Az Európai Bizottság a mai napon úgy döntött, hogy Magyarország 2010. szeptember 10-i kérésének megfelelően engedélyezi a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozására vonatkozó átmeneti időszak három évvel történő meghosszabbítását. A Bizottság az átmeneti időszak meghosszabbítását a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá, amelyek rávilágítottak arra, hogy a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. A Bizottság egyben felkéri Magyarországot, hogy fokozza a folyamatban lévő mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit, különösen pedig hogy érjen el haladást más intézményi tényezők, mint például a kárpótlási folyamat lezárása tekintetében. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A mai napon meghozott határozat valamennyi érv alapos elemzésének eredménye. Azért engedélyezzük Magyarország számára az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az Unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja.”
Kérelmében Magyarország rámutatott: az átmeneti időszak meghosszabbítására azért van szükség, mert továbbra is jelentős különbségek állnak fenn a mezőgazdasági termelők jövedelemszintje, valamint a termőföldek ára tekintetében Magyarország és a 2004 előtt csatlakozott tagállamok között.
A jelek szerint a globális válság az átlagnál súlyosabban érintette a magyar mezőgazdasági ágazatot: a mezőgazdasági reáljövedelmek 2009-ben számottevően nagyobb mértékben csökkentek, mint az EU más tagállamaiban (mintegy 30%-kal, szemben a mintegy 12%-os uniós átlaggal). A helyzetet tovább súlyosbították a rendkívül rossz hitelfeltételek.
A Magyarországot érintő további, sajátos tényezők között szerepelt a földtulajdonlás konszolidációjának lassú előrehaladása a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint a kárpótlás és a privatizáció hosszantartó és még mindig befejezetlen folyamata.
Tekintettel a magyar mezőgazdasági piac speciális helyzetére, a Bizottság úgy véli, hogy a magyarországi mezőgazdasági földterületek piacán valóban fennáll a hivatkozott súlyos zavarok veszélye.
Ugyanakkor a Bizottság emlékezteti Magyarországot azokra az előnyökre, amelyekkel a külföldi tőke fokozott beáramlása járna a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint arra a pozitív hatásra, amelyet a külföldi beruházások a tőke- és know-how-ellátottság révén gyakorolnának a földterületek piacának működésére és a mezőgazdasági termelékenységre1.
Mivel az átmeneti időszak csak egyszer hosszabbítható meg, Magyarországnak az eddigieknél eredményesebben kell kihasználnia a hátralévő időszakot. Elengedhetetlen, hogy az ország haladást mutasson fel a mezőgazdasági piacok fejlődését befolyásoló intézményi tényezők, például az alábbiak tekintetében:
a mezőgazdasági termelők hitel- és biztosítási lehetőségeinek javítása;
a kárpótlási folyamat befejezése; továbbá
a tulajdonjogokkal kapcsolatos jogbiztonság megteremtését célzó eljárások véglegesítése.
Tekintettel a mezőgazdasági piacok jövőbeli elkerülhetetlen liberalizációjára, a Bizottság azt tanácsolja Magyarországnak, hogy mérlegelje a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozásoknak az átmeneti intézkedések fennmaradó alkalmazási ideje alatti fokozatos enyhítését.
Háttér-információk
A 2003. évi csatlakozási okmány úgy rendelkezik, hogy Magyarország a csatlakozást követő hétéves időszakra (azaz 2011. április 30-ig) fenntarthatja a már létező tilalmakat. Ezek a tilalmak a termőterületek magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok, illetve bármely jogi személy általi megszerzésére vonatkoznak.
Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63–66. cikke által biztosított szabad tőkemozgás alóli átmeneti kivételt jelent. A csatlakozáskor Magyarországnak főleg azért volt szüksége az átmeneti időszakra, hogy az egységes piac bevezetésének és a közös gazdaságpolitikára való áttérésnek a kezdetén meg tudja őrizni a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit.
A 2003. évi csatlakozási okmány arról is rendelkezik, hogy amennyiben elegendő bizonyíték támasztja alá, hogy az átmeneti időszak lejártával a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok kialakulása fenyeget, a Bizottság Magyarország kérésére engedélyezheti az átmeneti időszak legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását. Az átmeneti időszak meghosszabbítása csak egyszer engedélyezhető.
A magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló, 2010. december 20-i bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
