Készség és kompetenciabirtoklásban szélsőséges a magyar társadalom
A magyarországi munkaerőpiac, az alapkészségekkel rendelkező munkavállalók tekintetében toleráló munkaerőpiacnak tekinthető. Derült ki a felnőttkori készségeket, kompetenciákat mérő Adult Literacy and Life Skills Survey-t (ALL Survey) felmérésből.
A nemzetközi kutatás során 6000 magyart kérdeztek meg. A vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a magyar társadalom.
Magyarországon csaknem 6000 fős mintát vettek fel a 16-65 éves korosztályhoz tartozók megkérdezésével egy nemzetközi kompetenciavizsgálat során. Az OECD felmérés négy készséget vizsgált, úgy, mint prózaolvasás, dokumentumolvasás, számolás és probléma megoldás. A nemzetközi felmérést vezető Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, vezeti azt a kutatócsoportot, aki az adatokra épülő elemzést végzi.
A vizsgálat keretében arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarországi munkaerőpiac a vizsgált alapkészségekkel rendelkező munkavállalók tekintetében mindenképpen toleráló munkaerőpiacnak tekinthető. A kutató a toleráló munkaerőpiac fogalmát úgy definiálta, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel „jó” szinten rendelkeznek, szignifikánsan jobb lehetőségük van az elhelyezkedésre, mint azoknak, aki mind a négy készség területen nehézségekkel küzdenek.
A vizsgálat során kiderült, hogy a magyar felnőtt népesség körülbelül egynegyede (28 %) mind a négy kompetencia hiányával küzd és körülbelül a lakosság ugyanekkora hányadánál minden kompetencia magas szinten megtalálható.
A felmérésben szereplő országok közül egyedül Magyarországon figyelhető meg ennyire szimmetrikusan kettészakadt társadalom. A legtöbb fejlett országban, többségben voltak azok, ahol a mért kompetenciák mindegyikét birtokolták a megkérdezettek. A vizsgált országok közül a legjobb eredményt Norvégia érte el, ahol a megkérdezettek fele (tehát csaknem kétszerese a magyar eredménynek) mind a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 % volt az, aki számára mind a négy kompetencia problémát okozott. A többiek egy, kettő vagy három kompetencia esetében küzdöttek problémákkal.
„Amennyiben az egyes országok tekintetében a munkaerő-piaci státuszt vetjük össze azzal, hogy a munkavállalók hány kompetenciában mutattak magas jártasságot, akkor azt a pozitív megállapítást tehetjük, hogy a magyar munkaerőpiac jól tolerálja azokat a munkavállalókat is, akik csak részleges eredményt tudtak mutatni a készségvizsgálatokon. Ebből következően, ha valamely munkavállalónak a vizsgált négy készség közül legalább egy tekintetében magasabb jártassága volt, akkor az ő munkaerő-piaci veszélyeztetettsége már egyharmaddal kevesebb, mint egyik kompetenciával sem rendelkező társának. Addig, amíg Norvégia, Kanada, Új-Zéland, de még Olaszország esetében is a munkaerő-piaci veszélyeztetettség egyre alacsonyabb azoknál akik több és több kompetenciát birtokolnak, Magyarország esetében lényegében nincs különbség a legalább egy kompetenciát magas szinten birtokló és a valamennyi kompetenciát magas szinten birtokló felnőttek munkaerő-piaci esélyei között. Hosszabb és összetettebb elemzést igényelne az, hogy ez mennyire függ össze a munkahelyek minőségével és az alkalmazott technológia színvonalával.” – nyilatkozta Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
Az bizonyos, hogy az eredmények ismeretében megéri akár költségvetési ráfordítások árán is növelni a négy vizsgált kompetencia közül legalább egyben – de ott széles körben – azoknak a leendő munkavállalóknak a készségszintjét, akik mind a négy kompetenciaterületen nehézségekkel küzdenek, és tartósan távol vannak a munkaerőpiactól.
Mindenképpen ajánlott kihasználni a magyar munkaerőpiac toleráló jellegét, vagyis azt, hogy ha valaki legalább egy területen jártasságot tud felmutatni, akkor munkához juthat. Ezzel tehát számolni kellene azokban a döntéshozatali folyamatokban, melyek a munkaerő-piaci esélyteremtést célozzák.
Az egy más kérdés, hogy ezzel egy időben várható, hogy a magyar munkaerőpiac is – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget fog követelni a munkavállalóktól. A nemzetközi tapasztalatok alapján arra már jó esély mutatkozik, hogy ha valaki egy kompetenciát eredményesen elsajátít, és ezt követően munkához jut, akkor folyamatosan fel tud zárkózni, és előbb vagy utóbb három vagy akár négy területen is magas szintű eredményeket érhet el, melyre remélhetőleg az öt éven belül sorra kerülő új felmérés is visszaigazoló bizonyítékot fog adni.
