Magyarország első lehet a jövő energiahordozóinak kihasználásában!
A Fital Vállalkozók Hetének első napján kiemelt szerepet kapnak a megújuló energiaforrások és az azokból nyert energiahordozók Budapesten, november 15-én a Global Energy Zöld Vállalkozások Napjával indul az Fiatal Vállalkozók Hete egyhetes programsorozata a FIVOSZ szervezésében, ahol olyan aktuális problémákról és témákról lesz szó, mint a környezetvédelmi felelősségvállalás, lehetőségek és nehézségek a megújuló energiaforrások területén, illetve élet és energia a Kárpát-medencében. A szerves vegyipar alapanyagait nem a fosszilis energiahordozókból fogják előállítani.
A fosszilis energiahordozók meghatározó szerepet töltenek be az emberiség energiaellátásában, ám készletünk gyorsan fogy, egyes becslések szerint már csupán évtizedekre elegendőek. A kőolaj, földgáz és a szénalapú energiaellátás negatív globális következményei az emberiséget új környezetkímélő energiahordozók kutatására késztetik, ide tartoznak a megújuló energiaforrások és a nukleáris energia. Minden fosszilis tüzelőanyag elégetése sok szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, kormot es más szennyeződéseket juttat a környezetbe, míg az atomerőművek működésekor ilyen anyagok nem keletkeznek, viszont fennáll a radioaktív szennyezés lehetősége és a hulladék elhelyezésének kérdése, ami miatt a társadalom megosztott a kérdésben. Így egyre nagyobb szerepet kapnak a megújuló energiaforrások, vagyis a vízenergia, napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia, a hullámenergia, az ár-apály energia.
Ezek közül a családi háztartások számára leginkább a napenergia használata tűnik a legegyszerűbbnek. A nap óránként 174 423 000 000 000 kilowatt energiát sugároz a föld felszínére. A föld felszínére érkező napsugárzás több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Magyarországon a napos órák száma 1900-2200 óra/év (földrajzi fekvéstől függően), azaz jobb adottságokkal rendelkezünk, mint Ausztria, Dánia, Hollandia vagy Németország, amely országok ma vezető szerepet játszanak a napenergia-hasznosítás területén. A napsugárzás energiatartalma 350-400-szorosa hazánk teljes évi energiafelhasználásának, tehát a napenergia alkalmazásában nagy a fejlődési lehetőség mutatkozik itthon. A nap sugárzása lehetővé teszi, hogy az épületeket energiával lássuk el, aktív és passzív módon egyaránt, de szélenergiában is nagy lehetőségek rejlenek.
A Global Energy Zöld Vállalkozások Napján ezekről a kérdésekről tudhatunk meg többet olyan előadók tolmácsolásában, mint a nap védnöke, Olajos Péter az Nemzetgazdasági Minisztérium energia és klímapolitikai helyettes államtitkára, illetve Tiborcz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója, Flaisz Ágoston, a Global Energy ügyvezetője és Katona Ildikó, a Priváttender ügyvezető igazgatója.
Dr. Nagy József, a Bükk-Makk Leader Nonporfit Kft. ügyvezetője is előadást tart az Fiatal Vállalkozók Hete első napján, amelynek alkalmával a „MIKROVIRKA” projektről számol be, ám elmondása szerint az energia ipar intenzív változáson megy keresztül, hasonlóan az annak idején robbanásszerűen végbement fejlődéshez a mobiltelefon iparban.
„Jelenleg már nem az a kérdés, hogy milyen megújuló energiaforrásokat tudunk hasznosítani, sokkal inkább a tárolás, elosztás, újrahasznosítás és az integráció került a középpontba. Például a szélenergia hasznosításában a szélturbinák korábban nem biztosítottak folyamatos energiaellátást, azonban mára kifejlesztettek egy hidrogén alapú energiatárolási rendszert, amely lehetővé teszi a fel nem használt energia hidrogénné való átalakítását, tárolását, valamint tüzelőanyag cella segítségével, annak újrahasznosítását is. Ezen a megoldáson alapul az első közép–kelet európai, bükkaranyosi „Hidrogénfalu” felépítése is.
A megújuló energiaforrásokból (nap, szél, víz, biomassza, geotermikus, stb.) előállított energiahordozók, mint például a hidrogén, biometán, biometanol, bioetanol stb, nemcsak a XXI. század energiaiparának, hanem a szerves vegyiparnak az alapanyagait is fogják szolgáltatni, az eddigi kimerülő fosszilis alapanyagok helyett.” Nyilatkozta Dr. Nagy József.
Azért is fontos, hogy folyamatosan tudatosítsuk az emberekben a megújuló energiafelhasználás lehetőségeit, hogy a következő gazdasági generációba tartozó fiatalok – akiket a gyakorlatilag Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) karolt fel – már ezekkel az eszközökkel biztosítsa vállalkozása számára az energiaellátást. De nem kizárólag a szélenergiát, napenergiát, bioetanolt és egyéb megújuló energiaforrást használó vállalkozás tehet környezetért. Az újrahasznosított papír használatával, a szelektív hulladékgyűjtéssel, a felesleges nyomtatások csökkentésével, illetve a munkatársak környezettudatosságra való tanításával, máris sokat tettünk a világért amiben élünk.
Hazánk más téren is jeleskedik a megújuló energiaforrások felhasználását tekintve, hiszen Európa első számú bioetanol gyártója, miközben a bioetanol gyártásra felhasználható kukoricamennyiség csupán egyötödét használja fel. Jelenleg háromszáz töltőállomáson kérhetnek a vásárlók bioetanol alapú üzemanyagot országszerte. Mégis hosszabb távon a benzint helyettesítő bioetanolra történő váltás sikere kérdéses. A növekvő szegénység és az élelmiszerellátási problémák, hazánkban és a világon egyaránt, előrevetítenek olyan problémákat, amely szerint a kukorica és repce alapú megújuló energiaforrások helyett, ezeknek a terményeknek az élelmiszeriparban történő felhasználása indokoltabbá válhat.
A FIVOSZ célja a Global Energy Zöld Vállalkozások Napjának megalkotásakor az volt, hogy bemutassa az energiatudatos gondolkodásmód szerepét és a zöld iparágakban rejlő nagy perspektívát a fiatal vállalkozóknak, s azoknak a fiataloknak, akik életében ezek a technológiák kulcs szerepet fognak játszani.
