2009-ben az EU vámszervei 43 500 esetben léptek fel, és több millió, vélhetően hamisított vagy kalózterméket tartóztattak fel az EU külső határain: ez derül ki abból a mai napon nyilvánosságra hozott éves jelentésből, amelyet a Bizottság készített az EU vámszervei által a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése érdekében kifejtett tevékenységről. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének gyanúja leggyakrabban a cigaretta, a ruházati cikkek és a márkás termékek kapcsán merül fel, azonban az olyan – az emberi egészséget potenciálisan veszélyeztető – mindennapi fogyasztási cikkek is jelentős hányadot képviselnek, mint a samponok, fogkrémek, játékok, gyógyszerek vagy háztartási készülékek. A mai napon közzétett jelentés statisztikákat közöl a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő, az Unió külső határain feltartóztatott termékek típusairól, származási helyéről és szállítási módjáról. Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint a csalás elleni küzdelemért és az auditért felelős biztos elmondta: „Az EU vámszerveinek feladata védeni a polgárokat és a vállalkozásokat. A hamisított termékek a fogyasztók számára egészségügyi és biztonsági szempontból komoly veszélyt jelenthetnek, és hátrányos helyzetbe hozhatják a jogszerűen működő vállalkozásokat. A Bizottság és a tagállamok a nemzetközi kereskedelmi partnerekkel és az iparral együttműködésben a jövőben is arra fognak törekedni, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok a lehető legmagasabb fokú védelmet élvezzék az EU-ban.
A jelentés főbb megállapításai
A jelentés szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének gyanújával érintett termékek száma növekvő tendenciát mutat. 2009-ben az EU vámszervei több mint 43 500 esetben léptek fel, és összesen 118 millió terméket foglaltak le. A jelentés kitér arra, hogy miközben a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése korábban főként a luxustermékeket érintette, ma már egyre több, a polgárok által nap mint nap használt tömegcikkre is kiterjed. A lefoglalt árucikkek között első helyen a cigaretta áll (19%), amelyet az egyéb dohányáruk (16%), a márkás termékek (13%) és a gyógyszerek (10%) követnek. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékek elsődleges származási helye továbbra is Kína (innen érkezik a termékek 64%-a), míg egyes árukategóriákban a termékek döntő hányada más országokból, köztük az Egyesült Arab Emírségekből és Egyiptomból származik. A határokon feltartóztatott áruk 77%-át megsemmisítették vagy a jogsértés megállapítása érdekében bírósági eljárást kezdeményeztek.
A szellemi tulajdonjogok védelmének jelentősége
Ahogyan azt az „Európa 2020” stratégia is kiemeli, a kutatás, az innováció és a munkahelyteremtés előmozdítása szempontjából a szellemi tulajdonjogok kiemelt jelentőséggel bírnak. A szellemi tulajdonjogok érvényesítése az uniós polgárok egészségének és biztonságának védelme szempontjából is fontos, hiszen ha bizonyos hamisított termékeket (így például élelmiszereket, testápolási termékeket és gyermekeknek szánt termékeket) nem az előírások szerint állítanak elő, az komoly veszélyt jelenthet.
Az EU vámszerveinek szerepe
Az EU vámszervei kulcsszerepet játszanak abban, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékek ne juthassanak be a belső piacra. A Bizottság számos intézkedéssel támogatja a vámszerveket a hamisított termékek kereskedelme elleni küzdelemben. Jelenleg egy olyan javaslat kialakításán dolgozik, amelynek célja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékek elleni vámügyi fellépésről szóló hatályos szabályozás javítása és a jelenlegi eljárások egyszerűsítése. A Bizottság a tagállamokkal együtt átfogó felülvizsgálatnak vetette alá a jelenlegi szabályozást, és a témában nyilvános konzultációt indított, amely 2010. június 7-én zárult le. Ezek alapján a Bizottság ez év végéig jogszabály-alkotási javaslatot kíván benyújtani. A nemzetközi kereskedelmi partnerekkel való sikeres együttműködés is jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékeket ne lehessen behozni az EU-ba. 2009-ben az EU és Kína cselekvési tervet írt alá, amelynek kifejezett célja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékekkel kapcsolatos vámügyi tevékenység terén megvalósuló együttműködés fokozása, és amelyet a tervek szerint az elkövetkezendő hónapokban 2012-ig meg fognak hosszabbítani (lásd: IP/09/193). Szeptemberi sanghaji látogatása során Šemeta biztos személyes megbeszéléseket fog tartani kínai tárgyalópartnereivel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének biztosításáról. Az iparral való együttműködés ahhoz is rendkívül fontos, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértő termékeket megfelelően azonosítani lehessen. A vállalkozások kérhetik a vámszervek közreműködését, ha azt gyanítják, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik sérültek, és a vállalkozások által szolgáltatott információk alapján a vámszervek célzottabban végezhetik ellenőrzéseiket. A Bizottság a jogtulajdonosok számára kézikönyvet állított össze, amely segítséget nyújt az ellenőrzések iránti kérelmek benyújtásához, emellett továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn a magánszektorral abból a célból, hogy megtudja, miként lehetne még hatékonyabbá tenni az ellenőrzéseket.
