Digitális menetrend: a „bölcsek tanácsa” szerint Európa kulturális örökségének online elérhetővé tételével új korszak, a „digitális reneszánsz” veheti kezdetét Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásért és kultúráért felelős biztosa a mai napon kézhez kapta a Comité des Sages (magas szintű vitacsoport) jelentését Európa kulturális örökségének digitalizálásával kapcsolatban. A jelentés felszólítja a tagállamokat, tegyenek lépéseket a könyvtáraikban, archívumaikban és múzeumaikban fellelhető gyűjtemények online elérhetővé tétele érdekében, valamint kihangsúlyozza annak előnyeit, ha Európa kultúrája és ismeretanyaga könnyebben hozzáférhetővé válik. Emellett rámutat a digitalizálás lehetséges gazdasági előnyeire, amelyek – akár köz-magán társulások részvétele révén – többek között az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás ágazatában is innovatív szolgáltatások formájában jelentkezhetnek. A jelentés támogatja a digitális menetrend azon célkitűzését, amely az Europeana, az európai digitális könyvtár megerősítését szolgálja, és megoldási lehetőségeket javasol a szerzői jogvédelem alatt álló művek online elérhetővé tételéhez. A digitalizálással foglalkozó Comité des Sages tagjai: Maurice Lévy, Elisabeth Niggemann és Jacques de Decker (lásd IP/10/456). A jelentésükben megfogalmazott ajánlások beépülnek majd a Bizottság európai digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába, segítve a digitális korszakváltást a kulturális intézményekben.
Neelie Kroes így nyilatkozott: „Őszintén köszönöm a három „bölcs” építő jellegű javaslatait arra vonatkozóan, hogyan indíthatnánk útjára egy „digitális reneszánszot” Európában. Múzeumaink és könyvtáraink gyűjteményeinek digitalizálása nemcsak Európa történelmi és kulturális gazdagságába enged betekintést, hanem új lehetőségeket is teremt az oktatás és az innováció terén, valamint új gazdasági tevékenységeket generál. Ezáltal számos generáció részére lesz kiváló minőségű tartalom elérhető az interneten.”
Androulla Vassiliou hozzátette: „A vitacsoport egyensúlyt teremtett az alkotói érdekek és digitális korunk azon kívánalmai között, melyeket a folyamatosan változó környezet diktál. Utat és módot kell találnunk az egyensúly kialakításához minden olyan területen, ahol a kulturális és kreatív ágazatok a digitális korszakváltás kihívásaival szembesülnek. A digitális korban a kultúra és a kulturális örökség számtalan lehetőséget tartogat az európai gazdaság és társadalom számára.”
„Az új reneszánsz” címet viselő jelentés fontosabb megállapításai és ajánlásai a következők:
Az Europeana portálnak központi szerepet kell betöltenie Európa online elérhető kulturális öröksége kapcsán. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közpénzen digitalizált összes anyag elérhetővé váljon az oldalon, és valamennyi köztulajdonban álló mesterművet 2016-ig az Europeana rendelkezésére kell bocsátaniuk. A kulturális intézményeknek, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tevékenyen és széles körben elő kell mozdítaniuk az Europeana ügyét.
A szerzői jogvédelem alatt álló, de kereskedelemi forgalomban már nem kapható művekhez online elérést kell biztosítani. Elsősorban a jogtulajdonosok feladata e művek digitalizálása és hasznosítása. Ha azonban a jogtulajdonosok ezt nem teszik meg, a kulturális intézményeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy digitalizálhassák és – a jogtulajdonosoknak fizetett díj ellenében – a nyilvánosság számára elérhetővé tehessék az anyagokat.
Az EU-nak mihamarabb szabályokat kell hoznia a gazdátlan, azaz olyan művekre vonatkozóan, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek. A jelentés minden megoldást nyolc alapfeltételhez köt.
A tagállamoknak jelentősen növelniük kell a digitalizálásra szánt finanszírozás mértékét annak érdekében, hogy a jövőben munkahelyeket hozzanak létre és előmozdítsák a növekedést. 100 kilométernyi út megépítéséhez szükséges forrás már például fedezné az EU könyvtáraiban fellelhető könyvek 16%-ának, illetve az uniós tagállamok kulturális intézményeiben elérhető audiotartalom egészének digitalizálását.
A digitalizálás terén elő kell segíteni a magán- és közszféra közötti partnerségeket, amelyeknek átláthatóknak, nem kizárólagosaknak és valamennyi partner számára méltányosaknak kell lenniük, valamint országhatároktól függetlenül elérést kell biztosítaniuk a digitalizált anyagokhoz mindenki számára. Célszerű lenne, ha a magánszférabeli partner legfeljebb hét évig élvezhetné egy adott digitalizált anyag preferenciális használatát.
A gyűjtemények digitális formátumban való megőrzésének biztosítása érdekében az Europeana könyvtárnak e kulturális anyagok egy másodpéldányát archiválnia kell. Emellett ki kell dolgozni egy rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg több országban letétbe helyezendő kulturális anyagokat csak egyszer kelljen letétbe helyezni.
A Comité des Sages ajánlásai beépülnek majd a Bizottság európai digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába, segítve a digitális korszakváltást a kulturális intézményekben, valamint az olyan új és hatékony üzleti modellek feltérképezését, amelyek egyszerre gyorsítják fel a digitalizálást és biztosítják – adott esetben – a jogtulajdonosoknak járó méltányos díjazást (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). Az ajánlások emellett hasznosak lesznek az Europeana fenntartható finanszírozási modelljének 2012-ig történő kidolgozására vonatkozó bizottsági terv szempontjából is.
Az europeana.eu oldalon ma már több mint 15 millió digitalizált könyv, térkép, fénykép, kisfilm, festmény és zenei részlet érhető el, ez azonban csak töredéke az európai kulturális intézményekben található műveknek (lásd IP/10/1524). A szerzői jogvédelem alatt álló művekre vonatkozó esetleges pereket elkerülendő a legtöbb digitalizált anyag a köztulajdonban lévő régebbi művek köréből került ki.
