Fontos tudnivaló, hogy a bankjegypapír előállítása során a közönséges papírral ellentétben, semmiféle optikai fehérítőt nem alkalmaznak. Éppen ezért a bankjegypapír UV fényben sem világít. A bankjegyek biztonságát nem csupán különleges papírral és speciális nyomdatechnikai eljárásokkal biztosíthatjuk. A leggyakrabban használt biztosítási elemek egyike a vízjel. A vízjel készítés elmaradhatatlan velejárója a biztonsági papírok gyártásának. Vízjel készítésekor az ábrázolni kívánt képnek megfelelően egy fém szitaszövetet úgy alakítanak, hogy azon különböző bemélyedések, kiemelkedések keletkezzenek. A nyers papírmassza ennek arányában vékonyabb, illetve vastagabb rétegben rakódik le a szitára. Ahol kevesebb a rárakódott anyag, ott a papír fény felé tartva világosabb tónusú, ahol több, ott viszont sötétebb a környezeténél. Szintén a papírgyártáskor kerül az anyagba a biztonsági szál, amely tulajdonképpen különleges bevonattal ellátott műanyag. A biztonsági szál lehet fluoreszcens, lehet holografikus vagy mikro írással ellátott. Az előzőekhez hasonlóan a jelzőrostok anyagát is a nyers papír anyagára szórják, így azok a különböző szárítási és préselési folyamatok során a papír anyagába szövődnek. Az alkalmazott szálak lehetnek színesek vagy színtelenek, szabadszemmel vagy csak UV fényben láthatóak. A pénz előállítása során számos speciális nyomdatechnikai eljárással élnek, melyek a pénzt már magukban is egyedivé teszik. Az ugynevezett magasnyomás esetén a rajzolat, a felhasznált nyomólemez síkjából kiemelkedik. A nyomólemezre festéket kennek fel, majd kellő erővel a papírra préselik. Az íly módon készült nyomatra jellemző, hogy az ábra jól felismerhető kontúrt kap, sőt keveset használt bankjegyeknél a rajzolat még az ellenoldalon is kitapintható. Általában így készül a pénzeken a sorszámozás. Sík nyomás alkalmazásakor a rajzolat nem emelkedik ki a nyomólemez síkjából. Ilyenkor a lemezt előbb nedvesítik, majd felhordják a festéket. Az így készült nyomatra jellemző a sima tapintás, a festék egyenletes eloszlása. Ezt használják az ugynevezett falnyomatok készítésére. Metszetmély nyomtatást csak pénzek és értékpapírok nyomtatására alkalmaznak. Ilyenkor a rajzolatot belevésik a nyomólemezbe, mely lehet acél vagy réz. A nyomtatás során a lemezre felvitt festéket alaposan letörlik, így az csak a vésetekben marad meg. A nyomólemezt nagy erővel a papírra préselik és ennek következtében a felvitt festék a papír síkjából kiemelkedik, ami puszta kézzel is jól kitapintható. A mélynyomással felvitt rajzolatok széle nagyító alatt, láthatóan szőrös, amit az okoz, hogy a nyomólemez elemelése során vékony festékszálacskákat húz maga után. Általában metszetmélynyomással készülnek a portrék, egyéb ábrák és a pénzek speciális, sűrű vonalakból álló díszítése is. Rendkívül fontos a megfelelő nyomtatási sorrend is. Elsősorban az anyanyomat kerül a pénzre nedves, ovszet eljárással, az az síknyomással. Ilyenkor egyetlen menetben állítják elő az elő és a hátoldali nyomatokat a technikailag lehetséges legfinomabb vonalak alkalmazásával. Ezt követően metszetmély nyomással viszik fel a fő motívumokat mind az elő, mind a hátoldalra. Ezek határozzák meg a bankjegyek összképét. Az ilyenkor alkalmazott több tíz tonnányi nyomóerő nagyságrendekkel nagyobb festékrétegvastagság és az elkerülhetetlen papírdeformáció, a laikusok számára is jól látható és tapintható nyomot hagy a bankjegyen.
-freepress.eu-
