A Bizottság által a mai napon előterjesztett 2009. évi pénzügyi jelentés arról tanúskodik, hogy az előirányzatok 97%-át használtuk fel, ami a 2008. évihez (98%) hasonló eredmény. A teljes kiadások meghaladták a 112 milliárd eurót. Ennek a nagy részét a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást és a kutatás-fejlesztést élénkítő intézkedések, valamint a mezőgazdasági kiadások tették ki.
Növekedésre és versenyképességre 44 milliárd eurót fordítottunk
Az EU 2009-ben a hetedik kutatási és technológiai keretprogram forrásaiból 6,3 milliárd eurót költött el. Az uniós alapokból több mint ezer kutatási együttműködési projektet támogattunk: például a hatékony bioüzemanyag-termelésre irányuló „Fuel-Path” projektet, amelynek célja olyan módszerek kutatása, amelyekkel fokozható a bioüzemanyag-termelés és amelyekkel hozzá lehet járulni ahhoz, hogy a bioenergia aránya 2020-ra az EU energiaszerkezetében elérje a 14%-ot.
A versenyképességi és innovációs program keretében több mint 34 000 kis- és középvállalkozás részesült uniós forrásokban. Ezek az alapok 295 millió eurós uniós költségen 2,9 milliárd eurónyi hitel rendelkezésre bocsátásához járultak hozzá. A becslések szerint az uniós finanszírozás 2007-ben és 2008-ban több mint kétszázezer munkahely létrehozásához vagy megmentéséhez járult hozzá. Ezenkívül az Erasmus program négyezer egyetem bevonásával több mint háromszázezer hallgató és oktató mobilitási ösztöndíját fedezte.
Továbbra is nagy részt foglalt el a költségvetésben a kohéziós politika. A 2007–2013 közötti pénzügyi keretből 25,5 milliárd eurónyi kifizetést eszközöltünk, ami több mint kétszerese a 2008. évinek (11,5 milliárd euró). A 2000–2006 közötti időszakban a kohéziós politika forrásai mintegy egymillió munkahelyet teremtettek, négyezer kilométernyi vasút megépítéséhez vagy felújításához járultak hozzá, és több mint 14 millió ember vízellátását biztosították. A 2009-ben finanszírozott számos projekt között van például a „Baltic Master II” projekt, amely a balti-tengeri térség olajszennyezések elleni reagálási készségének javítására és a tengeri közlekedés okozta szennyezések hatékonyabb megelőzésére irányul.
A 2009. évi költségvetés több mint 30%-át a gazdasági fellendülésre és növekedésre fordítottuk – közölte Janusz Lewandowski uniós költségvetési biztos. A tőkeáttételi hatásnak köszönhetően minden, a régióinkba befektetett euró kétszeresen-háromszorosan térül meg. Az uniós költségvetés tehát nem elhanyagolható kézzelfogható eredményekkel jár.
A vidéki területekre több mint 40 milliárd eurót fordítottunk, a projektekben és a cserékben több mint százezer fiatal vett részt
Több éven át tartó bevételnövekedés után a megváltozott piaci körülmények miatt ma már csökken az uniós gazdák jövedelme. Az uniós költségvetés közvetlen támogatás és piaci intervenciós intézkedések formájában több mint negyvenmilliárd eurót biztosít nekik, ami a gazdák jövedelmének csaknem felét jelenti.
Az uniós polgárok jogainak és lehetőségeinek fejlesztése és védelme egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós költségvetésből. 2009-ben száztízezer fiatal vett részt különböző projektekben és csereprogramokban. Az EU ezenkívül öt bajba jutott tagállamnak biztosított tűzoltó-berendezéseket, Bulgáriának pedig vírusölő gyógyszereket szállított. A Szolidaritási Alapból 623 millió eurót fordítottunk a természeti katasztrófák hatásainak enyhítésére, különösen a dél-olaszországi földrengés nyomán.
Külső fellépésekre több mint tízmilliárd eurót költöttünk
2009-ben az EU volt a világ második legnagyobb fejlesztési támogatója: 12 milliárd euró értékű kötelezettségvállalásaival mintegy 140 fejlődő országban nyújtott segítséget. Külön eszközöket hoztunk létre annak támogatására, hogy a világ legszegényebb térségeiben élők megbirkózhassanak a gazdasági, az élelmezési és a környezeti válság jelentette hármas kihívással.
Az uniós humanitárius és élelmezési segélyek 2009-ben több mint 150 millió embert értek el 70 országban. Az EU ezenkívül a közös kül- és biztonságpolitika keretében tíz missziót bonyolított le a világ különböző, válság sújtotta pontjain, például Koszovóban, a Dél-Kaukázusban, Afganisztánban, a Közel-Keleten és Afrikában. Forrásokat különítettünk el arra, hogy felkészítsük a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat az uniós tagság feltételeinek való megfelelésre.
A külső segélyek egyik legnagyobb kedvezményezettje Szudán (115 millió euró). Dárfúrban 3,6 millió, Dél-Szudánban pedig 436 000 ember részesült élelmezési segélyben, több mint 5 millió fő egészségügyi ellátásban, és 1,3 millió kedvezményezetthez jutottak el a vízellátás, a szennyvízelvezetés és a higiénia fejlesztései.
Az EU határain kívül egyre többször van igény különböző konfliktusok vagy természeti katasztrófák esetén az uniós beavatkozás iránt – mondta el Janusz Lewandowski. Míg a korábbi mintegy húsz évben soha nem kellett módosítanunk pénzügyi keretünket, az elmúlt években erre négyszer is sor került. Ez azt mutatja, hogy a jövőben még rugalmasabb uniós költségvetésre lesz szükség.
Igazgatási költségekre 7,4 milliárd eurót fordítottunk
Az intézmények igazgatási költségei 7,4 milliárd eurót tettek ki, ami a teljes kiadások 6,5%-a, hasonlóan a 2008. évhez (6,2%). A Bizottság 2009-ben és 2010-ben is tartotta azon ígéretét, hogy a jövőben csak új tagállamok csatlakozása esetén kér új álláshelyeket – közölte Janusz Lewandowski biztos.
Az uniós költségvetés legfőbb forrása a tagállamok GNI-hozzájárulása
Az EU költségvetésének csaknem 70%-át a tagállamok költségvetéséből finanszírozza bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) aránya alapján. A héa-bevételek aránya, amely évről évre csökken a források között, 2009-ben kevesebb mint 11% volt, míg a hagyományos saját források (elsősorban vámok) alig haladták meg a 12%-ot. Az előző évről megmaradt felesleg, illetve a további bevételek 7,5%-ot tesznek ki.
