Folyamatosan romlik a lakossági gyógyszerellátás helyzete a gyógyszerpiaci liberalizáció és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó forráskivonás következtében. Ez olvasható abban a jelentésben, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium készített a 2006-os gyógyszer-gazdaságossági törvény elvárt és tényleges hatásainak összevetéséről.-írja az MTI.
Az Országgyűlés honlapján olvasható jelentés megállapítja, hogy bár a nagyvárosokban a lakosság gyógyszerhez jutásának lehetőségei bővültek mind a gyógyszertárak száma, nyitva tartási ideje, mind pedig a gyógyszerválaszték alapján, a piaci verseny a lakossági gyógyszerellátás minőségét illetően nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós által jegyzett, a parlamentnek készített jelentés szerint a 2006-os szabályozás hátráltatja az államot abban, hogy eleget tegyen az egyenlő feltételekkel nyújtandó gyógyszerellátási kötelezettségének, többi között azért, mert nem ott létesültek új patikák, ahol hiány volt gyógyszertárból – jellemzően a kistelepüléseken.
Sérült a kötelezettségvállalás abban is, hogy a patikák a forráshiány és a rossz árrésrendszer miatt készletezési gondokkal küzdöttek, küzdenek, és a tárca szerint ide sorolható az is, hogy patikák egyre nagyobb számban adósodnak el és kerülnek nagykereskedői érdekkörbe.
A jelentés szerint romlik az ellátás és a szakmai színvonal minősége, nem megfelelő a szakember-ellátottság, nem elégséges a szakhatósági kontroll, és a kamarai törvény három évvel ezelőtti megváltoztatásával csorbult a hivatásetika.
Összegezve megállapítható – olvasható a dokumentumban -, hogy a 2006-ig alapvetően szükségletalapú szabályozást 2007-ben versenypiaci szabályozás váltotta fel, amelynek következtében megváltozott a gyógyszerellátás struktúrája. A korábbi, szociális piacgazdasági elven felépült modellt liberalizált modell váltotta fel, amelyben a számon kérhető szereplőket – az államot, a gyógyszerészeket és a szakmai önkormányzatot – háttérbe szorítva a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe erősödött.
A jelentés kitér a lakossági panaszokra, amelyek száma az elmúlt időszakban nem növekedett, átlagosan 20-40 bejelentést tesznek évente régiónként. A leggyakoribb panasz, hogy a gyógyszert nem veszi vissza a gyógyszertár, lejárt készítményt forgalmaz, vagy akciós gyógyszert nem forgalmaz, illetve az ügyeletről helytelen tájékoztatást függeszt ki. Az utóbbi időben a gyógyszertárak egymás kifogásolt tevékenységét panaszolják be a hatóságnál, illetve munkajogi jellegű problémákról is bejelentést tesznek.
A gyógyszer-gazdaságossági törvény lehetővé tette a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást is, amely szintén nem oldotta meg a kistelepülések gyógyszerellátási gondjait. A patikán kívüli árusításra benyújtott kérelmek és a már működő elárusítóhelyek száma egyaránt csökkenő tendenciát mutat.
A dokumentum szerint a gyógyszertárak határidőn túli, lejárt tartozása meghaladja a 13-15 milliárd forintot, ami 2008 elején 5,6-7,2 milliárd forint volt.
A jelentés emlékeztet arra – összhangban a kormányprogrammal -, hogy az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi törvény gyógyszertár-alapítási stopot és átmeneti fúziótilalmat rendelt el 2010. augusztus 17-től jövő év január 1-ig.
„Azonban a lakossági gyógyszerellátás teljes újraszabályozásához hosszabb idő és az érintett szereplőkkel való érdemi egyeztetés szükséges, így az első ütemben csak a fenti két, legsürgetőbb intézkedés meghozatalára került sor” – olvasható a jelentésben.
