Keresztes Ildikó: Nagyon sokáig szenvedtem attól, hogy volt bennem egy iszonyú szeretet éhség. Azt akartam, hogy mindenkinek megfeleljek, hogy mindenki szeressen. Rá kellett jönnöm, hogy ha megfeszülök, fejen állok, és én vagyok a legcuncimókusabb a földön, akkor sem fog mindenki szeretni, és nem fogok tudni megfelelni nagyon sok mindenkinek. Ma már nem fáj ez. Aki pedig anélkül ítélkezik rólam, hogy valaha egy mondatot is váltott volna velem, nagy ívben le van…
Takáts Tamás: Nem azért hagytam fel a szexuális orgiákkal, mert abban rosszul éreztem magam, hanem mert rájöttem, ez nem helyes. Vagy a napi berúgás, hogy a haverokkal iszol állandóan… Egyszer csak azt mondja az ember, hogy ez nem hasznos, és akkor egy gyökeres váltás. Persze nem mindig sikerül, mert jönnek a haverok, hogy ne viccelj, csak egy sör. Nem olyan egyszerű, de akkor kezdődik a fejlődés. Kell egy hirtelen irányt váltani. Vannak, akik keresztényként nőnek fel. Láttam a gyülekezetemben olyan nyolc éves kislányt, aki odaszaladt a barátnőjéhez, és azt mondta: Az előbb úgy betöltekeztem a szentlélekkel… Tehát nem szükséges okvetlenül belemártózni a mocsokba, hogy az ember jó keresztény lehessen, meg is lehet úszni.
Schirilla György: Ha az utcán részeget látok, nekem az nagyon rossz, mert az ilyen ember nem beszámítható, nem lehet vele beszélgetni, nem lát reálisan. Valószínűleg részegnek lenni, nem lehet egy rossz dolog, mert az ember szédül, kábult, a csúnyát is szépnek látja, kitárulkozó a világ a lelkében, de amikor ott van a másnaposság, akkor az ember hatványozottan érzi a szenvedéseket, az életnek a nyomorultságait. Egész életemben józan életű voltam, tíz ujjamon meg tudnám számolni, hogy a negyvennyolc évem alatt hányszor ittam alkoholt úgy, hogy nem részegedtem le, de egy kicsit pityókás voltam. A józanságnak, a bölcsesség a fokmérője.
Lang Györgyi: Kizártnak tartom, hogy elsőre valakinek is ízlik. Én ahány dohányos, vagy ivós barátommal beszéltem, mindegyik azt mondta, hogy először fú de rossz, aztán legyőztem magam, és most már jó. Én nem akartam magam legyőzni, hogy majd jó legyen. Mázlim volt magammal. Ha úgy vesszük, nekem is rengeteg függőségem van, csak ezek ártatlanok. Az, hogy gyűjtök ezt, gyűjtök azt, végül is függőség. Vagy az, hogy egy kis rongyot morzsolgatok a kezemben…
Bangó Margit: Nem titok, hogy régen nagyon beteg voltam, mellrákom volt. Kemoterápia előtt jött az orvosom és mondta: Margitkám, jöjjön valaki érted, vigyenek ki a kórházból, a gyönyörű hajadat le kell vágni, mert a kemoterápiától el fog hullani. Jött a kislányom, elvitt a fodrászhoz, levágták a hajamat. Ez kicsit megrendített, mert a hajamban éreztem mindig az erőmet, mindig csodaszép volt. Rövid hajjal visszamentem a kórházba, kicsit elkeseredve, de aztán vigasztalódtam az evangéliumból. Onnan mindig megkaptam, és megkapom az erőt. Lényeg a lényeg, nagyon-nagyon bántott a rövid haj, soha életemben nem volt fiú frizurám. Másnap reggel a két húgom megjelent a kórházban, ugyanolyan rövid hajjal. Jöttek viccelődve, és mondták, hogy nem csak te divatozol, hanem mi is. Rám jött a sírás, sírva nevettem.
Szikora Róbert: Volt olyan, hogy külföldön kellett játszanunk karácsony napján, szilveszterkor. Mi mindig megkerestük a középhullámon a himnuszt, és akkor mindenki pityergett. Az a magyarság tudat, amikor nem tudod, hogy miért, de ha csak távolról recsegve hallod a himnuszt, vagy a templomnak a harangszóját, elsírod magad. Azért mert magyar vagy. Szeretek magyar lenni, a jó Istennek ez egy különleges adománya, hogy az ember magyar lehet. Úgyhogy, dicsőség Istennek. A régi himnuszunk ez volt: Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, Édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Gerendás Péter: Nagyon fontos, hogy az embernek legyen szerencséje egy olyan társat találni, aki őt kiegészíti, aki a másik fele. Ez nem egy könnyű feladat, de azt mondom, hogy ha két összeillő ember találkozik, akiknek nagyon harmonikus a házassága, az egy olyan erős pillér, amire lehet alapozni. Egy ilyen házasság még esetleg egy krízishelyzetet is el tud viselni. Hogyha gyengék az alapok, akkor viszont össze tud dőlni az építmény.
Van pár alapvető kérdés: Például a szülők, az egymással ellentétes nevelési elveiket, ne a gyerekek előtt vitassák meg. Ha nem értenek egyet egymással valamilyen nevelési elvben, akkor ezt négyszemközt beszéljék meg. Az egyik szülő ne kérdőjelezze meg a másik véleményét a gyerek füle hallatára, mert akkor a gyerek megszokja, hogy valamelyik szülő véleménye nem fontos.
Molnár Szabolcs
www.sztarportre.hu
