Legalábbis a szurkolói komment szerint. Irónia, avagy hurráoptimizmus? A futballdrukkerek idegei pattanásig feszültek, úgy várják a beígért nagybefektetőt csapatuk megmentésére, amelynek érkezését most már biztosra mondják.
Hétfői esti hír a dvtk.eu weboldalon és a helyi, valamint a sportsajtóban, hogy elvileg minden akadály elhárult és az Arago néven emlegetett cégcsoport megszerezheti a DVTK többségi tulajdonát. Pontosabban: megfelelő részt a diósgyőri futballt jelenleg működtető DSM Kft.-ben, amelyet a legutóbbi esztendőben a városi önkormányzat tartott fenn, közpénzből. (Mint ismert, kevés sikerrel, a centenáriumát ünneplő egylet sikertelenül szerepelt az NB I-ben, augusztustól a másodosztály vár rá.)
/illusztráció/
Tehát, mint az újságok és a szurkolói internetes fórumok hetek-hónapok óta találgatják, jön az Arago, jön Leisztinger Tamás, a „milliárdos”, és ami a lényeg, „megmenti” a Diósgyőrt. A DSM hétfői taggyűlése mindenesetre megteremtette ennek esélyét.
Mint a klubhonlap írja, „megvolt az a teljeskörű taggyűlés, amely néhány hete csonkán maradt, és a DSM tulajdonosai most már egytől egyig áldásukat adták a rég várt adásvételre.
Hetek, de inkább hónapok óta húzódik az a tulajdonosváltási folyamat, amely sok szurkoló várakozásai szerint a DVTK – eddiginél felhőtlenebb – jövőjét hivatott biztosítani. Emlékezetes, az egyesületet jelenleg birtokoló cégek és szervek közül a városi önkormányzat már korábban megszavazta, hogy átengedi a megfelelő tulajdonrészt egy üzleti alapú befektetőnek, a többiek közül azonban volt, amely nem képviseltette magát az ezt célzó taggyűlésen. Most, a megismételt eseményen viszont már igen, sőt, mint szintén tudott tény, azóta a kormányzati szinten, illetve a vonatkozó törvények (adó kontra sporttámogatás) tekintetében is lényeges változások következtek be. Azaz a lényeg: úgy tűnik, minden akadály elhárult az elől, hogy az a bizonyos üzletember, vagyis az ő nevéhez kötött cégcsoport (Arago), amelyek jóideje a közbeszédben forognak, valóban átvegyék a klubot. Erről Nagy Béla ügyvezető számolt be a honlapunknak hétfőn késő délután.
Mindez nem jelenti, hogy az összes kisebb-nagyobb vitás kérdés lezárult volna, úgy tudni, egyes valamikori (‘Szeviép előtti’) résztulajdonosokkal még folynak egyeztetések követeléseikről. Mindenesetre most már kizárólag az említett reménybeli befektető térfelén pattog a labda, ahogy mondani szokás. Márpedig ez a cég nemrégiben megerősítette, hogy fenntartja vételi szándékát. Képviselőin múlik, hogy ezt mikor és miként érvényesítik. Annyi információval rendelkezünk még – hiszen az igazi szurkolókat mégiscsak a csapat, a futball körüli ügyek érdeklik igazán -, hogy rövidesen kijelölheti a sportigazgatót (vagy nevezze bárminek a szakmai munkáért felelős legfelsőbb személyt) az új többségi tulajdonos, s onnantól kezdődik meg a sportszakmai munka átalakítása, kialakítása, edzők megnevezése, játékosok kiválasztása, szerződtetése, és így tovább.”
„Eljött a kánaán! – Ezt már az egyik, a fenti hírhez tartozó olvasói kommentben olvashatjuk. – Van igazi tulaj, pénz, jön edző, szakmai vezető. Tapasztalt játékosok támogatásával a helyi kötődésű fiatalok vérrel, verejtékkel, csúszva mászva kiharcolják a feljutást! Az őszi szezon végére már egy összeforrt, szerethető csapatot fog hajtani több ezer diósgyőri torok, a győzelem mámoros állapotába! Lipusz, Takács, Balajti és a többiek ezerszer megbánják, hogy eligazoltak innen! A tavaszi menetelésnek minden egyes mérkőzése maga lesz az örömünnep!” A tétlen várakozás miatt végleg elkeseredett drukker maró gúnyba menekül, avagy a fejlemények láttán valódi optimizmus önti el? Nehéz megítélni. Egyelőre még kevés az érdemi hozzászólás, nehéz lemérni a futballszimpatizánsok reakcióját. Annyi bizonyos, hogy a befektető érkezését óriási várakozások előzik meg; már-már irreálisak. És az amúgy csak a médiából ismert vállalkozó terveiről szinte semmit sem tudni: még egyszer sem nyilvánult meg sem ő maga, sem az Arago Zrt. a helyi sajtóban. Vannak mindazonáltal „bennfentesek” – mármint a klubhonlapon kommentelők között -, aki jóideje tudni vélik, komoly tulajról van/lesz szó, aki erős csapatot tervez, valódi sikerek reményében. Igaz, legalább ugyanennyi „okost” hallhattunk a legutóbbi hetekben, akik jólértesültként váltig állították, „nem jön ide semmilyen Leisztinger”.
Egy-két nap, és mi is okosabbak leszünk.
B.A.
