Csak becsült adatok vannak a lomizásról. Magyarországon nagyjából 50-100 ezer ember foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Keveset tudunk róluk, mivel a lomizás jórészt családi vállalkozásokban működik.
Elektronikai hulladékot, fémhulladékot és lomtalanításból származó használt cikkeket gyakran gyűjtenek olyan emberek, akiknek arra nincs engedélyük. Ez a tevékenység egyre inkább megjelent a fejlett nyugat-európai országokban, ahonnan az értékkel még bíró lomokat továbbszállítják a lomizók Kelet- Európába. Ez a folyamat komoly környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat okoz. A Central Europe program keretében megvalósításra kerülő TransWaste – az EU által támogatott – projekt a lehetséges megoldásokat keresi.
Egy kísérleti projektben minden érdekelt fél számára (a lomizóktól a hivatalos hulladékkezelőkig) megfelelő megoldást keresnek, hogy ezáltal megoldódjanak a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák.
A lomizók legtöbb esetben – de nem minden esetben – romák, akik szegénységben élnek. Elektronikai hulladékokat, fém hulladékot, bútorokat és egyéb lomokat gyűjtenek engedély nélkül, ami sok esetben az egyetlen bevételi forrásuk. Többségük elsősorban olyan országokban él, melyek hulladékgazdálkodása még fejlődő stádiumban van (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia) és komoly erőfeszítéseket tesznek abban a tekintetben, hogy az Európai Unió környezetvédelmi törvényeinek megfeleljenek. Ausztriában sok esetben hulladékudvarok előtt állva gyűjtenek össze kidobásra váró termékeket és ezeket viszik tovább a fejletlenebb hulladékgazdálkodással rendelkező országokba. Ez az állapot három területen okoz problémát:
– Ökológiai: Ez akkor jellemző, amikor a hulladékok már használhatatlan részei arra alkalmatlan helyen kerülnek lerakásra az adott országokban. A nemzetközi szállítás miatt a helytelenül kezelt hulladék mennyisége növekszik ezekben a régiókban. A hulladékok útját hivatalosan nem lehet követni és így a megfelelő kezeléseket nem lehet garantálni.
– Társadalmi: A lomizók hátrányos helyzetben vannak az európai harmonizációs folyamatok szempontjából. A hulladékgazdálkodás ezen szektorához többnyire alulképzett, nehéz életkörülmények között élő romák tartoznak. Ezek az emberek akár a jelenlegi társadalmi helyzetüket is elveszíthetik, ha megvonják tőlük azt a lehetőséget, hogy lomizzanak. Sokuknak a megélhetése kerülhet veszélybe ezáltal. Az is látni kell, hogy a lomizók nagyon gyakran veszélyeztetik a saját egészségüket is az által, hogy helytelenül kezelik a veszélyes hulladékokat.
– Gazdasági: A lomok összegyűjtésének és a határokon átkelő hulladék szállításának tevékenységeiből származó jövedelmek versenyképesek lehetnek, a hivatalos önkormányzati és privát hulladékgyűjtési szervezetek tevékenységeivel. A lomis tevékenység miatt a hulladékkezelő társaságok bevételei csökkennek, amely hiányzik a jelenlegi struktúrájuk fenntartásához. Ezzel szemben, ha a hulladékgazdálkodási rendszereket átszervezik a Kelet-európai országokban, akkor a lomisok jövedelemforrása veszélybe kerülhet.
A konferenciáról:
2010. december elsején rendezték meg Budapesten a TransWaste projekt második nemzeti konferenciájára, ahol a magyarországi lomis helyzet kerül ismét megvitatására több nézőpontból. Szó volt a lomisok jelenlegi tevékenységének szabályozott keretek közé tereléséről, valamint a kommunikációs akadályok leküzdéséről a projekt céljainak eléréséhez.
A konferenciát a BAY-LOGI Környezetmenedzsment és Logisztikai osztálya szervezte, melyen képviselte magát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, közterület fenntartó cégek, használt cikk piacok, hulladékkezelő szervek, a MACIFÉSZ roma szervezet, több civil szervezet és szakmai folyóirat is.
A megbeszélésen a lehetséges megoldási javaslatok mellett szó esett a kommunikáció fontosságáról, hiszen róluk – a lomisokról – nem dönthetnek nélkülük. Aktív kerekasztal beszélgetés alakult ki és együttműködések körvonalazódtak a megoldandó feladatok eléréséhez. A lomisok érdekvédelmi szervezete hamarosan fel fog állni, akik által a lomisokkal egy még jobb együttműködés jöhet létre miután a közös érdekek meghatározásra kerülnek.
Háttér: A vörösiszap-katasztrófa sújtotta Devecserben (főként a sümegi és tapolcai országút közötti területen) helyezkedik el az a „lominegyed”, ahol a volt katonai laktanya területén működő használt cikk piacon – főként roma családok – árulnak ausztriai, németországi és akár Hollandiában megszervezett lomtalanításokból vagy bolhapiacokról származó használt sífelszereléseket, kerékpárokat, kerti kisgépeket, háztartási és híradástechnikai berendezéseket, ruhaneműt és más ezerféle dolgot – legalább 20 esztendeje. Igaz, hogy a mintegy 200 „kereskedő” nem adózik, „boltjaik” sem jelentenek esztétikai élményt, a lomok egy része valószínűleg környezetvédelmi szempontból sem kívánatos, de a legtöbb családnak ez az egyetlen pénzkereseti lehetősége. Nem beszélve arról, hogy az alacsony árak a közeli és távolabbi környék kispénzű polgárai számára nagyon kedvező vásárlási lehetőségeket teremtettek, gyakran értékes és hasznos árucikkek beszerzésére.
N.CS.
Fotó:szochalo.hu
