Szemléletváltásra van szükség az álláspiacon
Az álláskeresők számának csökkentéséhez szemléletváltásra lenne szükség a munkaerőpiacon – állítják hazánk egyik meghatározó, munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó személyzeti tanácsadó cégének szakemberei. A magyarok még óvakodnak az atipikus foglalkoztatási formáktól, például a munkaerő-kölcsönzéstől és a távmunkától, pedig ezek Nyugat-Európában már beváltak, és a pályakezdőktől a tartós munkanélküliekig sok embernek segíthetnének. A KSH február végén publikált adatai szerint 474 ezren keresnek állást, ami 11,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Bár a foglalkoztatottak száma kis mértékben (0,4 százalékkal) nőtt az előző évhez képest, ez nem csökkentette az állástalanok számát. 2011 februárjában ugyanis 18 ezerrel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban.
„A kialakult helyzetben kézenfekvő lenne a munkaerő-kölcsönzést, mint megoldást választani, ez mind a munkavállalóknak, mind a gazdasági válság után lábadozó cégeknek segítséget jelenthetne. Adataink szerint azonban a tisztán magyar tulajdonú cégek nem számolnak ezzel a lehetőséggel, ezek ugyanis a hazai kölcsönzött munkaerőnek csak 5 százalékát alkalmazzák” – mondta Jankovich Ilona, a cég ügyvezetője.
Nyugat-Európában már bevált
Hazánk egyik meghatározó, munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó személyzeti tanácsadó cégének szakembere szerint az atipikus foglalkoztatási formák közé tartozó munkaerő-kölcsönzés Nyugat-Európában sokkal elterjedtebbnek mondható. Míg az Eurostat és az Eurofound adatai szerint 2007-ben nálunk az összes munkavállaló 1,4 százalékát alkalmazták munkaerő-kölcsönzés keretében, az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 4,11 százalékos. A cégeknek különösen a mostanihoz hasonló gazdasági helyzetben előnyös ez az opció, hiszen gyors és rugalmas megoldást jelent például szezonálisan növekvő munkaigény esetén, vagy ha betegség vagy szülési szabadság miatt kell helyettesítés.
Sok olyan vállalat is alkalmazza ezt a formát, ahol csak egy hosszabb betanulási időszak után lehet megállapítani, alkalmas-e a munkavállaló az adott pozícióra. Ilyenkor egy rövid távú, határozott idejű munkaszerződést kötnek, amelynek lejártával a megfelelő dolgozót saját állományba vehetik. Az sem elhanyagolható szempont, hogy – bár a kiadások nem csökkennek – a munkaerő-kölcsönzés díja igénybe vett szolgáltatásként elszámolható, tehát nem a cég bérköltségét növeli.
A munkaerő-kölcsönzés az álláskeresőnek is alternatív megoldást jelenthet. A pályakezdők például elköteleződés nélkül gyarapíthatják tapasztalataikat, ha több cégnél fél-egy éves szerződéssel vállalnak munkát. A kölcsönzés a rugalmassága miatt a tartós munkanélküliek és a kismamák fokozatos visszatérését is segítené a munkaerőpiacra. Mivel így a cégek alaposan megismerhetik őket, nagyobb az esélyük a stabil szerződés megkötésére.
Sok gyanakvás, kevés rugalmasság
A munkaerő-kölcsönzés szintje azonban Magyarországon még rendkívül alacsony. Jellemző módon a kölcsönzött munkavállalók mintegy 30 százalékát olyan cégek foglalkoztatják, amelyek kizárólag külföldi tulajdonban vannak. Jankovich Ilona szerint ennek oka a magyar cégekre és munkavállalókra egyaránt jellemző bizalmatlanság: „Az átlag magyar munkavállaló csak a hosszú távú vagy határozatlan idejű munkaszerződéseket tekinti valódi állásnak. Magyarországon ma még negatívan értékelik, ha valaki fél-egyévente más vállalatnál dolgozik, pedig ez a fajta rugalmasság segíthetne a tartós munkanélküliség elkerülésében. A diplomás álláskeresők körében ráadásul összecseng azzal a trenddel is, miszerint a magasan kvalifikált szakemberek szeretnék rendszeresen új feladat kapcsán megmérettetni magukat”.
