Augusztus 20-án, az Államalapítás, Szent István király és az új kenyér ünnepén idén 20 perces látványos és különleges tűzijátékot csodálhatnak meg a Budapestre látogatók.
Idén először új, folyóvízen eddig még sehol a világon nem rögzített rakétakilövési pontonról indított tűzijáték rakétákat is láthatnak majd az érdeklődők az idei augusztus 20-i tűzijátékon.
A tűzijáték során felhasznált elemek Európából és a tűzijátékok hazájából, Kínából származnak.
Kínában már az i. e. több száz évvel a feketelőporral töltött bambusz rudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A maiakhoz hasonló, első tűzijátékokat is Kínában tartották egyházi szertartásokon, ünnepeken, pl. a császár születésnapján. Európában a reneszánsz idején jelent meg, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. Magyarországon először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszavételét ünnepelték tűzijátékkal. A II. világháború után állami monopóliummá vált, és évente csak 1-2 alkalommal pl. április 4-én vagy augusztus 20-án láthattunk tűzijátékot. A rendszerváltás óta nemcsak állami ünnepségeken, hanem magánrendezvényeken is gyakori látványosság.
A színes égi csodák alapja, az úgynevezett fekete lőpor, amely a legapróbb szikrától is berobban. A különböző effektekhez, a színek és formák eléréséhez különféle kémiai anyagokkal keverik a lőport.
Azt hogy mi nézők milyen alakzatot látunk az égen attól függ, hogy a tűzijáték csillagokat milyen alakban helyezték el a bombában. Ezek a csillagok felelnek a változatos formákért és a színekért.
Az elkészült bombákat elektromos izzógyújtóval szerelik fel. Így nem kézzel, hanem távirányítással indítják őket.
Az augusztus 20-i látványos tűzijáték képeihez idén egy ütősegyüttes, két énekes és a táncosok produkciói kapcsolódnak. Czomba Imre zeneszerző alkotását Miklósa Erika és Fekete Attila kíséri énekével.
