Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) december 9-10-én felsőoktatási és kutatási konferenciát rendezett. Az eseményen előadást tartott többek között dr. Réthelyi Miklós miniszter (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), dr. Dux László helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium), Sándorné dr. Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, dr. Betlehem József dékán (PTE Egészségtudományi Kar), dr. Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is.
A kétnapos rendezvényen a felsőoktatásban érintett szakszervezetek (Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete /AOKDSZ/, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete /FDSZ/, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége /OSZSZ/, Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete /TUDOSZ/) véleményezték az új felsőoktatási törvény koncepciójának tervezetét és álláspontjukat az alábbiakban foglalják össze:
1. Az érintett szakszervezetek szakmai szempontok és tagságuk érdekvédelme szempontjából elemezték a koncepció-tervezetet és alkalmasnak tartják arra, hogy a vitairat az új felsőoktatási törvény kodifikált változatának kiinduló alapját képezze.
2. Az érintett szakszervezetek a koncepció-tervezet fő erényének tartják:
– a felsőoktatás hatékonyságának növelését,
– a jelenleginél magasabb minőségű felsőoktatási képzés megvalósítását,
– azt az állásfoglalást, hogy az állami felsőoktatási intézmények oktatói, kutatói és az oktatást-kutatást segítő dolgozók továbbra is közalkalmazottak maradnak.
3. Az érintett szakszervezetek egyetértenek a koncepció-tervezetben megjelent azon elképzeléssel, hogy két tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a jelentkezők. Az emelt szintű érettségi bevezetésére – a koncepció-tervezetben foglaltaknak megfelelően – 3 év türelmi időt javasolunk.
4. Az érintett szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a koncepció-tervezet szerint azokon a szakterületeken, ahol a bolognai képzés eredményesen működik, továbbra is fenntartható legyen. Támogatjuk, hogy azok az intézmények, ahol a Bologna-típusú képzést és az osztatlan képzést párhuzamosan indítani akarják, erre legyen lehetőségük. A hallgatóknak viszont biztosítani kell, hogy az előirt feltételek teljesítése esetén a képzési formák átjárhatóak legyenek.
5. Az érintett szakszervezetek egyetértenek a kétszakos, osztatlan pedagógusképzés és a felvételhez kapcsolódó alkalmassági vizsga bevezetésével. Ugyanakkor aggódnak a bemeneti feltételek és a tanárokat érintő méltatlan állapotok miatt. A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, ehhez hosszabb időszak és anyagi erőforrások szükségesek.
6. Az érintett szakszervezetek szerint a felsőoktatásban hosszabb távon a társadalmi elismertség biztosítása mellett a méltó és az értelmiségi életszínvonalat tükröző javadalmazás kérdéskörét is napirendre kell tűzni.
7. Az érintett szakszervezetek támogatják a vidéki felsőoktatási intézmények megerősítésére irányuló törekvéseket és megnyugtatónak tartják, hogy a koncepció nem irányoz elő létszámleépítést a felsőoktatásban.
8. A koncepció-tervezet az állami és az egyházi felsőoktatási intézményeknek nyújtandó költségvetési támogatás 70 százalékát fenntartói támogatásként kívánja biztosítani. A szakszervezetek az összeg számítási alapját nem ismerik. Törekedni kell a tényleges és indokolt költségfinanszírozás megvalósítására. A költségek meghatározásánál érvényesíteni kell a különböző szakok eltérő költségigényeit. Az érintett szakszervezetek hatástanulmányok készítését javasolják.
9. A szakszervezetek hiányolják a koncepció-tervezetből az oktatói munka minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását, a magas színvonalú kutatómunka megteremtésének lehetőségét és a diszciplina-kutatás elismertségét. Ennek megvalósítására erősíteni kell az akadémiai és az állami kutatóintézetek, valamint a felsőoktatási intézmények közötti oktatási-kutatási munka koordinációját. Éppígy nélkülözhetetlen, hogy a felsőoktatásban és a kutatásban a gyakorlatorientáltság, illetve az oktatói teljesítményértékelés elve megvalósulhasson.
10. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a december 4-én nyilvánosságra hozott új közoktatási törvény koncepció-tervezettel a felsőoktatási törvény koncepció-tervezete összhangban legyen.
11. A szakszervezetek üdvözlik, hogy a koncepció-tervezet továbbra is fontosnak tartja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működését, ugyanakkor az intézményekkel való kapcsolattartás, információátadás miatt szükségesnek ítélik, hogy az állami intézmények szenátusaiban és az intézményi döntéshozó testületekben (pl. kari tanácsok) továbbra is delegálhasson választott képviselőt, illetve több reprezentatív szakszervezet esetén két szavazati jogú tagot az intézményekben működő reprezentatív szakszervezet, illetve szakszervezetek.
