10 éves a Theater Brass
A zenészek ismerik egymást; míg tanulnak a próbatermekből, a szolfézsórákról, az esti sörözések helyszínéről; aztán munkába állnak, sokan tanítanak, bekerülnek a szimfonikusok közé, a színházi zenekarba. Van rá több év, kiismerni a másikat, mint embert, s mint szakmabelit, ki gondolja komolyan a munkáját, ki sodródik az árral. Aki komolyan gondolja, azt lehet „nyaggatni”, „nyúzni”, jó lenne egy csapat, amit neki kéne összefogni, csak úgy az együtt zenélés, a közönség előtt való szereplés miatt. A „nyúzott” ember jó szervező, jó zenész, minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami egy művészeti vezetőnél fontos. Nem lehet sokáig ellenállni a leendő kollégáknak, „beadja „ a derekát, 2000-ben összeáll a rézfúvós quintett Gál Péter szervezésében. Bár történik néhány tagváltás hárman a csapatból immár 10 évesek.
– Kik a tagok?
– Három alapító tag: Kakuk Zoltán (harsona), Veres Tamás (tuba),s jómagam Gál Péter (trombita); a később belépő Horváth Sándor(kürt) és Murányi János (trombita).
– Miért változik a zenekari felállás?
–A kamarazenélés minden esetben csapatmunkát takar. Az alapvető dolgokban- a hangzásról alkotott elképzelés, a repertoár kiszélesítése, a zenei formálás mikéntje, és még sorolhatnám- minden zenekari tagnak hasonló véleményen kell lennie, hiszen ez örömzenélés és, ettől más mint a zenekari munka, ahol egy óriási gépezet csavarjaként kell teljesítenünk a ránk bízott feladatot. Csak a közös munka során derül ki, ki az, aki bele tud illeszkedni a csapatba és ki az, aki idővel távozik.
– Honnan kerülnek új tagok?
-A kezdetek óta figyeltem rá, legyenek beugró emberek minden posztra, hiszen lehet valaki beteg, lehet magánéleti problémája, bármi, s akkor a mi fellépésünk elmarad. Az én egyik elvem, hogy fellépés nem marad el, garancia a jelenlétünk. Ha tagkiválás történik, akkor a beugró embert kérjük fel, hiszen vele már dolgoztunk, tudjuk, beleillik a csapatképbe; ilyen esetben nem történt visszautasítás még soha.
– Milyen gyakoriak a próbák?
– Rendszeresek a hangzásfejlesztés, az új művek megtanulása miatt. Fellépések előtt sűrítjük a próbaidőt, hiszen a minőségi zenélés miatt állt össze a zenekar.
– Hol keresik az új műveket? Miből áll össze a repertoár?
– Úgy gondolom a zenekar az egyik legszélesebb repertoárral rendelkezik a rézfúvósok között. Törekszünk rá, hogy ne rétegzenét játszunk, a rézfúvós zenét az élet minden területén és szintjén megmutatni az embereknek, népszerűsíteni. A rézfúvós quintettek számára írt darabok száma csekély. A mi repertoárunkban nem ez a számottevő, jellemzően általam hangszerelt darabokat játszunk; ettől egyéni a zenekar hangzása, ez egyfajta védjegy.Ha találkozom olyan zenével, amit el tudok képzelni a hangszereinkre, azokon jól szól, annak nekivágok. Nálam mindig ott van a mappám, a kotta a trombitatokomban, s ha várakozok valahol, ha tanítás közben van egy lyukas órám, akkor dolgozom az új darabon.
– Ez egyfajta zenei felfogás.
– Mivel én csinálom, minden hangszerelt darabunk sajátos zenei hangzást képvisel, emellett figyelünk arra, a hangképzés egyforma legyen, s hogy az operett slágerektől a jazz-en át a komolyzenéig minden szerepeljen az anyagaink között.
– A felkérés jellegétől függ, hogy aktuálisan éppen mit játszanak?
– Természetesen. Ha például falunapra megyünk akkor az induló, a latin-zene, a jazz a jellemző; de a Zempléni- fesztiválon, ahol már többször felléptünk ott a reneszánsz zenét kellett képviselni; mindamellett saját koncertjeink is vannak.
– Vannak ismétlődő, vagy szezonális felkérések?
– Jellemzően nyáron több a szereplési lehetőség; az operafesztiválon legalább két fellépésünk mindig van. A környező települések szinte minden önkormányzatának küldöm folyamatosan a zenekar promóciós anyagát, s ezáltal is születtek felkérések, vannak helyek ahová minden évben visszahívnak. Hosszú lenne felsorolni hány helyszínen vagy rendezvényen szerepelt már az együttes, de büszkén mondhatom, hogy júliusban ünnepeltük a 125. fellépésünket Sárospatakon. Ezúton szeretném megköszönni azoknak a rézfúvós kollégáknak a munkáját, akik aThater Brass Miskolc színeiben játszottak a 10 év során, akár tagként, akár meghívott művészként..
– Aki nem láthatja a zenekart, az otthon hallhatja?
– Önköltségből készítettünk saját lemezt 2008-ban, ami szakmai körökben nagyon jó fogadtatást kapott, ezért terveim között szerepel lemezkiadóval tárgyalni a kiadatásról.
– Művészeti vezetőként eléggé sokrétű a munkája.
– Mikor én ezt elvállaltam feltett szándékom volt, hogy ez a csapat létezni tudjon, fejlődjön, megmaradjon. Minden évben alakul egy fúvós quintett, ami 1-2 évig él, aztán eltűnik. Művészeti vezetőként úgy gondolom, hogy a többieknek azon kívül, hogy autóba ülnek, eljátsszák a kottát, vagy véleményt mondanak a zenéről ,ne legyen más dolguk; hiszen itt mindenki tanít, dolgozik a szimfonikus,- vagy a színházi zenekarban, számos elfoglaltsága van. Én tárgyalok, megszervezem a fellépéseket összeállítom a repertoárt, s mellette hangszerelek.
– Komolyzenét, könnyűzenét.
– Mindkettőt egyaránt, csak egy komolyzenész igényességével
Illés Adrienn
