkozik, akkor kitartottságot kell megállapítani. Kifejtette: megállapítható, hogy Keleti Györgyi 2006 novembere és 2008 januárja között „munkanaponként” 100-150 euró közötti összegeket kért és fogadott el Olaszországban dolgozó magyar prostituáltaktól. Az azonban lényegtelen, hogy közben ő milyen tevékenységet végzett, azaz segített-e a lányoknak lakást találni, illetve hirdetéseket feladni; Keleti Györgyi tisztában volt azzal, hogy akiktől a pénzt elfogadja, azok üzletszerű kéjelgést folytatnak, ezzel pedig megvalósul a kitartottság tényállása.
Közlése szerint a prostituáltak között közismert volt: a nő Olaszországban olyan ismeretségekkel rendelkezik, amelyek elősegítik, hogy kint prostituáltként lehessen dolgozni. A bíró úgy fogalmazott: a nőnek „kézről kézre adták a telefonszámát, tudták, kihez kell fordulni”. Mint hozzátette, megállapítható, hogy Keleti Györgyi tisztában volt azzal, mivel foglalkoznak a lányok, akiktől pénzt fogadott el, és kitartatta magát velük.
A bíró enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a nő büntetlen előéletű, illetve azt, hogy 2008-tól két év telt el a vádemelésig. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy Keleti Györgyi huzamosabb ideig és szinte „futószalagon végezte” a tevékenységét, ami életvitelre utaló magatartást jelent.
A vád és a védelem egyaránt három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés eldöntésére./MTI/
