A gyermekek jogainak világnapját ünneplik november 20-án világszerte, így Magyarországon is. 1954-ben ajánlotta először ezt a napot az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogának világnapja megünneplésére. 1959-ben ezen a napon fogadták el „A gyermeki jogok nyilatkozatát”, majd 1989-ben „A gyermekek jogainak konvencióját”. A konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá.
Több ezer öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; 640 millió gyermeknek nincs fedél a feje fölött; mintegy 130-140 millió gyermek nem jár iskolába.
A gyerekeket egészen az újkorig a szüleik, elsősorban az apjuk tulajdonának tekintették. Ő döntött életükről, munkaerejükről, oktatásukról. A gyermekek pedig engedelmességgel tartoztak neki.
Csupán az iparosodás idején, az iskolakötelezettség bevezetését követően kezdett különbséget tenni a ‘polgári társadalom’ a gyermekek és a felnőttek világa között, ami megváltoztatta a gyermekek kötelességeivel és engedelmességükkel kapcsolatos nézeteket. Az amerikai függetlenségi háború és a francia forradalom (1776 és 1789) óta az emberi jogokat övező kiemelt figyelem oda vezetett, hogy alaposabban kezdtek foglalkozni a gyermekek helyzetével.
1833-ban Nagy-Britanniában a gyáripari törvényben megtiltották a 9 évesnél fiatalabb gyerekek alkalmazását a gyárakban, 1842-ben pedig a bányászati törvényben korlátozták föld alatti munkavégzésüket. 1896-ban Németországban a Polgári Törvénykönyv büntetéssel sújtotta azokat a szülőket, akik bántalmazták gyermeküket, vagy nem gondoskodtak róla megfelelően.
A gyermekjogi mozgalom sokat köszönhet a brit Eglantyne Jebbnek, a Mentsétek meg a Gyermekeket (Save the Children Fund) elnevezésű szervezet megalapítójának. Látva a Balkán országaiban és Oroszországban a menekült gyerekek katasztrofális helyzetét az I. világháborút követően, és felismerve, hogy a gyermekek érdekében folyamatosan kell tevékenykedni.
1924. szeptember 24-én fogadta el a Népszövetség közgyűlése és Genfi Nyilatkozatot, mely a gyermekek jólétét biztosító alapvető jogokat tartalmazza. A dokumentum nem volt jogilag kötelező erejű, s a Népszövetség 1946-os feloszlásával elvesztette jogi alapját.
Közvetlenül a II. világháború után szerették volna, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete – némi módosítással – megerősíti az 1924-es Genfi Nyilatkozatot. Az ENSZ Közgyűlése azonban 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, s ez aztán meghiúsította egy, a gyermekek szükségleteihez igazított további dokumentum elfogadását. Az Egyetemes Nyilatkozat mindazonáltal tartalmaz néhány a gyermekek javát – különösen a védelmüket – szolgáló rendelkezést.
Többéves előkészítő munka után, 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja.
Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el, a jogszabályba mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít. E jogszabály határozza meg a gyermekek jogait, és szabályozza a szülők, a nevelők, az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a civil szervezetek feladatait a gyermekvédelem, valamint a gyermekek jogainak érvényesítése területén. Az európai uniós elvárásoknak megfelelnek a Magyarországon deklarált gyermeki jogok.
