Európai társaságiadó-alap: egy egyszerűbb és olcsóbb üzleti környezetért Az Európai Bizottság ma javaslatot tett az EU területén működő vállalkozások adóalapjának egységes kiszámítására. A javaslat célja az EU-ban működő, jelen állapotok szerint az adóköteles eredményt akár 27 különböző nemzeti rendszer szerint megállapítani kényszerülő vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek, megfelelési költségek és az őket övező jogi bizonytalanság jelentős mértékű csökkentése. A javasolt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) azt jelentené, hogy a vállalatok az „egyablakos ügyintézés” előnyeit kihasználva intézhetnék az adóbevallásukat, és konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket. A társaságiadó-kulcs meghatározása teljes mértékben a tagállamok szuverén joga maradna. A Bizottság számításai szerint a KKTA révén a vállalkozások a megfelelési költségekből 700 millió EUR-t, a konszolidációval 1,3 milliárd EUR-t takarítanának meg. A tevékenységüket határon túlra kiterjeszteni szándékozó vállalkozások további 1 milliárd EUR-t spórolhatnak meg. A KKTA ezen felül sokkal vonzóbb piaccá teszi az EU-t a külföldi befektetők szemében is.
Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: „A KKTA révén könnyebbé, olcsóbbá és vonzóbbá válik az üzleti tevékenység folytatása az EU-ban. A KKTA kapukat nyit a hazai piacaikon túlra tekintő kkv-k előtt is. A ma bemutatott javaslat kedvezőbb üzleti feltételeket teremt, és javítja az EU globális versenyképességét.”
A társasági adózás területén az egységes piac előtt még most is komoly akadályok vannak, amelyek hátráltatják a vállalkozásokat. A határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok esetében előfordulhat, hogy akár 27 különböző szabályrendszer alapján is kell adóalapot számítaniuk, és akár 27 különböző adóhatósággal is együtt kell dolgozniuk. Továbbá egy rendkívül összetett rendszer alapján kell dönteniük a vállalatcsoporton belüli tranzakciók adózásának mikéntjéről (transzferárazás), és nem tudják az egyik tagállamban keletkezett veszteségüket a másik tagállamban keletkezett nyereségükkel szemben elszámolni. Ez a helyzet a nagyobb vállalkozásoknál hatalmas költségeket és bonyolult struktúrákat eredményez, míg a kisebb vállalkozásokat gyakran teljesen eltántorítja az EU-n belüli terjeszkedéstől.
A fenti problémák megoldására a KKTA a társaságiadó-alap számításának egységes szabályozását, valamint azt a lehetőséget kínálja a vállalkozások számára, hogy egyetlen konszolidált adóbevallást adjanak be egyetlen adóhatóságnál az EU területén folytatott tevékenységük egészét lefedően. Az egységes adóbevallás alapján a vállalat adóalapja egy egyedi képlet szerint kerülne megosztásra azon tagállamok között, ahol tevékenységet folytat. A képlet három tényezőt fog figyelembe venni: az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok az adóalap rájuk eső részét a saját társaságiadó-kulcsuknak megfelelően megadóztathatják. A KKTA rendszerében a tagállamok továbbra is akkora társaságiadó-kulcsot állapíthatnak meg, amekkorát jónak látnak; ez nemzeti hatáskörükbe tartozik.
A KKTA választható lenne a vállalatok számára. Ez alapján azok a vállalatok, amelyek úgy találják, hogy előnyükre válna a harmonizált uniós rendszer, választhatják azt, míg a többi vállalat a tagállami rendszerek szerint folytatná a működését.
A KKTA a II. Barroso-Bizottság egyik kiemelt, az Európa 2020 stratégiában is szereplő kezdeményezése. A kezdeményezés bekerült egy sor olyan politikai alapdokumentumba is, amelyek az egységes piac akadályainak felszámolását, illetve az európai uniós növekedést és munkahelyteremtést tűzték ki célul (Egységes piaci intézkedéscsomag, Éves növekedési jelentés és az „Európaktum”).
