Ünnepi Közgyűlés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és Miskolc Megyei Jogú Város képviselő-testülete idén közösen ünnepelte meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóját a Megyeháza Dísztermében tartott Ünnepi Közgyűlésen. Az alkalmon részt vettek Borsod-Abaúj-Zemplén Megye választott országgyűlési képviselői, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetői, Prof. Dr. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem Rektora, a város és a megye rendvédelmi és igazságszolgáltatási szerveinek vezetői, valamint egyházi vezetők is.
Március 15.-e nemzeti jelképünk, az az ünnep, amely 1848 óta magyarságunk szimbólumává vált – kezdte ünnepi beszédét Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Mint fogalmazott: március 15-e nemzetünk történelmének legszebb napjait idézi. Azokat a cselekedeteket és eszméket, amelyeket hazánk minden polgára magáénak vallhatott 1848-ban és napjainkban is. Ezen a kora tavaszi napon a forradalom lendületére, egy nemzet mindent elsöprő szabadságvágyára emlékezünk. Már gyermekkorunkban lelkünkbe vésődtek a márciusi ifjak bátor tettei, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén történt események, az első felelős magyar kormány névsora, a 12 pont, a Nemzeti Dal. Megemlékezünk 1848 jól ismert hőseiről és a névtelenek sokaságáról is, akik hinni mertek a jövőben, és azokban a sorsfordító napokban helyén volt az eszük és a szívük.
Dr. Mengyi Roland hangsúlyozta: 1848. március 15-e utat nyitott az átalakulásnak, a polgári társadalom, a modern nemzetállam létrejöttének. Megteremtette a polgári Magyarország alapjait, a jogállamiságot, a törvény előtti egyenlőséget. Egy nemzet álmodni mert, és ezt az álmot valóra is tudta váltani. Polgárai hinni kezdtek saját magukban, egymásban, és a közös cselekvés erejében. Valódi ünnep ez, amelyet a magyarság alkotott meg saját maga számára.
A Közgyűlés elnöke kiemelte: a ’48-as forradalom és szabadságharc leverését követő emberöltők során többször próbálták március 15-e emlékezetét megszüntetni, és nemzetünket letéríteni arról az útról, melyet a márciusi ifjak jelöltek ki számunkra. Többször élhettek át az egymást követő generációk olyan időket, amikor a kivívott szabadságjogokat újra semmibe vették, amikor lábbal tiporták az emberi méltóságot, amikor a szabadság nem volt más, mint a lelkekben élő égő vágyakozás. Az emlékezés azonban mindig újjáéledt, és képes volt az újralelkesítésre, bátorításra. Így történt ez 1956 őszén, amikor a forradalom kezdeteként országszerte zendült fel a Nemzeti Dal. De ugyanígy a szabadság mámorító érzése hatotta át 1989, a rendszerváltozás eseményeit is.
A jelen kor eseményeire utalva Dr. Mengyi Roland emlékeztetett: csaknem egy évvel ezelőtt, 1848 örökségére támaszkodva, önmagában bízva, egy nemzet ismét álmodni mert: valódi szabadságot, polgári társadalmat, nemzeti önbecsülést, méltóságot. A választófülkékben egy nemzet készült arra, hogy újra emelt fővel, büszkén jelenhessen meg Európa színpadán. Egy évvel ezelőtt a magyar emberek képesek voltak továbbvinni ’48 eredményeit, és lerázták magukról 8 év szocialista kormányzásának megtévesztő, fojtogató hazugságait. A 8 év megnyomorította a nemzetet. Az emberek csalódottá, hitehagyottá váltak. Elszegényedett, napi gondokban megfáradt családok, növekvő munkanélküliség, nehéz helyzetben lévő települések, bizonytalanság, a nemzeti érzések elnyomása, lemaradás jellemezték az egykor büszke Magyarországot.
Az elmúlt évek eseményeit nézve joggal érezhettek sokan úgy ebben a hazában, hogy már gyermekeik, sőt unokáik jövőjét is a mélybe rántották – fogalmazott Dr. Mengyi Roland. Egy évvel ezelőtt a magyarság végre elsöprő választ adott a hazugság politikájára. Visszaszerezte önbecsülését, méltóságát.
Volt egy nemzedék, amely március 15-én a szabadságot remélte – folytatta a Közgyűlés elnöke. A mi nemzedékünknek másfajta nehézségekkel kell szembenézni. Nekünk a gazdasági szabadságért kell megküzdenünk, a gúzsba kötő adóssággal szemben. A mi nemzedékünk sikere lehet, hogy húsz évvel a rendszerváltozás után, végre új fejezetet nyithatunk Magyarország történelmében. Lezárhatunk egy átmeneti, bizonytalan és sikertelen korszakot. Kivételes pillanat, hogy ezt a választóvonalat mi magunk húzhatjuk meg az új Alkotmánnyal! A mi nemzedékünk sikere az lehet, hogy visszaadjuk az országnak az önrendelkezés szabadságát, megszabadítjuk az országot a nyomasztó terhektől, és a mi sikerünk lehet, hogy egy olyan Magyarországot teremtünk, amely minden tekintetben szabad.
Képviselő-társaihoz szólva a Közgyűlés elnöke figyelmeztetett: „bebizonyítottuk már, hogy képesek vagyunk közös ügyeink érdekében összefogni. Most együtt vissza is kell találnunk a polgári fejlődésnek arra az útjára, amelyet a márciusi ifjak tapostak ki számunkra”. Ma minden lehetőség adott ahhoz, hogy visszarántsuk Magyarországot abból a gödörből, amelybe az elmúlt években került. Most még itt az utolsó esély arra, hogy sereghajtókból újra előre léphessünk – folytatta Dr. Mengyi Roland. Végre nem ellenzéki szerepben toporgunk, hanem aktív és építő párbeszédet folytatunk a kormányzattal. „Azok a célkitűzéseink, amelyeket Képviselő-társaimmal közösen kívánunk megvalósítani, így a rendteremtés, a létbiztonság, a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a polgári kormány törekvései között is a legfontosabb helyen szerepelnek” – hangoztatta a Közgyűlés elnöke.
A mai Magyarország a megújulás, az őszinte tettek és igaz szavak országa. A lelkesedés, és a jövőbe vetett őszinte bizalom által válhatnak valóra közös céljaink, és ezáltal teremthetünk egy szebb, élhetőbb megyét magunknak. „És hogy mit kíván a Magyar Nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés” – zárta gondolatait az Ünnepi Közgyűlésen Dr. Mengyi Roland.
Ünnepi beszédében Dr. Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere úgy fogalmazott: mai díszünk, a szív fölé helyezett nemzeti színű kokárda már a készülődéskor üzen. Aki kihelyezi, aki „szívén viseli” a kokárdát, az átérzi, mit jelent küzdeni, mit jelent mindent megtenni jövőnk megvalósításáért. Aki kihelyezi kokárdáját, az nem csak ruházatában kötelezi magát ünneplésre, de gondolkodásában is. E gondolkodás gyakran csak egy napra emlékez, nem arra, mi vezetett oda, hogy március 15-én kitört, kitörhetett a forradalom. A forradalom, amely gyors, hirtelen változást hozott, de évtizedek alapozták meg.
Mint mondta: Magyarország 1825-től készült 1848-ra! Ezt az időszakot reformkornak nevezzük, közös készülődésről beszélünk, egy egész nemzet készülődéséről, és nem az egyének forradalmáról. Ezért lehet 1848 az egyetemes értékeknek, a szabadságnak, a rendnek, a törvényességnek, az alkotmányos magyar demokráciának a forradalma, amelynek ünnepnapja március 15-e.
Az Ünnepi Közgyűlésen fellépett Tolcsvay László, Erkel Ferenc – díjas énekes, zeneszerző. A Himnusz és a Szózat eléneklésében közreműködött az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola kamarakórusa.
Az Ünnepi Közgyűlés után elhelyezték az emlékezés virágait Petőfi Sándor, és Kossuth Lajos szobránál.
Közös ünnep a Petőfi téren
Ózd
Több százan emlékeztek városunkban március 15-én az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc eseményeire. A Petőfi téren elmondott ünnepi beszédében Riz Gábor úgy fogalmazott: 163 éve minden nemzedék megélte valamilyen módon magyarságát, és mindazt, ami akkor azzal együtt járt.
Az Ózdi Huszárlovas Bandérium bevonulásával és tiszteletadásával kezdődött el a központi ünnepség. A Himnusz eléneklését követően Riz Gábor szólt az egybegyűltekhez. Beszédében az országgyűlési képviselő kiemelte: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország nemzeti ébredésének egyik alapköve volt. Nem vesztes nemzet vagyunk! Van nyelvünk, tudásunk, tartásunk, erkölcsünk, önálló akaratunk – ezért nem engedünk 48-ból! – hangsúlyozta a megyei közgyűlés alelnöke.
Tanuljunk ükapáinktól, védjük meg a még meglevő nemzeti vagyonunkat, földjeinket, vizeinket, erősítsük meg nemzeti gazdaságunkat együtt – fogalmazott beszédében Riz Gábor. – Mindenkinek egyszerre kell vallani 1848 üzenetét, hogy fontos nekünk a nemzet pénze, vagyona, előállított terméke, megtermelt gyümölcse, zöldsége, tenyésztett állata, kitermelt kincse. Legyen ez a szó szoros értelemben kincs a számunkra.
Riz Gábor ünnepi szavait követően „Egy Csepp Emberség” címmel zenés irodalmi műsort láthattak az ünneplő ózdiak az Ózdi Művelődési Intézmények Zenés Színházának előadásában. A március 15-i program a hagyományokhoz híven koszorúzással zárult. A helyi önkormányzat mellett pártok, civil szervezetek helyezték el a megemlékezés virágait a Petőfi-szobor lábánál.
Sáétoraljaújhely
Sárospatak
Megemlékezés az ÁVG-ben
Az Árpád Vezér Gimnázium tanulói is az ünnep előtti utolsó tanítási napon, 2011. március 11-én emlékeztek arra, a napra, amikor 163 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én a magyar nép fellázadt a szabadságáért…
Mikor minden osztály felsorakozott az impozáns épület aulájában, elkezdődött az ünnepi műsor, melyben a gimnázium diákjai mintegy 30 perces ünnepi műsort adtak elő, csokorba szedve nemzetünk legfontosabb költeményeit.
Ünnepi megemlékezés a Vay Miklós Szakképző Iskolában
A sárospataki Vay Miklós Szakképző Iskola tornatermét az alkalomhoz illően, szépen kidekorálták 2011. március 11-ére, amikor az iskola tanulói és tantestülete az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezett…
Miután az osztályok felsorakoztak, elkezdődött az ünnepi műsor, amelyben a tanulók Petőfi Sándor egyik történetét elevenítették fel. A hallgatóság feszülten hallgatta, átérezve a jelentőségét annak, ami 1848. március 15-én történt.
Március 15-ei megemlékezés
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma ez éven is megemlékezett az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Március 15-e alkalmából az intézmény diáksága hagyományosan az iskolakerti Kossuth-szobornál idézte fel a nagy nap eseményeit, s rótta le tiszteletét forradalom és szabadságharc hősei előtt…
A műsort a 11. E osztály állította össze és adta elő. Az ünnepi beszédet Mező Gábor mondta. A zenei betéteket Enghy Sáron, Pál Edith, Tarnavölgyi László, iskolánk énekkara és az osztály tolmácsolásában hallhatta a közönség. A verseket, összekötő szövegeket Áts Dóra, Csatlós Csenge, Szabon Veronika, Czakó Petra, Kurucz Emese, Farkas Lilla, Szandován Bianka adták elő. A szereplők színvonalas előadása emelte az ünnep méltóságát.
Az iskola hagyományaihoz tartozik, hogy nem felejtkezünk el kollégiumunk hőseiről sem. A 7.H osztály Holló Emese tanárnő kíséretében a vörössipkások domborműve előtt méltatta a diáktüzérek vitézségét.
György Kosztikné Sáfár Katalin tanárnő vezetésével a 10. H osztály Petőfi Sándor emléktábláját koszorúzta meg a Rákóczi utcán.
Nemzeti Ünnep
Március 15-e a tiszta hit és az emlékezés ünnepe, melynek történéseiből sokat tanulhatunk. Az emberek ma is az utcára vonulnak, mint hajdanán, akár süt a nap, akár csepereg az eső. A szívekbe melegség költözik, amikor emlékezünk a márciusi hősökre – nyilatkozta Kissné Murányi Andrea a Miskolci Egyetem Árvay József Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója…
Iskolai ünnepélyünkön az 5. a és b osztályos tanulók méltó módon emlékezetek meg a „márciusi ifjakra.” A forradalmi nap eseményeinek felelevenítése mellett versekkel, rövid jelenetekkel, mozgással tették színessé műsorukat.
A műsor után az osztályok képviselői koszorút helyeztek el annak a háznak a falán, ahol Kossuth Lajos lakott, majd az iskolakertben a Kossuth szobornál tűzték ki a nemzeti színű zászlókat az alsó tagozatosok.
A zenei betéteket Geosits Andrea válogatta, a hangosításban Horváth Márta és Terplán Zoltán közreműködött. A szép dekoráció Szabóné Király Éva munkáját dicséri. Köszönet Tóthné Pintér Gyöngyinek, Székelyné Pados Katalinnak, Lágler Tibornénak és Bíró Zoltánnénak, s minden kedves kollégának, gyermeknek.
„Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kísértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.”
Tiszaújváros
Ágazati kitüntetések március 15-e alkalmából
Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete március 15-e alkalmából az alábbi kitüntetéseket adományozta.Atestület úgy határozott, hogy a kitüntetések átadása előtt nyilvánosságra hozza az elismeréseket, azzal a céllal, hogy a kitüntetettek kollégái, barátai is értesüljenek róla és amennyiben tehetik, vegyenek részt az elismerések átadásánál.
Tiszaújváros Közoktatásáért Oklevél: Bene Csaba gyakorlati-oktatásvezető, Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Életműdíj. Kavicsánszki Mihály műszaki tanár, Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Életműdíj. Csengéné Bányász Terézia kollégiumi nevelőtanár, Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Évi díj. Briegerné Nagy Katalin óvodavezetőhelyettes, Napközi Otthonos Óvoda. Életműdíj. Marjánné Bacsó Csilla tanító, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Évi díj. Kovácsné Pintér Éva tanár, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Évi díj. Lévai Eszter napközis nevelő/tanító, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Évi díj.
Tiszaújváros Közművelődéséért: DajkánéMészárosMária kulturális menedzser, Derkovits Kulturális Központ. Életműdíj.
Tiszaújváros Sportjáért: Müllerné Burkus Klára tanító, Általános Iskola,AlapfokúMűvészetoktatási és Pe-dagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Évi díj. Filep Csaba utánpótlásedző, TVK Mali Triatlon Klub. Évi díj.
Tiszaújvárosért a Közszolgáltatásban:
Erdei Imréné takarító, Városi Intézményellátó Szervezet. Életműdíj. Plaszkó Gyuláné titkárnő, TiszaSzolg 2004 Kft. Életműdíj.
Humanitás Szolgálatában Tiszaújvárosért: Berta László mentő gépkocsivezető, Országos Mentőszolgálat Tiszaújvárosi Mentőállomás. Életműdíj. Petneházi Szilveszterné területi védőnő, Tiszaújváros Városi Rendelőintézet. Életműdíj.
Tiszaújvárosért a Közszolgálatban: Bertók János gondnok, Polgármesteri Hivatal. Életműdíj.
Tiszaújváros Közbiztonságáért: Dr.Adorján Enikő rendőr őrnagy, Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság. Évi díj.
Pintér Ferenc Díj: Budai Tibor műszaki vezető, Tűzoltó és Műszaki Mentő Kft. Életműdíj.
Lovas Lajos Díj: Berta Judit szerkesztő, Tisza Média Kft. Évi díj.
Tokaj
A Klapka- és Petőfi emléktábla megkoszorúzásával, majd a Kulturális és Konferenciaközpontban ünnepi műsorral emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulójára Tokajban.
Az egykori zsinagógában Demeter Ervin Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott és Májer János polgármester köszöntötte a vendégeket. Az ünnepi műsort a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézmény művészeti iskolásai adták.
Kazincbarcika
„Ez a dátum minden magyar ember számára egyként kedves…”
Kegyelet teljes módon emlékeztek meg a barcikaiak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, nagyjairól.
A városi ünnepség történelmi játszóházzal kezdődött, az Egressy előcsarnokában és klubtermében 15 műhelyben szorgoskodhattak a gyerekek és szüleik. A Gyermekek Háza-Kézművesház munkatársainak vezetésével az ünnepkörhöz kötődő tárgyakat és eszközöket készíthettek az apróságok: így gyöngyös kokárda, csákó, párta, mézeskalács huszár, dob és egyéb ötletes történelmi „ereklyék” születtek a játszóház ideje alatt. A program iránt óriási volt az érdeklődés, a szervezők szerint közel 400 gyermek vett részt a különleges foglalkozáson.
A városi megemlékezés délután 3 órakor a Fő téren folytatódott. Az ünnepi műsort – ami egy zenés-táncos irodalmi összeállítás volt -, a helyi Ságvári Endre Gimnázium diákjai és a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művészeti csoportjai közösen adták elő.
Magyarország újkori történelmének egyik legmeghatározóbb napja és eseménye kapcsán Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere mondott köszöntőt.
Petőfi Sándor sorai fogták méltó keretbe ünnepi beszédét, mely napi és pártpolitika mentes tisztelgés volt a nemzet nagyjai előtt.
„Ez a dátum minden magyar ember számára egyként kedves…” – emelte ki a nemzeti identitásunk egyik alapköveként is emlegetett esemény fontosságát és a márciusi ifjak szerepét. Felidézte a történelmi tényeket, a legfontosabb eszméket és a szabadságharc szereplőinek égető vágyát, hogy „Legyen béke, szabadság és egyetértés…”.
Az ünnepségen a Magyar Sajtó Napja alkalmából hagyományosan átadták a „Barcika Press”-díjat. Az elismerést a Kazincbarcika Város Kommunális és Kulturális Fejlődéséért Alapítvány 2007-ben alapította és minden évben olyan újságírónak ítéli oda, aki sokat tett, vagy tesz Kazincbarcika nyilvánosságáért és a város népszerűsítéséért. A „Barcika Press” díjat 2011-ben Csurák Zsuzsanna, a Kazincbarcikai Mozaik és a Színes Mozaik főszerkesztője kapta.
A rendkívül sokoldalú fiatal anyuka bölcsész diplomával és széles világlátásával egyszerre újságíró, tanár és kutató. Kirívóan magas szakmai színvonalon szerkeszti a helyi lapokat, tanítja történelemre az Irinyis diákokat és kutatja a múltat. Ez utóbbi munkájának gyümölcse egy hiánypótló kötet, mely „Kazincbarcika története” címmel jelent meg 2004-ben.
A kazincbarcikai városi megemlékezést koszorúzás zárta.
Mezőkövesd
A márciusi ifjak ünnepe
Kiállításmegnyitóval, koszorúzással, ünnepi gálaműsorral emlékeztek meg az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc 162. évfordulójáról március 15-én Mezőkövesden.
Nemzeti ünnepünk kora délután a Mezőgazdasági Gépmúzeumban az „Új gazdálkodási módok és eszközök a XIX. századvégi Mezőkövesden” című kiállítás megnyitójával kezdődött. A Felemelő Század” tematikus évad 2010-2011. „A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek” országos programsorozat keretében berendezett kövesdi tárlaton dr. Hajdu András alpolgármester mondott köszöntőt.
Ezt követően dr. Pusztai Tamás, a B-A-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója, valamint dr. Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos titkára mutatta be a kiállítást, az országos programsorozat célkitűzéseit. A 19. századi mezőkövesdi mezőgazdasági életről pedig Hajdu Ráfis János és Kádár Zoltán beszélt a jelenlévőknek. A köszöntő, felvezető gondolatok után Csiger Lajos, a B-A-Z. Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg a kiállítást.
A megnyitón a Mezőkövesdi Hangstúdió Egyesület két tagjának énekes, a zeneiskola művésztanárának Ács Gyulának duda-játéka, valamint a MASZK Egyesület tagjának, Pázmándi Lászlónak versszavalata színesítette.
A Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola által szervezett városi ünnepség 15 órakor kezdődött a város főterén, ahol a Mezőkövesdi Fúvószenekar térzenéjét követően a városvezetés, az intézmények, pártok, civil szervezetek megkoszorúzták az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét.
Az ünnepi program a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dísztermében folytatódott, ahol elsőként az ünnepi köszöntő hangzott el, amelyet ez alkalommal az Önkormányzat által kiírt szónokverseny győztesei mondhattak el. A pályázaton megosztott első hely született, így Barna György (Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola) és Csrefkó Tamás (Széchenyi István Szakképző Iskola) magas színvonalú szónoklatát is meghallgathattuk. A pályázat díját és a vele járó ajándékot Tállai András, a Belügyminisztérium Önkormányzatokért Felelős Államtitkára adta át a szónokverseny két első helyezettjének.
Ezt követően a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola diákjainak magas színvonalon összeállított és előadott „Énekeltem és írtam azt, mire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság” című zenés színpadi játékát tekinthette meg az ünneplő közönség.
Harsány
A 48’-as hősökre emlékeztek
Március 15-én Harsányban is megemlékeztünk az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc eseményeiről. A község felújított főterén került sor az ünnepi műsorra és a hősöknek állított emlékmű megkoszorúzására. Zsofnyák András tárogató zenéjére gyülekeztek a harsányi polgárok.
A megemlékezést Szabó Gergely polgármester ünnepi beszéde nyitotta. A polgármester rávilágított történelmi hagyományaink jelentőségére és a nemzeti múltat párhuzamba állította a jelennel és jövővel. Felszólította hallgatóságát, hogy a kivívott eredményeket őrizzük meg és vállvetve munkálkodjunk nemzetünk és szűkebb pátriánk jövőjéért. Beszédében kidomborította magyarságunk iránti elkötelezettségünket.
Az ünnepség kulturális részében felléptek a harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda 7. osztályos tanulói, akik színielőadással, versekkel, néptánccal segítettek méltóképpen megünnepelni történelmünk egyik legjelentősebb eseményét. Felkészítő tanáraik: Kántorné Tóth Zsuzsanna, Péterné Fürjes Mónika és Pántya Krisztián.
Ezt követően a Kéknefelejcs népdalkör Kossuth-nótákat énekelt, Gyüker István pedig citerán adott elő ’48-as dallamokat.
Ezután került sor az újjáépített Kossuth-kút megkoszorúzására a helyi intézmények, civil szervezetek és politikai pártok részvételével.
Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult, mely után a résztvevők kötetlen, baráti beszélgetésen maradtak a napsütéses téren, feltöltődve a műsor adta élményekkel.
