A Bizottság javaslatot tesz az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) reformjára
Az Európai Bizottság a mai napon az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF reformjára vonatkozó javaslatot fogadott el. A javaslat célja az OLAF hatékonyságának, eredményességének és elszámoltathatóságának javítása, a vizsgálati függetlenség egyidejű megőrzése mellett. Az OLAF 1999-es létrehozása óta mintegy 4500 vizsgálatot hajtott végre, és jelentős mértékben hozzájárult az uniós költségvetés csalárd tevékenységekkel szembeni védelméhez. Annak érdekében azonban, hogy az OLAF elérhesse teljesítőképessége csúcsát, javításokra van szükség. A Bizottság néhány kulcsfontosságú területen erősíteni kívánja az OLAF kapacitását, hogy a Hivatal maximális eredménnyel léphessen fel a csalásokkal szemben. A ma elfogadott javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az OLAF vizsgálatainak lebonyolítása és nyomon követése hatékonyabban történjen, védik a vizsgálat alá vont személyek jogait és amelyek megerősítik az OLAF és annak stratégiai partnerei közötti együttműködést a csalás elleni küzdelemben. A Bizottság továbbítja a javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy azok együttdöntési eljárás keretében jóváhagyhassák azt.
A csalás elleni küzdelemért felelős biztos, Algirdas Šemeta a következőket nyilatkozta: „Az OLAF az uniós költségvetés védelmének és a csalás elleni küzdelemnek az egyik sarokköve. A reformfolyamat révén még erősebbé, még hatékonyabbá és még alkalmasabbá kívánjuk tenni, ami minden egyes uniós polgárnak hasznára válik.”
Viviane Reding, a Bizottság alelnöke és uniós igazságügyi biztos szerint: „Szigorúbb eljárási szabályokra és biztosítékokra van szükség ahhoz, hogy a vizsgálatok az uniós adófizetők pénzének védelme érdekében tisztességesebbé és hatékonyabbá váljanak.”
Az elszámoltathatóság megerősítése
A mai javaslat egyik fontos aspektusa az eljárási garanciák megerősítése (azaz az alapvető jogok tiszteletben tartása) valamennyi, az OLAF által vizsgálat alá vont személy esetében. Minden, vizsgálat alá vont személy figyelmét fel kell hívni jogaira, ezek közé tartozik az a jog, hogy összefoglalót kapjanak a vizsgálat alá vont témáról, hogy a következtetések meghozatala előtt ismertethessék álláspontjukat, hogy segítséget kapjanak egy általuk megválasztott személytől, valamint hogy az EU egy szabadon választott hivatalos nyelvét használhassák. Az eljárási jogok esetleges megsértésének esetére bevezetésre kerül egy felülvizsgálati eljárás is. A Felügyelő Bizottság továbbra is felügyeli az OLAF tevékenységeit, biztosítva, hogy a vizsgálatok végrehajtására teljesen függetlenül és a rögzített szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerül sor.
A hatékonyság növelése
A csalás elleni uniós szintű küzdelemmel kapcsolatos egyik jelenlegi probléma az, hogy egyes tagállamokban elkeserítően alacsony szintű az OLAF vizsgálatait követő igazságügyi nyomon követés. A Bizottság ezt a problémát az OLAF és a tagállami hatóságok közötti együttműködés intenzívebbé tétele, valamint az ügyekről és a kapcsolódó büntetőeljárásról folytatott információcsere fokozása révén kívánja orvosolni. Minden tagállamnak kapcsolattartó pontot kell kijelölnie, amely megkönnyíti a nemzeti hatóságok OLAF-fal folytatott kommunikációját. Emellett a tagállamok kérésre beszámolnak azokról az intézkedésekről, amelyeket az OLAF vizsgálati jelentéseire reagálva hoztak.
Annak érdekében, hogy az OLAF munkavégzése hatékonyabbá váljon, a Bizottság azt javasolja, hogy amennyiben egy vizsgálat 12 hónapon belül nem zárul le, a Hivatal tájékoztassa a Felügyelő Bizottságot arról, miért kell meghosszabbítani a határidőt.
Továbbra is az OLAF főigazgatója lesz végső soron felelős annak eldöntéséért, hogy az OLAF mely vizsgálatokat végezze el, a Bizottság azonban e döntések megkönnyítése céljából egy belső szerv felállítását javasolja az OLAF-on belül. Az OLAF erőforrásai optimális kihasználásának biztosítása érdekében a javaslat meghatározza a vizsgálatokra vonatkozó döntéssel kapcsolatos de minimis szabályt. Ennek értelmében az OLAF-nak operatív prioritásai meghatározása során a feltételezett csalás pénzügyi hatását kell szem előtt tartania. Amennyiben az a hatékonyabb, bizonyos eseteket inkább az érintett intézmény, hivatal vagy szerv szintjén kell kivizsgálni, mintsem az OLAF által.
Az együttműködés javítása
A Bizottság kiemeli annak fontosságát, hogy az OLAF vizsgálatai során megőrizze teljes függetlenségét. Ugyanakkor az Unió pénzügyi érdekeinek lehető legjobb biztosítása érdekében szoros együttműködésre és információcserére van szükség a Csalás Elleni Hivatal és az uniós intézmények között. A javaslat rugalmas eljárást tartalmaz az OLAF és az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács közötti véleménycserére. Az eljárás célja, hogy lehetővé tegye az intézmények számára az OLAF stratégiai prioritásainak megvitatását, valamint azt, hogy véleményt nyilvánítsanak a Hivatal által végzett munka eredményességéről. Ennek segítségével áttekinthetővé válik az OLAF működése, és javul a Hivatal irányítása.
Tekintettel a külkapcsolatoknak és a nemzetközi segélyeknek szentelt uniós források magas szintjére, az OLAF által az uniós költségvetés védelme terén játszott szerep túlnyúlik az Unió határain. Az OLAF és a nemzetközi szervezetek és harmadik országbeli hatóságok közötti együttműködés létfontosságú az Unión kívüli műveletek sikeréhez. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az OLAF kapjon megbízást arra, hogy – az Európai Külügyi Szolgálattal és az érintett bizottsági szolgálatokkal összehangolva – adminisztratív megállapodásokat köthessen harmadik országok illetékes szolgálataival.
Ugyanilyen fontos és szintén megerősítendő az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) és az EU igazságügyi együttműködési egységével (Eurojust) folytatott együttműködés. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az OLAF kapjon felhatalmazást arra, hogy adminisztratív megállapodásokat kössön e két szervezettel.
