Sziklamászás közben 20 métert zuhanni – még belegondolni is hátborzongató! Pedig Tóth Mártával (25) ez történt: a felsőhámori „Nagyfalról” zuhant a mélybe május 9-én, miközben egy sziklamászó tanfolyamon vett részt. – A balesetre nem is emlékszem, azonnal elvesztettem az eszméletemet. – kezdi Márti lágy, kedves és bájos hangon, mintha csak mesélne, pedig hatalmas megpróbáltatásokon ment keresztül az elmúlt hónapokban.
A kórházban töltött közel 3 hónap alatt életmentő műtéten esett át, 10 napig mesterséges kómában tartották, intenzív osztályon, traumatológián és idegsebészeten kezelték, majd a rehabilitációra került. – Koponyaalapi és ablakos bordatörésem volt, a keresztcsontom is daraboka tört, ugyanúgy, mint a lapockám, a csigolyám és még sorolhatnám. De élek és gyógyulok folyamatosan – ez a legfontosabb! – mondja az életvidám lány.
– Az orvosaim és a kórház dolgozói szerint is csoda, hogy egyáltalán túléltem egy ilyen zuhanást. Amikor felébredtem tudtam, eldöntöttem – mert nagyon makacs vagyok – hogy meg fogok gyógyulni! Tudtam, hogy lesznek akadályok, amelyeket le kell küzdenem, így például újra kellett tanulnom járni. Eleinte még csak járókerettel ment, aztán már elég volt a mankó is. Haza már úgy engedtek a kórházból, hogy már segítség nélkül is tudtam közlekedni – persze csak óvatosan, azonban a nyakmerevítőt még 20 napig hordanom kellett.
A családnak meggyőző tapasztalatai voltak a Bioptron lámpával kapcsolatban, így amikor Márti édesanyja hallott a miskolci Sensolite Gyógycentrumról, nem is volt kérdéses, hogy amint lehet a miskolci lány a fényágyban fog tovább gyógyulni. – A Sensolite-ban eleinte – a nyakmerevítő miatt – egy speciális párnát raktunk a fejem alá, így a 20 perces kezelés alatt az állapotomhoz képest kényelmesen fekhettem és gyógyulhattam.
Márti az augusztus 5-e óta eltel két hónap alatt eddig 18 kezelésen vett részt, az év végéig pedig további 24 alkalmat tervez, ugyanis a heti háromszori kezelés szemmel látható javulást hozott. – Az életmentő műtét során keletkezett műtéti hegem már 1 hét után gyönyörű lett, a csonttörések helyeinél pedig – amelyekből volt jó néhány – jelentősen csökkent a fájdalomérzetem. A bordatörések átszúrták a tüdőmet, a jobb oldalamon légmell alakult ki, a bal oldal pedig megtelt vérrel, ezért le is kellett csapolni. Sokáig éreztem ásításnál, sóhajtásnál, nagyobb levegővételnél nyilallást, amely valószínűleg a fényterápiának köszönhetően szintén mérséklődött. A kezelések remek hatással vannak a közérzetemre, az általános lelkiállapotomra, sokkal energikusabb vagyok és a koncentrálóképességemen is érzem a javulást. Természetesen a jó hírektől én is mindig erőre kapok, ezért is voltam boldog, amikor a nyakmerevítőm levétele után készült CT felvételen a koponyaalapi törés vonala már nem is látszott. Az orvosok szerint a teljesen fel fogok épülni, de hogy pontosan mikorra, azt nem lehet tudni, mert ez egyéntől függ, de én biztos vagyok benne, hogy az akaraterőmön és a hozzáállásomon kívül a Sensolite is gyorsítja a gyógyulásomat!
Ahogy beszélgetünk, óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, hogy vajon van-e folytatás, lesz-e még újabb sziklamászás? A válasz megfontolt és határozott: Sziklát már biztosan nem fogok többet mászni – szép volt, jó volt, de majdnem az életembe került.
A teljes gyógyulás többek között azért is kívánatos, mert Márti 8 év versenyszerű szinkronkorcsolyázás után edzőként adja át tudását és tapasztalatát gyerekeknek, akik már nagyon várják a visszatérését.
Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy – ahogyan a Sensolite Gyógycentrum munkatársai megfogalmazták – Mártinak még dolga van itt, a földön!
