A vezető uniós cégek kisebb mértékben csökkentik beruházásaikat, mint USA-beli vetélytársaik – Európa lemaradása azonban még így is jelentős
Az Európai Bizottság 2010-es „európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblázata” szerint az EU vezető vállalkozásainak K+F-beruházásai 2009-ben 2,6%-kal csökkentek, jóllehet, az értékesítések (10,1%-os) és a nyereség (21,0%-os) visszaesése ennél jóval nagyobb mértékű volt. Az USA-beli vezető vállalatok K+F-beruházásaiban bekövetkező 5,1%-os visszaesés kétszerese volt az EU-ban tapasztalt értéknek, világszinten azonban alacsonyabb (1,9%) méreteket öltött e csökkenés. A japán cégek fenntartották a korábbi beruházási szintet. Az Ázsia más országaiban – Kínában, Indiában, Hongkongban, Dél-Koreában és Tajvanban – működő vállalatoknál folytatódott a korábbi években tapasztalt erőteljes K+F-növekedés. A világon immár két egymást követő évben is a japán autógyártó-vállalat, a Toyota fordította a legmagasabb összeget K+F-beruházásokra (6,8 milliárd euró). Az első tíz közé három uniós vállalat került be: a Volkswagen, amely a legnagyobb európai székhelyű K+F-beruházó (5,8 milliárd euró), valamint a Nokia és a Sanofi-Aventis. Az eredménytáblázat a világ 1400 vezető vállalkozásának adatait tartalmazza.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Az a tény, hogy a jelentős uniós cégek nagyrészt fenntartották K+F-beruházásaik szintjét, arra világít rá, hogy elismerik: a K+F a válságból való eredményesebb kilábalás kulcsfontosságú eszköze. A szoftverek és a biotechnológia területén az USA-beli vezető vállalkozásoktól való jelentős lemaradás, valamint az ázsiai vállalatok folyamatos és gyors előretörése azonban rávilágít arra az innovációs vészhelyzetre, amellyel Európa szembetalálja magát. Sürgősen szükségünk van az állam- és kormányfők támogatására az Európai Tanács decemberi ülésén az Innovatív Unió azon javaslatait illetően, amelyeket Antonio Tajani és jómagam tettünk közzé október 6-án.”
Az idei eredménytáblázat rávilágít, hogy a K+F-beruházás a szinte példátlanul nehéz gazdasági feltételek ellenére fontos stratégiai szempont marad a világelső vállalatoknál.
Különféle tendenciák a világ különböző régióiban
2009-ben a vezető uniós vállalatok sokkal kisebb mértékben csökkentették K+F-beruházásaikat, mint USA-beli vetélytársaik, annak ellenére, hogy az értékesítés terén hasonló (10% körüli) csökkenés, míg a nyereséget illetően lényegesen nagyobb mértékű visszaesés (13,0% szemben az 1,4%-kal) volt tapasztalható.
Az európai vállalatok K+F-eredményei gyengék a kulcsfontosságú hi-tech-ágazatokban. Az eredménytáblázatban szereplő amerikai vállalatok uniós vetélytársaikhoz képest például ötször annyit ruháztak be a félvezetőkkel kapcsolatos K+F-be, négyszer annyit a szoftverekkel kapcsolatos K+F-be és nyolcszor annyit a biotechnológiába.
A japán vállalatok fenntartották K+F-beruházásaik szintjét az értékesítésben (10% körül) és a nyereségben (88,2%) bekövetkezett erőteljes visszaesés ellenére.
A fontosabb, ázsiai országokban székhellyel rendelkező vállalatoknál folytatódott a korábbi évek magas K+F-növekedése, például Kínában (elérte a 40%-ot), Indiában (27,3%), Hongkongban (14,8%), Dél-Koreában (9,1%) és Tajvanban (3,1%). A svájci vállalatok is növelték K+F-beruházásaikat (2,5%).
Vállalati és ágazati tendenciák
A tíz legnagyobb K+F-beruházó között három uniós székhelyű vállalat a(a Volkswagen, a Nokia és a Sanofi-Aventis), továbbá három egyesült államokbeli (a Microsoft, a Pfizer és a Johnson & Johnson), valamint egy japán cég, nevezetesen az élen álló Toyota szerepel. Az első 50 között 16 uniós, 19 egyesült államokbeli és 12 japán vállalatot találunk (lásd a 2. ábrát). Az első 50 közül 2009-ben 30 csökkentette K+F-beruházásainak szintjét.
A válság ellenére a K+F-beruházások ágazati összetétele világszerte nagyjából azonos maradt. Az USA-beli vállalatok esetében a K+F-beruházások terén magas intenzitású ágazatok, mint a gyógyszeripar vagy a számítástechnikai szolgáltatások adják a teljes K+F-beruházás több mint kétharmadát. Ezzel szemben az európai és a japán vállalkozások esetében a K+F-beruházások terén közepesen magas intenzitású ágazatok (például autógyártás vagy elektronika) az uralkodóak, míg a K+F-beruházások terén magas intenzitású ágazatok a teljes K+F-beruházások csupán mintegy egyharmadát teszik ki.
Egyes autógyártók lényegesen csökkentették K+F-ráfordításaikat, pl. a Ford (32,4%), a Renault (26,5%) és a General Motors (24,1%). Mások, például a Nissan és a Toyota szerény csökkenést, a Hyundai pedig növekedést mutatott a K+F-beruházások terén.
A 2009-ben a K+F-beruházást ösztönző vállalatok között nemcsak a jó értékesítési adatokkal és nyereséggel zárók szerepeltek, mint a Huawei Technologies (27,8%) és az Apple (25,4%), hanem olyanok is, mint a Bayer (8,8%) és a General Electric (10,1%), amelyek növelték K+F-ráfordításaikat, miközben a nyereség és az értékesítések visszaestek.
Az alternatív energiaágazat továbbra is gyors ütemben növekedett. Az eredménytáblázat jelenleg 15, a tiszta energia technológiáira összpontosító vállalatot tartalmaz, ami kilenc vállalattal több, mint az elmúlt évben. Ezen vállalatok (amelyek közül 13 uniós székhelyű és csupán kettő székhelye található másutt) több mint 500 millió eurót ruháztak be a K+F-be 2009-ben, ami 28,7%-os növekedést jelent. Az alternatív energiába más ágazatokhoz tartozó, pl. olaj- és gázipari vállalatok is beruháztak.
Az EU-n belüli különbségek – Spanyolország legjelentősebb K+F-beruházói dacolnak a válsággal
Az uniós K+F-növekedési arányok a tagállamok eltérő ágazati összetételénél fogva különböznek az egyes tagállamokban. A 2009. évi, K+F-t érintő legnagyobb visszaesések némelyikét olyan vállalkozások szenvedték el, amelyeknek székhelye nagy gépjárműiparral rendelkező országokban, például Németországban (3,2% alá) vagy Franciaországban (4,5%) van.
Azokat az országokat is súlyosan érintette a válság, ahol az informatikai hardverek jelentős iparágat képviselnek a hazai vállalkozások között – ide tartozik például Finnország (6%-os csökkenés) és Svédország (6,6%).
Spanyolország legjelentősebb K+F-beruházói viszont 15,4%-kal növelték beruházásaikat, az értékesítésekben bekövetkezett 6,4%-os visszaesés ellenére. Ez a legjelentősebb spanyol vállalatok, mint a Telefónica (16%) és az Acciona (29%) nagy beruházásainak és az olyan világvállalatok bevonásának volt köszönhető, mint például a Banco Santander (18%).
Háttérinformációk
Az Európai Bizottság (a Kutatási Főigazgatóság és a Közös Kutatóközpont) évente teszi közzé az „európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblázatot”, amely a világ legjobb 1400 (400 uniós és 1000 EU-n kívüli) vállalatáról nyújt tájékoztatást, a K+F-beruházásaik alapján rangsorolva azokat. Az eredménytáblázat a vállalatok globális K+F-beruházásainak teljes értékét méri, az adott K+F helyszínétől függetlenül. Nem jelzi tehát a magánszektorbeli K+F-intenzitás tendenciáit, vagyis azt, hogy hogyan alakul az egy adott országban vagy régióban végrehajtott K+F-kiadások (függetlenül attól, hogy azokat helyi vállalkozások teljesítik, vagy kívülről érkező beruházásról van szó) GDP-hez viszonyított aránya.
