Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában. A magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt – jelentette be szerdán Brüsszelben a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője. A módosítás az alábbi kérdéseket érinti: a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírása, a túl szigorú regisztrációs kötelezettség, továbbá az egyének, illetve a többség és a kisebbség „megsértésének” tilalma, amit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtatnak.
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel.
Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is.
A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az „eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak – nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve – csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit.
A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell – 60 napon belül – regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.
A negyedik probléma – amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság – az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű „megsértését”. A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák.
Todd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a médiahatóság összetételével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az általa korábban már többször elmondottakat. Eszerint az EU-jog előírja ugyan a médiahatóság függetlenségét, de nem fejti ki e függetlenség meglétének tartalmi kritériumait. Így nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy függetlennek tekinthető-e a testület.
„Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak – beleértve az Alapvető Jogok Chartáját – az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban” – hangsúlyozta nyilatkozatában az EU-biztos.
