Gondolatok a képeslap kiállításról
A képeslap ma is mindennapi életünk szerves tartozéka, és többnyire nem kerül papírkosárba, inkább fiókokba, dobozokba teszik emlékőrzőként.
A képes levelezőlap nem előzmény nélkül jelent meg. A képi megformálás egyidős az emberiséggel, és az üzenetek képi illusztrálásra számtalan példát találtunk a nagyon korai időkből is. Ismert olyan 2000 évvel ezelőtti egyiptomi freskó, amelyen levél is látható. Kr.e V. században Periklész is küldött rajzzal ékesített levelet ismerőseinek.
A különböző témájú, rézmetszetekkel díszített üdvözlő- és köszöntőlapok a XVIII. század elején kezdtek elterjedni. Angliában a XVIII. század végén elterjedt szokás volt karácsonyi üdvözlőkártyákat küldeni.
A levelezőlap ötletét a német birodalmi posta főpostamestere 1865-ben vetette fel egy postakongresszuson, de az ötletet leszavazták, hivatkozva a levéltitokra. Három évvel később, 1869-ben mégis forgalomba hozták az első ilyen lapot. A levelezőlap rövid időn belül nagyon népszerű lett. Az óriási siker után felvetődött a gondolat, hogy a levelezőlap egyik felét képi ábrázolásokkal is díszítsék.
Az 1878-ban tartott Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező- és képeslapok méretét 140×90 mm-ben. Nemcsak a méretet, hanem a díjakat is egységesítették; a lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg. Az 1890-1914 közötti évek a képeslap térnyerését hozták. Érdekes, hogy bár már az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus jóváhagyta, hogy a képeslapok hátoldalát megosszák a címzés és a közlendő szöveg között, az úgynevezett hosszúcímzéses lapok egészen 1905-ig megmaradtak. Tehát 1905 előtt csak a lapok képes oldalán levő parányi szabad helyre (vagy ami még rosszabb, a képet összefirkálva) lehetett írni. Erre az időszakra esik a képeslapgyűjtés nemes szokásának kialakulása.
A modern hírközlési lehetőségek (SMS, Mobiltelefon, e-mail) ugyan csökkentik a képeslapok iránti keresletet, de nem szüntetik meg. A festészet sem szűnt meg a fényképezés feltalálásával, a mozi és a színház sem halt meg a televízió megjelenésével és az újságok is túlélik az internet elterjedését.
Most itt a postán olyan képeslapokból nyílik kiállítás, amelyek 1900-1960 között készültek, a Szent Család, a Betlehem, a fenyőfa, a Mikulás, a Háromkirályok témaköreiből.
