Hatvanhárom olyan tételt gyűjtött össze a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság, amely az idei vagy a következő évet terhelő kiadásként jelenik meg, illetve amelyet az átadás-átvétel során az előző kormány nem ismertetett az új kabinettel. A Miniszterelnökség államtitkára szerdán emellett közölte azt is, reméli, hogy a következő évi hiány 3%-hoz lesz közel. Varga Mihály kijelentette: az elkészült, 64 oldalas tényfeltáró jelentésük egyik legfontosabb megállapítása, hogy az idénre tervezett 3,8%-os hiánycél tartható. Ehhez viszont szükség volt a 29 pontos intézkedéssorozatra – fűzte hozzá. Mint mondta, meggyőződése, hogy a 2011-es hiány kisebb lesz, mint az idei. „Ebben szinte biztos vagyok” – fogalmazott.
A politikus emellett nagyon reméli, hogy a következő évi hiány a 3 százalékhoz lesz közel. „Ebbe még az is belefér akár”, hogy 3 százalék alá kerüljön, „de nem akarok elébe szaladni ennek” – mondta. A 63 „csontvázzal” kapcsolatban a gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője hangsúlyozta: lehetett volna több is, s nem is reménykednek abban, hogy nem kerül elő több ügy.
A tételek között szólt az adóbevételekről, amelyeknél – közölte – jelentős túltervezés történt 2009 végén: a társasági adót 50 milliárd forinttal, a személyijövedelem-adót 40 milliárddal, a jövedéki adóból származó bevételeket pedig 30 milliárddal tervezték túl. Szólt a közlekedési vállalatok, a MÁV, a BKV és a Malév többletfinanszírozásáról is: olyan adósságok, kifizetetlen számlák vannak, amelyeket az új kabinetnek valamilyen formában előbb-utóbb rendeznie kell. Több tízmilliárd forintos tételsorról lehet beszélni e három állami vállalat esetében – mondta.
Az „egyik kedvencének” nevezte azt, hogy nem tervezték be a 2010-es nemzetközi tagdíjakat – például az ENSZ-, NATO- és az OECD-tagdíjat -, ami együttesen mintegy hatmilliárdot tesz ki. Varga Mihály a jelentős tételek közé sorolta a Vértesi Erőmű ügyét, amellyel kapcsolatban – „a mai tudásunk szerint” – 25-35 milliárd forint között lehet majd a végső, közvetlenül az államot terhelő követelésállomány nagysága. A folytatásban a példák között említette a LEADER-pályázatokat, a moszkvai kereskedelmi székház ügyét – amellyel körülbelül egymilliárd forintos vagyonvesztés érte a államot -, a postaszékház, valamint a Magyar Fejlesztési Bank külképviselőinek ügyét. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, különböző luxusjuttatások kifizetéséről van szó.
Tájékoztatása szerint azok a tételek, amelyeket az átadás-átvétel során nem ismertek, a hiány mértékét a GDP 1,6 százalékával emelhetik meg. Azonban a meghozott kormányzati intézkedések és az egyenlegjavító hatású hiánycsökkentő tételek következtében a 3,8 százalékos hiány az év végére tartható – erősítette meg. Hozzátette, azon tételek összege, amelyek a következő évek költségvetéseit fenyegethetik, a 2010-es bruttó hazai termék 2,2-2,5 százaléka lehet.
A jelentésbe nemcsak gazdaságpolitikai megállapítások kerültek, hanem több más kérdés is, így például az egészségügyi helyzet, népesedési tendenciák, a nyugdíjas kor és a szegénység kérdései – közölte Varga Mihály, hangsúlyozva, hogy a vizsgálattal egyik fő céljuk az volt, hogy a múltat lezárják, és bemutassák az új kormány örökölte helyzetet. A megállapításaik között szerepel – ismertette -, hogy nőtt és mélyült a szegénység mértéke, drámaiak a demográfiai folyamatok, a foglalkoztatottság alacsony mértékű, és rossz az egészségi állapot. Következtetéseiket, javaslataikat tíz pontban foglalták össze.
(MTI)
