Árpa Attila: „Filmfőiskolára jártam, a szüleim is filmesek voltak, és döntenem kellett, hogy ott maradok utána, és filmet rendezek, vagy a kereskedelmi tévékhez pártolok át. Akkor a tévék mellett döntöttem, pedig a mai napig úgy vallom, hogy a filmkészítés, a filmrendezés, a filmekben való szereplés az, amit én szeretek csinálni. A televíziózás kitérő volt, vándorlás egy másik dimenzióba. Izgalmas volt, rengeteg mindent el lehetett vele érni, legyen az akár az anyagi biztonság, vagy éppen a hírnév, de 8 év lehet, hogy sok volt.
Most filmtervek vannak, amiken dolgozom. Az egyik Rodolfo életét feldolgozó film, a másik az Argo 2, ami újra terítéken van. Ezen kívül egy rövidfilm, ami kifejezetten csak filmfesztiválokra készül, és egy amerikai második világháborús film. A folytatásokat kifejezetten nem szeretem, csak újabb bőrlehúzásnak gondolom. Vannak kivételek, a nagyok – Csillagok háborúja, a Keresztapa -, ahol a folytatás is legalább olyan jó, de ez ritkább. Viszont akárhova megyek, akárkivel találkozom, az első kérdés az, hogy lesz-e Argo 2. Mindig azt mondtam, hogy nem. Aztán egyszer csak nekiültünk, hogy ha ennyi ember követeli, akkor lehet, hogy mégis csak el kellene rajta gondolkozni. A forgatókönyv, amit korábban kitaláltunk, nem tetszett, nem volt működőképes. Pont az a bőrlehúzás lett belőle, amit nem szerettem volna.
Most azért van újra asztalon, mert jött egy ötlet, ami kifejezetten megfogott: Az Argo főszereplői ugyanúgy megmaradnak, elindulnak kincset keresni, csak ezúttal olyan karakterekkel találkoznak az útjukon, akiket a mozi néző már ismer. Legyen az éppen Lali az Üvegtigrisből, vagy Bendegúz a Bakterházból – csak éppen nem mindegy, hogy ma hogy néz ki. Vagy éppen Kern András a Miniszter félrelép-ből, a beszívott nagyi a Valami Amerikából, Badár Sándor, mint kínai maffiózó… Ha ezeket így összefogjuk, akkor rögtön egy műfajteremtő, Magyarországon még nem látott dologról beszélünk. Röviden mondva, az Argo átgázol az összes magyar sikeres filmvígjátékon, idézőjelbe téve. Ez jelenleg egy filmterv. Most azon gondolkozunk a forgatókönyvíró barátaimmal, hogy ez az ötlet – amivel előálltam egy pálinkás este után -, működőképes-e. Először most elkezdünk ezen dolgozni, és ha úgy gondoljuk, hogy a könyv, ami ebből meg fog születni megéri, akkor beindul a jó kis pénzszerzési folyamat, és igazából ott dől el minden. Ha lesznek olyan befektetők, Argo rajongók, alapítványok, akik erre pénzt adnak, akkor lesz Argo 2, és ha lesz, akkor remélhetőleg jövőre.”
Molnár Szabolcs
www.sztarportre.hu
