Új jelentés készült az EU-s tagállamok hulladékmegelőzési és a hulladék újrahasznosítási teljesítményéről. Kiderült, hogy bár nem termelünk sokkal több hulladékot, mint 10 éve, de az újrahasznosítás arányán, még még bőven van javítani való. A jelentés szerint a legtöbb tagállamban a keletkező hulladék összmennyisége nő (de legjobb esetben is csak ugyanazon a szinten stabilizálódik), de a hulladékmennyiség növekedésének mértéke alacsonyabb a gazdasági növekedésénél.
Az elmúlt 10 év során az egy főre eső kommunális hulladék mennyisége 524 kg környékén stabilizálódott, míg a háztartások fogyasztása ugyanezen időszak alatt körülbelül 16%-kal nőtt. Ebből is látható, hogy a hulladék összmennyiségének csökkentése érdekében még rengeteg tennivaló áll előttünk. Jó példa erre, hogy az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszereknek 25%-a végzi a szemetesben. Ennek a hulladéktípusnak mintegy 60%-a elkerülhető lenne, ami háztartásonként évi 500 euró megtakarítást eredményezne.
Az egyes tagállamok között az újrahasznosítási arány terén akár 70%-os eltérés is megfigyelhető. Míg vannak olyan tagállamok, ahol gyakorlatilag eltűntek a szemétlerakók, addig más tagállamokban a hulladék több mint 90%-át továbbra is a földbe temetik.
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A régi mobiltelefonom aranyat, platinát, palládiumot és rezet, azaz csupa olyan erőforrást tartalmaz, amelyekből Európában túl kevés van. Egy tonnányi mobiltelefon hozzávetőlegesen 280 gramm aranyat, 140 gramm platinát és palládiumot, valamint közel 70 kiló rezet tartalmaz. Ez nem olyan hulladék, amelyet el kellene temetnünk vagy égetnünk, hanem olyan erőforrást jelent, amelyre jobban oda kellene figyelnünk. Komolyan gondoljuk, hogy Európát az Európa 2020 stratégiában kitűzött céljainknak megfelelően „erőforrás-hatékony” gazdasággá alakítjuk. Ez nem csak a káros környezeti hatások és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szól, hanem a munkahelyteremtésről is: pusztán az újrahasznosítási ágazatban félmillió új munkahely hozható létre.”
Hatékonyabb jogszabályok – megfelelő jogalkalmazás
A hulladékkal kapcsolatos ügyek még mindig 20%-át teszik ki a környezetvédelmi jogsértéseknek. Ahogy a közelmúltban a magyarországi és olaszországi események is rámutattak, a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok teljes körű alkalmazása alapvető fontosságú a környezet és az emberi élet védelme érdekében.
2010. december 12-ig kellett volna átvenni a hulladékokról szóló új keretirányelvet, de számos EU tagállamban még mindig nem történt meg annak nemzeti jogba történő átültetése. A tagállamoknak két év átmeneti időszak állt rendelkezésre az új irányelv teljesítéséhez szükséges intézkedések bevezetésére. A Bizottságot mindeddig azonban csak kevés tagállam értesítette a jogszabály átültetéséről. A Bizottság szorosan nyomon követi a helyzetet, és szükség esetén fellép az irányelv átültetését elmulasztó tagállamokkal szemben.
Az új irányelv az „életciklus-szemlélet” elve mentén korszerűsíti és egyszerűsíti a hulladékkezelési politikát. Az irányelv kötelező jellegű hulladékhierarchiát vezet be a hulladékkezelési prioritások meghatározásához.
A lista első helyén a hulladékképződés megelőzése áll, ezt követi az újrafelhasználás, újrahasznosítás és egyéb visszanyerési műveletek, míg az ártalmatlanítás, beleértve a szemétlerakóban történő elhelyezést is, csak végső esetben alkalmazható.
Az irányelv 2013-ig a hulladékkezelési terveik korszerűsítésére és a hulladékképződés megelőzésére szolgáló programok elkészítésére kötelezi a tagállamokat. 2020-ig a kommunális hulladék 50%-át, míg az építési és bontási hulladék 70%-át kell újrahasznosítani.
Forrás: Európai Bizottság
