Késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, továbbá a nem bírság típusú intézkedések, úgymint a folytatott tevékenység eszközének, eredményének lefoglalása, illetve az árukészlet lefoglalása, azok esetleges értékesítése, valamint az üzlethelyiség lezárása, a tevékenység felfüggesztése és az adószám felfüggesztése. A felsoroltak mind az adóhatóság által alkalmazható jogkövetkezmények, melyek közül talán a két legismertebb kapcsán él a köznyelvben a legtöbb tévhit, – a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság ugyanis nem egymás szinonimái. Míg a késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetéséhez kapcsolódik, addig a mulasztási bírság az adókötelezettségek (pl. bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, iratmegőrzési, bizonylat kibocsátási kötelezettségek) késedelmes, hibás, hiányos, valótlan tartalmú teljesítése, illetve nem teljesítése, valamint egyéb, jogszabályban meghatározott kötelezettségek elmulasztása, továbbá az ellenőrzés akadályozása esetére kilátásba helyezett joghátrány. Mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság például akkor, ha az adózó adószámhoz kötött vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.
A késedelmi pótlék az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig fizetendő „bírság”, amely mindig pontosan kiszámítható, tekintve, hogy mértékét az adóeljárási törvény pontosan meghatározza. (Kiszámításához segítséget nyújt az adóhatóság honlapján, a www.apeh.hu oldalon megtalálható pótlékszámító segédprogram, amely a Kalkulátorok menüpont alatt érhető el.) A mulasztási bírság a késedelmi pótlékkal ellentétben már nem kalkulálható ilyen egyértelműen, tekintettel arra, hogy annak csak a felső határát rögzíti a törvény. Így általánosságban elmondható, hogy a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a törvényben meghatározott tényállások esetén.
Az adóeljárási törvény a mulasztási bírság alkalmazását nem teszi kötelezővé, és rögzíti azt is, hogy annak kiszabása során az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt is, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A főszabálytól eltérően azonban a jogalkotó kötelező jelleggel írja elő az emelt tételű (1 millió forintig terjedő) mulasztási bírság kiszabását arra az esetre, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Az adózó az Áfa törvény előírásai alapján értékesítései – ide értve a nyújtott szolgáltatást is – után az Áfa törvény szerinti esetekben számlát, egyszerűsített számlát, ennek hiányában nyugtát köteles kibocsátani. Ennek elmulasztása vagy nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátás esetén, – tekintettel arra, hogy ez a tényállás az adóelkerülés egyik legdirektebb módja –, az eljárási törvény az adózó személyétől független, egységes és emelt tételű, 2008. január 1-jétől szintén 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot irányoz elő.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a számla-, egyszerűsített számla, nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, továbbá az értékesítésben közreműködő magánszemély, valamint ezek közvetlen vezetője is mulasztási bírsággal sújtható.
Az adózók nagyon széles körét érintő adókötelezettség a bevallási kötelezettség. A bevallások pontos kitöltésére irányítja az adózók figyelmét az a rendelkezés, amely kimondja, hogy hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó pedig 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A felszámított késedelmi pótlékok közül a „legismertebb” az évenként egyszer központilag – a folyószámla kivonattal együtt – postázott késedelmi pótlékról szóló értesítés (pótléklevezetés). Az értesítést az adóhatóság a magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére a tárgyévet követő év augusztus 31-éig, más adózók (pl.: társaságok stb.) részére pedig október 31-éig postázza. A késedelmi pótlék felszámítása minden esetben egy évre (január 1-jétől december 31-éig) történik meg. A késedelmi pótlékot azonban az adózó – az adóhatóság által évente egyszer kiküldött értesítéstől függetlenül – önként, saját számítása szerint is megfizetheti.
Az eddig kifejtettekhez persze hozzá kell tenni, hogy adóeljárási törvényünk alapelvi szinten rögzíti a méltányos eljárás követelményét, amelyet a szankciók kiszabása során is érvényre kell juttatni. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adóhatóság nem csak az adótartozást, hanem a bírság- vagy pótléktartozást is mérsékelheti, vagy akár el is engedheti, amennyiben az adózó ilyen kérelemmel fordul az APEH-hoz, és fennállnak a mérséklésre okot adó, azt megalapozó körülmények.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
