Beszélgetés Káli Sándor polgármesterrel
Ha ezekben a hónapokban bárhol sétál a városlakó Miskolc belvárosában minden ponton bontást, építkezést lát. Megújul a miskolci villamos a Zöld Nyíl program keretében, átépítik és felújítják a Városházát, éppen kibontják az újjáépülő Erzsébet tér végében a lebetonozott Szinvát, és a Szemere utcától végig épül a Szinva sétány. Közben a belvárosi körgyűrű építése is halad, amely majd a Hunyadi utcánál egy híddal tereli el a forgalmat, s ha felnézünk az Avasra ott már látszik az Avasi református temető – amelyet hallottam már „miskolci Házsongárdnak” is nevezni – új kerítése, s a Papszer utca végében a Rendvédelmi Központ építése. Azt kell mondanom, hogy háboroghatunk a kényelmetlenségekért, de a miskolci polgárnak mégiscsak be kell látnia hogy a „koszos iparvárosból” így lehet európai város.
– Hosszú éveken át dolgoztunk azért, hogy megállítsuk Miskolc hanyatlását és lerakjuk egy modern európai város alapjait. Megtettük. Azt akarjuk, hogy a jövő, Miskolc teljes megújulásáról, a fiatalok lehetőségeiről, az itt élők boldogulásáról és boldogságáról szóljon, – mondja a polgármester, beszélgetésünk elején.
– Sokan pontosan ezt hozzák föl a mostani városvezetés legfőbb hibájaként, hogy ezek többnyire fölösleges beruházások, s egyéb stratégiai fontosságúakra nem marad pénz!
– Miért lennének fölöslegesek? A belvárosunk legalább ötven éves lemaradással küzd. Cáfolja meg valaki, hogy nem így van! Az önkormányzat felújítása sem úri passzió, hanem ésszerűség, hiszen a most nyolc különböző helyen, korszerűtlen, drága fűtéstechnikával működő irodáinkat hozzuk egy helyre, egy korszerű, minden igényt kielégítő, ügyfélbarát rendszert megvalósító hivatalba. Azt szeretnénk, ha városunk lakói elégedettek lennének az ügyfélszolgálat működésével, mert gyorsan, egy helyen, s egyszerre intézhetnék ügyeiket. A korábbi épületeket pedig természetesen értékesíteni fogjuk, hiszen azok között akad azért forgalomképes ingatlan is.
– Benne is vagyunk a dolgok közepében, hiszen éppen erre lettem volna kíváncsi, hogy kinek és miből épül a város? Csökken a lakosság, kevés a munkahely, és a város lakosság megtartó – főleg a képzett fiatalok tekintetében – ereje nagyon csekély. Ráadásul alaposan eladósodtunk.
– Nézzük előbb a miből – t ? A városnak valóban van adóssága, de vagyona is. Az igaz, hogy 2002-ben 3,4 milliárd, ma pedig 22 milliárd forint a hitelállomány, de a vagyon 48 milliárdról, 202 milliárdra növekedett. Ezek azért beszédes számok.
– Kétségtelenül igaz, de ha nem jönnek befektetők, nincsenek új munkahelyek, nem lesz bevétele a városnak, akkor ezt a hitelállományt nem igen lesz miből visszafizetni.
– Így van. Akkor viszont nézzük szám szerint az elmúlt időszakot, mert ezért is fontos, hogy a Bosch a most létesítendő új gyáregységében 2012-ig még plusz 1400 munkahelyet teremt, hogy a Sanofi Avensis újabb négyszáz embert foglalkoztat, hogy idejött a Sykes és a Vodafone, és ez 600 munkahelyet jelentett. A Miskolci Ipari Park mára 225 hektáron 3200 embernek ad munkát, benépesül a 40 hektáros „Mechapark” is. A jövő befektetőinek további 100 hektár területet készítünk elő. A több ezer embernek munkát adó és sikeres Miskolc Holding Zrt. a térség meghatározó gazdasági tényezőjévé vált. Azt akarjuk, hogy minden korosztály megtalálja számítását, és ezért mindent meg is teszünk.
– Konkrétan?
– Itt jön a kinek… A Miskolci Egyetem azért népszerű a fiatalok körében is, mert piac- és versenyképes szakmai képzéseket nyújt az itt tanulók számára. Támogatjuk azokat a vállalkozásokat, akik a Bosch példájához hasonlóan tanszékalapítással, technikai feltételek javításával segítik az egyetemet és az innen kikerülő végzős szakemberek számára munkahelyeket biztosítanak. A felsőoktatás mellett nagy hangsúlyt helyezünk a középfokú, ezen belül a szakmunkásképzésre is, amelynek itt nagy hagyományai voltak, s a TISZK-ek létrehozásával olyan forrásokhoz jutnak az iskolák, hogy méltán hihetjük, lesznek is. Azt akarjuk, hogy fiatalok olyan végzettséget szerezhessenek, amellyel helyben tudnak elhelyezkedni. Kiemelten támogatjuk azokat a cégeket, akik az új munkahelyek teremtésénél arra törekednek, hogy „hazahozzák fiataljainkat”. Mert azért azt ne felejtsük el, hogy egyszerre van munkaerőhiány és felesleg is. Jól képzett szakmunkást nagyítóval is alig talál az ember, pedig ma egy jó CNC esztergályos, egy ügyes kezű asztalos jobban boldogul, mint sok elhelyezkedni nem tudó diplomás, aki olyan szakot választott, amelyből csak néhány kell az egész országban, s most hadd ne nevesítsek…
Célunk, hogy Miskolc az idegen nyelveket legjobban beszélő város legyen Magyarországon. Ehhez minden lehetőségünk megvan. Ezért kiemelten támogatjuk az iskolai és az iskolán kívüli nyelvoktatást. Azt se feledjük el, hogy már most sokkal élhetőbb a város kultúra és sport tekintetében, mint korábban. Számtalan kulturális programot biztosítunk, kezdve Kocsonya Fesztiváltól és a diósgyőri vár fesztiváljaitól a változatos könnyűzenei programokat nyújtó Gyár Fesztiválon keresztül, a komolyzenét kedvelők számára a Nemzetközi Operafesztiválig.
Megteremtettük a minőségi sportolás lehetőségét, hiszen az úszást szeretőknek tavaly átadtuk a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas Dr. Kemény Dénes Uszodát, ahol az úszásoktatásban részt vevők számát is megdupláztuk. Évek óta üzemel a jég szerelmeseinek a korcsolyázást és jégkorongozást biztosító Miskolci Jégcsarnok. Megújult Sportcsarnokunk megteremtette a lehetőséget a nemzetközi rendezvényekre, de arra is, hogy a kézilabda és a kosárlabda alulról építkezve újra a sikersportágak közé emelkedhessen. A labdarúgásban elsősorban a DVTK utánpótlás és az iskolai testnevelés feltételeit javítjuk az átadott műfüves pályákkal, de egyúttal bővítjük szabadidősport kedvelőinek lehetőségeit is. A szellemi sportok közül kiemelkedik a sakk. A nagy sikerű Lékó páros versenyek mellett kiemelten támogatjuk a Lékó sakkiskolát és az utánpótlás-nevelést.
– A gazdag felsorolásból úgy tűnhet, minden rendben van Miskolcon…
– Nem, korántsem így gondolom. Nem vagyok elégedett, de az eddigi eredményeket azért csúsztatás lenne elhallgatni.
– A mostani kampány hármas szlogenéből kimaradt a rend. Korábban pedig ez volt az egyik fő elem…
– A REND – és ezt írjuk csupa nagybetűvel – programunkat tűzzel-vassal folytatjuk. A csaló fészekrakókat, prostituáltakat, utcán randalírozókat és mindenkit, aki a közrendet zavarja ezután is üldözni, zaklatni fogjuk.
Az – az igény, hogy valaki sötétedés után is nyugodtan tudjon hazamenni, vagy, hogy ne pisiljen senki a tizedikről a fejére, hogy ne randalírozó, munkanélküli csoportoktól legyen hangos az utca, nem extra kívánság. A városi élet alapja a rend és a nyugalom, amely megilleti a város minden tisztességes polgárát. Rendet, nyugalmat akarunk az utcákon, tereken, a lépcsőházakban, a közintézményekben!
Eddig is sok mindent tettünk már ebben az ügyben, hiszen a Városőrség ezért alakult, a Közbiztonsági Pontokat ezért hoztuk létre, a Készenléti Rendőrség idetelepítéséért ezért lobbiztunk.
A csaló fészekrakók közül már több tucatnyi családot sikerült kiköltöztetnünk. A további előkészített kilakoltatásokat a kormány új törvénnyel megakadályozta, ezért törvénymódosítási javaslattal fordulunk az Országgyűléshez. Október elején átadjuk a Papszeren a Rendvédelmi Központot, ahol 24 órás diszpécserszolgálat mellett a közterület-felügyelők és a rendőrök figyelik és óvják majd a Belváros és a történelmi Avas környékét. A központhoz több tucat térfigyelő kamera is tartozik. Ezek számát folyamatosan növeljük és kiterjesztjük a különböző városrészekre, elsősorban Diósgyőrre.
Lakcímrendeletünkkel az országban egyedülálló módon korlátoztuk a városba betelepülés feltételeit és megalkottuk az Együttélési Etikai Kódexet, amelyben lefektettük az együttélés szabályait. Akik ez ellen vétenek, kemény szankciókkal sújtjuk.
A Városi Rendőrkapitányság informatikai rendszerének megújításához száz számítógépet vettünk, amelynek Ők is, mi is nagyon örülünk, de szerintem ez nem a város feladata lenne. Mint ahogy a cigánykérdés megoldása sem.
– Márpedig ez Miskolcon alapkérdés, s akárhogy nézzük, az elmúlt húsz esztendőben az Ő élethelyzetükre nem született megoldás…
– Nem bizony. Ezt a kényes kérdés, nem vállalta fel a politikai hatalom. Egyik sem. Borsodban pedig országosan is a lehető legrosszabb a helyzet, hiszen a falvaink jó része lepusztult, ott még annyi munkalehetőség sincs, mint a városokban, de ha akad is, nem a képzetlen tömeg számára. Ezt sem fogjuk tudni itt helyben megoldani, de azért minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Én felvettem a kapcsolatot a Harlem-program kidolgozóival, akik nagyon jó eredményeket értek el az USA-ban. Még a dolog elején járunk, de azt már látom, hogy ott komplett városrészekre készültek egyedi programokkal, ami viszont egyformán fontos mindenhol: a tanulás, a környezet rendben tartása, és a rend.
És rendet kell tenni a fejekben is! A politikai teljesítmény mércéje az legyen, hogy ki mennyit tesz városáért és ne pedig az, hogy ki mekkora ostobaságot terjeszt ellenfeleiről, Széchenyi szavaival: „többet vállal, mint szájjal!”
– Amennyiben október 3-án újra Önt választják Miskolc Megye Jogú Város polgármesterévé, akkor hogyan tovább?
– Eddig is logikusan, tervszerűen építkeztünk, s az elkezdett beruházásokat folytatnunk kell. A panelprogram az ország egyik legsikeresebb lakótelep-fejlesztési programja. Nem csak a város szépül, hanem az üzemeltetési költségek csökkenésével az ingatlanok is folyamatosan felértékelődnek, de van még jónéhány épület, amely rászorul a felújításra. S ha már az energiatakarékosságnál tartunk, ne feledjük el, hogy az Erőmű megvásárlásával Miskolc az első magyarországi nagyváros, amely önállóan termel villamos energiát. Ma már saját biogáz-erőművel rendelkezünk és Mályi határában bárki láthatja a készülő geotermikus erőmű fúrótornyát.
Szeretnénk egy kertészeti vállalatot létre hozni, amely nemcsak a várost díszítő virágokat termeli meg, hanem szaktanácsadással, a kerti és háztartási hulladék újrahasznosításával segíti a zöldmozgalomban résztvevőket. Befejezzük a Zöld Nyíl beruházást és megkezdjük a várost Észak – Déli irányban– átszelő villamos vonal tervezését és a projekt előkészítését, hiszen a jelenleg megvalósuló beruházás a régi vonalat teszi korszerűbbé, de arra is gondolnunk kell, hogy az Ipari Park fejlesztésével megváltozik a város lakóinak közlekedési iránya, s a következő fejlesztés során ez lesz a megoldandó feladat.
Szeretném, ha a csütörtöki közgyűlés megszavazná, hogy vegyük a város kezébe a piac sorsát és rendeznünk kell a Búza téri buszpályaudvar helyzetét is, hogy csökkenthessük a belváros környezeti terhelését.
Szeretnénk elérni azt a következő négy évben, hogy ne maradjon murvás út Miskolc városában.
Városrészenként fejlesztési alapot hozunk létre a kertvárosi területeink kezelésére, ahol a civil szervezetek és a részönkormányzatok bevonásával történnek majd a fejlesztési döntések.
Olyan új produkciókat hozunk a városba és építünk fel, amelyek világszínvonalú látványosságot ígérnek az ideérkezőknek. Ilyen az Imax 3D mozi, a Science Múzeum és a Rockmúzeum.
Befejezzük a Tiszai pályaudvart Lillafüreddel összekötő kerékpárút építését, illetve az ehhez kapcsolódó projektben a Diósgyőri Vár fejlesztését. Kiemelt turisztikai fejlesztésekbe kezdünk Miskolctapolcán és a Diósgyőri Vár térségében, Lillafüred függőkertjeinél.
Ide kapcsolódik a fürdők helyzete is. Szeptember 15-én indul végre a Selyemréti Strand rekonstrukciója, úgyhogy lesz egy minden igényt kielégítő városi fürdőnk. A miskolctapolcai élményfürdő megvalósításához pedig nagyon számítok a terület országgyűlési képviselőinek lobbijára, de ezzel kapcsolatban változatlanul úgy gondolom, hogy mert ez a városrészünk is jórészt lakóövezet már, a turizmus fejlesztése a csendes, családi turizmus irányát kell, hogy megcélozza.
A város futballhagyományait és a 100 éves DVTK társadalmi erőforrásait nem hagyjuk veszni. Az utánpótlásra helyezzük a hangsúlyt. A megépített műfüves pályáinkon nem csak képezzük a gyerekeket, de keressük a tehetségeket is. A város ma már leteheti a voksát egy-egy sportág kiemelt támogatása mellett. A cél az, hogy a profik sikeréhez hozzájárulhassunk, a szabadidős sport pedig minél több embert megszólítson. Ilyen sportágak: a kézilabda, a kosárlabda, a cselgáncs, a jégkorong.
Úgy gondolom, hogy ez a program nem álom, hanem megvalósítható, ésszerű fejlesztéseket tartalmaz.
Hadd citáljak ide a beszélgetés végére egy Kr.előtt 7. századból való idézetet:„Nem a háztetők, a falak, vagy a csatornák azok, amelyek a várost magát megteremtik, hanem hogy képesek-e az emberek megragadni azokat a lehetőségeket, hogy egy élhető várost csináljanak belőle.”
No, ezért folytatnám ilyen módon az elkezdett feladatokat, mert így gondolom Én is, hogy ha az emberek boldogulnak és boldogok, akkor lesz Miskolc szerethető város…
– Köszönöm az interjút!
Orosz B. Erika
Városháza – Ilyen volt
Városháza-Ilyen lesz
Szinva terasz, Déryné utca, Kandia köz
Az Erzsébet tér rekonstrukciója
Széchenyi Negyed-szolgáltatóház kialakítása
Miskolc városi villamosvasút fejlesztése
Science Múzeum és Művészeti Központ
