Fogyasztóvédelem: Az eredménytábla a fogyasztói körülmények javulását mutatja, a fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak a határokon átnyúló vásárlás felé – miután egyszer már kipróbálták A Bizottság által a mai napon közzétett tavaszi fogyasztói eredménytábla jelzi, hogy egyértelműen javul a fogyasztók helyzete szinte mindegyik EU tagállamban a 2009-es gyors ütemű visszaesést követően. A fogyasztói körülmények helyzetét az éves index úgy tudja megmutatni, hogy vizsgálja például a fogyasztóknak a hatóságokba, nem kormányzati szervezetekbe, illetve kereskedőkbe vetett bizalmát, valamint a vitás kérdések kezelésének hatékonyságát. Az eredményjelző is mutatja, hogy mélyül a szakadék az országokon belüli és a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem között, annak ellenére, hogy a választék és a megtakarítások szempontjából jelentős lehetőségek rejlenek a határokon átnyúló vásárlásokban. A tanulmányból az is kitűnik azonban, hogy a fogyasztók sokkal magabiztosabbak a határon átnyúló vásárlás terén, ha egyszer már kipróbálták. A kínálati oldalon jelentős akadályok állnak a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem útjába, kevesebb kereskedő értékesít az országhatáron túlra, mint 2009-ben (további részletekért lásd a MEMO/11/154-et).
John Dalli, egészségügyi és fogyasztópolitikai uniós biztos ezt mondta: „Igazán figyelemre méltónak tartom azon tagállamok hozzáállását, amelyek e nehéz időkben is törekedtek a fogyasztók számára minőségi környezetet létrehozni. Már túljutottunk a nehezén: az uniós fogyasztók fogyasztói intézményekbe vetett bizalma kezd visszaállni a korábbi szintre.” Majd hozzátette: „Az is örvendetes hír, hogy a fogyasztók határokon átnyúló vásárlásokkal kapcsolatos aggályai elszállnak, amint azt ténylegesen ki is próbálják, és pozitív tapasztalatokra tesznek szert. Az eredmények azonban rámutatnak arra is, hogy még sok feladat vár ránk, hogy legyőzzük az előttünk álló akadályokat az európai gazdaság és az európai fogyasztók, valamint az európai vállalkozások érdekében egyaránt”.
Az eredménytábla
A fogyasztói eredménytábla arról ad számot, hogy az uniós fogyasztók hogyan látják az egységes piacot a választék, az árak és a megelégedettség szempontjából. A tavaszi eredménytábla („fogyasztói körülmények eredménytáblája”) a kiskereskedelmi piac integrálódásával és a nemzeti fogyasztói körülményekkel foglalkozik.
Az eredménytáblában található adatok fogyasztói és kereskedelmi felméréseken, valamint statisztikai adatokon (például jövedelemszintek) alapulnak.
Főbb megállapítások
Nemzeti szinten javulás érezhető a fogyasztói körülmények terén
A fogyasztói körülményekre vonatkozó mutatót több összetevő határozza meg, ilyen például a vitarendezés és panaszkezelés hatékonysága, a fogyasztóknak a hatóságokba, kereskedőkbe, hirdetőkbe, illetve fogyasztói szervezetekbe vetett bizalma, valamint a vonatkozó szabályozás minősége.
A 2010-es mutatóból látható, hogy a 2009-es mélyrepülést követően a fogyasztói körülmények javulni kezdtek, a legtöbb országban már elérik, vagy meghaladják a 2008-as szintet.
A legjobb fogyasztói körülményeket biztosító, e területen elöl járó országok: az Egyesült Királyság, Írország, Luxemburg, Ausztria, Finnország, Hollandia, Olaszország, Dánia, Németország, Belgium és Svédország, amelyek egyébként is az uniós átlag felett teljesítenek.
Az elektronikus kereskedelem terén jelentkező szakadék
Az országhatáron belüli elektronikus kereskedelem további növekedését mutatja az eredményjelző, 2010-ben az uniós fogyasztók 36%-a vásárolt interneten keresztül nemzeti értékesítőktől (ez 34% volt 2009-ben).
A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem azonban továbbra is csak igen lassan növekszik (9% 2010-ben, míg ez az adat 8% volt 2009-ben), történik mindez a lehetséges megtakarítások és a szélesebb választék jelentette nyilvánvaló előnyök ellenére, ahogyan erre korábbi tanulmányok rávilágítottak. Az európai digitális menetrend célkitűzéseinek elérése (20% 2015-re) érdekében még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni.
Internetes vásárlás az egységes piacon: fogyasztói vélemények kontra tapasztalatok
A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem egyik legfőbb akadályának a fogyasztók véleménye tűnik. Azon fogyasztók közül, akik még nem vettek részt határokon átnyúló, távollevők közötti adásvételben:
*
62% tart attól, hogy csalás vagy szélhámosság áldozata lesz;
*
59% aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem tudja mi a teendő, ha valamilyen probléma merül fel;
*
49%-ot pedig elriasztanak a feltételezett szállítási problémák.
Ezek az aggodalmak azonban sokkal kevésbé jellemzőek azok között a fogyasztók között, akik már ténylegesen vásároltak az országhatáron túlról (az arányok ebben az esetben 34%, 30% és 20%).
Azon fogyasztók közül, akik már vásároltak az országhatáron túlról, 61% fordult egyforma bizalommal a határon átnyúló és a határon belüli internetes vásárlás felé, míg ez az arány a teljes lakosság körében 33%.
Úgy tűnik, a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem legalább annyira vagy még inkább megbízható, mint a határokon belüli elektronikus kereskedelem.
*
az országhatáron átnyúló vásárlásoknak csak 16%-a szenvedett késedelmet (ez 18% az országhatáron belüli vásárlások esetében);
*
a termék az országhatárokon átnyúló vásárlások 5%-ában nem érkezett meg (6%-ban a határon belüli vásárlások esetében).
A megállapítások alapján úgy tűnik, hogy még nagyobb szükség van a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos meglévő tanácsadási, jogalkalmazási és jogorvoslati mechanizmusok hatékonyabb megismertetésére. Ennek része a Fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat (CPC), amelynek keretében a nemzeti hatóságok képviselői találkozhatnak, valamint az európai fogyasztóvédelmi központok, amelyek ingyenesen segítenek és adnak tanácsot az egységes piacon vásárló fogyasztók számára.
A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem a kínálati oldalon jelentős akadályokba ütközik
A más uniós tagállamba értékesítő kereskedők aránya 2010-ben 22% százalékra esett vissza (a 2009-es 25%-ról), annak ellenére, hogy a határokon átnyúló kereskedelemben igen jelentős lehetőségek rejlenek: 56% becslései szerint az elektronikus kereskedelem terén a megrendelései több mint 10%-a másik uniós tagállamból érkezik.
A Bizottság e téren alkalmazott stratégiájának célja, hogy a piac széttöredezettségét megszüntesse, ehhez felhasználja az egységes piacról szóló, nemrégiben elfogadott jogszabályt.
A fogyasztó vásárlóereje
2009 folyamán szinte valamennyi uniós tagállamban csökkent az (ingyenes szolgáltatásokkal korrigált) rendelkezésre álló jövedelem és a háztartások fogyasztása is.
Az átlagjövedelmet és az árszinteket figyelembe véve nagy különbségek tapasztalhatók az uniós országok között a fogyasztók fizetőképességét illetően.
A kiszolgáltatott fogyasztók aránya is nagymértékben eltér, de a legtöbb országban úgy tűnik, hogy a 2009-es válság ellenére sem romlott jelentősen a helyzetük.
