Az EU objektív szakértői véleményt sürget, az ITGA petícióval fordul a kormányokhoz, a MADOSZ egész napos programmal hívja fel a figyelmet a szabályozás-tervezet visszásságaira Hamarosan véget ér a WHO dohánytermék-adalékanyagokra vonatkozó szabályozásának (FCTC) az előkészítése, ami globálisan több millió, Magyarországon pedig mintegy 10.000 dohánytermelő megélhetését veszélyeztetheti úgy, hogy a túlzó rendelkezések a nemzetközi tapasztalatok alapján nem fognak hozzájárulni a dohányzás mértékének a csökkentéséhez. Világszerte számos ország, köztük a magyar kormány is fenntartással fogadta a WHO tervezetét, és június végén az elsők között jelezte a szabályozástervezet elutasítását. Bényei Illés, a MADOSZ elnöke szerint azonban továbbra is ki kell tartani a kormány döntése mellett, ami döntő fontosságú lehet a szeptember 17-ei, a WHO FCTC tervezetével kapcsolatos EU-s tárgyalások folyamán. A szövetség szakmai programot szervezett az ajánlások elfogadása által bekövetkezhető károk illusztrálására, ahol a dohányvertikum teljes spektruma képviseltette magát a termelőktől a civil szervezetekig.
Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-Ellenőrzési Keretegyezményének – mely a dohányzás „vonzóságának” csökkentését hivatott elérni a dohánytermékekben felhasznált összes adalékanyag és a dohánykeverés megtiltása által – tudományos megalapozatlanságáról hónapok óta vitáznak szakmai berkekben. A MADOSZ rendhagyó sajtótájékoztatóján is a tudományos megalapozottság, illetve annak hiánya volt az egyik központi kérdés az átgondolt, minden szempontot figyelembe vevő szabályozások szükségessége mellett. Az Ófehértón megtartott rendezvényen Dr. Fodor Péter, a mintegy hárommillió magyarországi felnőtt dohányos érdekeit képviselő civil szervezet, a Füstölgők Társaságának elnöke kiemelte, hogy a dohányzás folyamatos szigorítása, tiltása csak életszerű és betartható szabályozással lehetséges. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a radikális szabályozások olyan következményeket is maguk után vonnak, melyekre igenis megoldási alternatívákat kell találni. Jelen esetben az történhet, hogy egy WHO ajánlás esetében figyelmen kívül marad a regionális sajátosság, ezáltal sokkal súlyosabb problémákat okozva a gazdaságban.”
Az üggyel kapcsolatban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, a társadalmi felzárkózásért felelős megbízott helyettes-államtitkár is átgondolt intézkedések meghozatalát szorgalmazta a mai sajtótájékoztatón: „Ha egy térségben megszűnik a ’húzó iparág’, akkor kötelességünk új, hasonlóan biztonságos megélhetési lehetőséget biztosítanunk helyette. El kell készítenünk annak a tranzitfolyamatnak a modellezését, amellyel a térség át tud állni más termelési célra, folyamatra.”
Bényei Illés, a MADOSZ elnöke külön kitért a szabályozás miatt bekövetkező kontrollálhatatlan feketepiaci elburjánzásra, hiszen elmondása szerint a dohányosok ragaszkodni fognak a megszokott ízekhez, amit az EU határain kívül várhatóan minden gond nélkül be lehet majd továbbra is szerezni. A WHO-ajánlások szociális, foglalkoztatási és gazdasági vonatkozásain túl a MADOSZ első embere az esetleges kulturális veszteségekre is felhívta a figyelmet, hiszen a magyarországi dohánytermesztés évszázados hagyományai és a féltve őrzött társas munkavégzési formák is eltűnhetnek a szabályozás következtében: „A dohányfűzés egyedülálló folyamat, mely a dohányfűző gépek térhódítása ellenére a szabolcsi termőföldeken még mindig kézzel zajlik, megőrizve a társas együttléti munkák hagyományait, és ezáltal erősítve a közösségi összetartást”.
Az esemény zárásaképp nyilvánosságra hozták a Nemzetközi Dohánytermelők Szövetségének (ITGA) petícióját, mely amellett érvel, hogy vegyék figyelembe annak a több millió családnak az érdekeit, akiknek a dohánytermeléstől függ a megélhetése, és felkérik az érintett országok kormányait, hogy utasítsák el a szabálytervezetet. A jelenlévők támogatták a kezdeményezést, remélve, hogy az EU alaposan átgondolt állásfoglalást hoz szeptember 17-én, illetve a WHO olyan szabályozást alkot 2010 novemberében, ami úgy közelít az általa kitűzött célokhoz, hogy tudományos érvekre épül, hozzájárul a feketepiac méretének csökkentéséhez és világszerte megóvja a hátrányos helyzetű emberek millióinak megélhetését.
Az EU Dohánytermék rendeletének aktuális állása
Az EU-ban 2009-ben kezdődött meg az a folyamat, amely az Európai Unió Dohánytermék rendeletének (TPD) felülvizsgálatát tűzte ki célul. Ennek következtében 2010-2012 között minden korábbinál jelentősebb változások következhetnek be az EU dohányszabályozásban: a most meghozott döntésektől, így a WHO tervezetének sorsától rendkívüli mértékben függ, hogyan alakul az uniós dohányvertikum jövője az elkövetkező évtizedekben. A jelenleg érvényes szabályozás hatékonyságának a felmérése érdekében az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatósága tudományos bizottságot kért fel egy objektív szakértői vélemény felállítására. A felmerülő és újonnan azonosított egészségügyi kockázatokat vizsgáló munkacsoport (SCENIHR) 11 konkrét kérdésre keresi a választ, beleértve, hogy mely adalékanyagok vezetnek függőséghez, melyek növelik a dohánytermékek vonzóságát, valamint melyek azok, amelyekkel speciális célcsoportokat próbálnak meg elérni. A jelentés angol és német nyelven már elkészült, így hamarosan megkezdődhet a nyilvános konzultáció az EU összes tagországában. Annyit elöljáróban már tudni lehet, hogy a megbízott munkacsoport szakértői véleménye a tudományos megközelítés szükségességét hangsúlyozza.
