Van élet a felsőoktatáson kívül is
Az idei évben a tavalyinál jóval többen szerettek volna bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe, és napjaink elvárásainak megfelelve diplomát szerezni, ám ez idén tíz felvételizőből csak hétnek sikerült. Azok, akik nem kezdhetik meg tanulmányaikat valamely főiskola vagy egyetem falai közt szeptemberben, számos más lehetőség közül választhatnak.
A tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, a tavalyi 127 283 fővel szemben idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat. Az összes jelentkező kétharmada, vagyis pontosan 97 743 fő (69,7 százalék) nyert felvételt. A tavalyihoz képest tehát tovább élesedett a verseny – 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. Alap-, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581 fő jutott be, közel 1400 fővel kevesebb, mint a tavalyi felvételi során.
Hamarosan az egyetemeken és főiskolákon is becsengetnek, elkezdődik az őszi félév, ám annak a több mint 40 ezer fiatalnak sem kell tétlenkednie, akik nem nyertek felvételt. Számos kiváló képzés és tanfolyam közül választhatnak, melyekkel piacképes tudásra tehetnek szert. A diákok különböző oktatási formák közül választhatnak. Míg a felsőoktatásban a távképzés különböző formáit évről évre egyre kevesebben részesítik előnyben, a felsőoktatáson kívül növekszik az alternatív oktatási formák iránti igény. A diákok kiválaszthatják az életstílusukhoz leginkább passzoló képzési munkarendet.
Révai András, az LSI Oktatási Park oktatási és tartalomszolgáltatási igazgatója elmondta, az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésével és az eszköztár rohamos bővülésével az oktatási szektorban is folyamatosan jelentkeznek az új, egyre fejlettebb termékek. Az e-learning megjelenése a piacon új lehetőséget nyitott a távképzésben. Révai szerint az e-learning fogalma itthon még mindig nehezebben megragadható, mint külföldön. „Nyugat-Európában a fogalom már él a köznyelvben és előszeretettel használják. Hazánkban negatív tapasztalat azonban, hogy a fiatal, Interneten szocializálódott generáció körében is tisztázatlan még az e-learning valódi jelentése. Sokuknak el kell magyaráznunk, mit jelent az Internet segítségével tanulni” – mondja Révai.
A szakember azt is elmondta, hogy az európai és hazai munkaerőpiac egyaránt olyan korszerű oktatási teljesítményt igényel, amely jobban hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez. Az oktatási rendszereknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre. A felnőttképzés súlypontjai a gyakorlati hasznosíthatóságon vannak, kiemelt cél, hogy a képzések a munkaerőpiac igényeinek a legmagasabb szinten feleljenek meg.
