Magyarország Európai Uniós csatlakozása nyomán nem csak a közösségi támogatásokból megvalósuló fejlesztések előnyeit tapasztalhatjuk meg, hanem egyúttal a támogatásokkal való visszaélések lehetőségének egy új formája is megnyílt. Ezen területhez kapcsolódó jogsértést tárt fel az APEH, mikor egy gazdasági láncolat vizsgálatának keretében egy borsod megyei vállalkozásnál általános forgalmi adó ellenőrzést végzett. A vizsgálat alá vont adózó egy budapesti székhelyű nagykereskedő cégtől nagy teljesítményű nyomdaipari gépet vásárolt, melyet 1,5 hónap múlva a vételár duplájáért adott tovább egy ismerős vállalkozás részére. Az adóhatóság munkatársai tanúként hallgatták meg a vizsgált cég volt képviselőjét, aki előadta, hogy a kérdéses gépet Budapestről az ő székhelyére szállították le, melyen átalakítás, felújítás nem történt. A fővárosi cég írásbeli nyilatkozata alapján azonban az ellenőrzés megállapította, hogy az szöges ellentétben áll a vizsgált adózó által tett nyilatkozattal, mivel abban a leszállítás helyeként azon vállalkozás telephelyét jelölték meg, mely később dupla áron megvásárolta a nyomógépet. A színlelt ügylet leplezésére a két borsodi adóalany kötött egy bérleti szerződést, melyben a vizsgálat alá vont cég irodahelyiséget bérelt azon vállalkozás irodaházában, melynek a nyomógépet értékesítette. A szemfüles adóellenőrök figyelme a legkisebb részletekre is kiterjedt, így megállapították, hogy a bérleti szerződésen szereplő bélyegzőlenyomatot a bérbeadó fél a szerződés keltezésének időpontjában nem használhatta, ugyanis a cég azon bélyegzőlenyomata szerepelt a szeptemberi keltezésű szerződésen, mellyel csak a decemberi társasági formaváltást követően rendelkezhetett. Így bebizonyosodott, hogy a szerződést utólag, visszamenőleges dátummal kötötték.
Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy azért került dupla áron értékesítésre az eszköz, mert annak megvásárlására a végső vevő uniós támogatást vett igénybe, melynek mértéke 50%-os volt, így valójában ingyen jutott hozzá a géphez. Fentiek alapján a gazdasági esemény a valóságban nem a számlán szereplő felek között jött létre, a vizsgált vállalkozás beiktatására pedig azért volt szükség, hogy az uniós támogatás fedezze a gép vételárát.
A revízió a két vizsgált társaságnál a beszerzés áfáját, összesen 4 millió Ft-ot adóhiányként állapított meg, továbbá az adóhatóság a gazdasági visszaélés miatt büntetőfeljelentést is tett az ügyben.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
