A Bizottság a mai napon közzétette az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló éves jelentését. A jelentés összefoglalja azokat a 2009. évi fontos intézkedéseket, amelyeket a Bizottság és a tagállamok a szabálytalanságok és a csalás megelőzése, felderítése és kezelése érdekében hoztak.
A jelentés statisztikai áttekintést nyújt az összes szabálytalanságról, amelyet a tagállamok 2009-ben bejelentettek a Bizottságnak (beleértve azokat az eseteket is, amelyekben csalás gyanúja merült fel), valamint részletekkel szolgál az uniós források visszatérítésével kapcsolatban. A jelentés megállapítja, hogy a tagállamok az előző évekhez képest fokozottabban betartották a szabálytalanságok bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeiket, és ajánlásokat tesz arra nézve, hogyan lehetne tovább erősíteni az uniós adófizetők pénzének védelmét. Az idei jelentés két kiemelt témával is foglalkozik: a helyszíni ellenőrzések során folytatott bizottsági és tagállami együttműködéssel, valamint a szabálytalan összegek visszatérítésére irányuló tagállami intézkedésekkel.
Algirdas Šemeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: „E jelentés a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás két sarokpillérére, az átláthatóságra és a felelősségre összpontosít. A Bizottság és a nemzeti hatóságok együttesen tartoznak felelősséggel az uniós források védelmét illetően. Rendkívül fontos, hogy a tagállamok a szabálytalanság és csalás minden gyanúját a lehető leghamarabb bejelentsék, és teljes mértékben felvállalják a hatékony nyomon követéssel járó szerepet. A ma közreadott jelentés rámutat azokra a területekre, ahol további előrehaladást kell tennünk, és segít annak biztosításában, hogy az uniós adófizetők pénze megfelelő védelemben részesüljön.”
Az éves jelentés szerint a saját források és a közvetlen kiadások területén bejelentett szabálytalanságok száma jelentős mértékben csökkent 2009-ben a 2008-as szinthez képest. Azonban más olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, a kohéziós politika és az előcsatlakozási alapok általában emelkedett a bejelentett szabálytalanságok és azon esetek száma, amelyekben csalás gyanúja merült fel. Ennek számos oka lehet. Gyakran ez annak a jele, hogy a bevezetett ellenőrzések és csalásellenes rendszerek jobban működnek, és több eset bejelentésére kerül sor. Az uniós jog értelmében az uniós források kezelésével kapcsolatban feltárt valamennyi hibát ki kell javítani, és a nem szabályszerűen felhasznált forrásokat vissza kell téríttetni.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem túlmutat az uniós határokon, és a Bizottság határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy további nemzetközi együttműködést hozzon létre e téren. A ma közreadott jelentésben kiemelt intézkedések közé tartoznak a korrupció és csalás elleni megállapodásokra irányuló nemzetközi tárgyalások, a cigarettacsempészet kezelését célzó intenzív erőfeszítések, és annak az új adatbázisnak a kifejlesztése, amely segít megelőzni és felderíteni a mezőgazdasági és vámügyi jogszabályok terén bekövetkező azon jogsértéseket, amelyek hatással lehetnek az uniós bevételekre.
A 2009-ben bejelentett szabálytalanságok és csalás gyanúja miatti ügyek ágazatonkénti lebontásban
Saját források: A bejelentett szabálytalanságok száma a 2008-as adathoz képest 2009-ben 23%-kal esett vissza, és az esetek által érintett becsült összeg 8,5%-kal csökkent. A csalás gyanúja a saját források területén bejelentett összes szabálytalanság 19%-át tette ki, és értéke mintegy 99 millió EUR volt.
Mezőgazdaság: A bejelentett szabálytalanságok száma 43%-kal emelkedett 2009-ben; és az esetek által érintett teljes becsült összeg 125 millió EUR. 2009-ben a mezőgazdaság számára megítélt összes támogatás 0,03%-a esetében merült fel csalás gyanúja. A bejelentett szabálytalanságok számának növekedése a szabálytalanságkezelő rendszer (IMS) végrehajtásával hozható összefüggésbe, amely az eddiginél több felhasználó számára teszi lehetővé, hogy a gyanúsnak vélt ügyeket bejelentse.
Kohéziós politika: A bejelentett szabálytalanságok száma 23%-kal emelkedett 2009-ben; és az esetek által érintett teljes becsült összeg 1,22 milliárd EUR. 2009-ben a megítélt összes támogatás 0,23%-a esetében merült fel csalás gyanúja. A 2009-ben bejelentett szabálytalanságok számának a 2008-as adathoz képest bekövetkezett emelkedése nagyrészt az ellenőrzések és auditok számának a 2000–2006-os programozási időszak vége miatti növekedésével magyarázható.
Előcsatlakozási alapok: Az előcsatlakozási alapokból nyújtott támogatásban részesülő 14 ország által bejelentett szabálytalanságok száma 2009-ben 35%-kal emelkedett. Az esetek összesen 117 millió EUR értékű becsült összeget érintenek. 2009-ben az előcsatlakozási alapok keretében megítélt összes támogatás 0,38%-a esetében merült fel csalás gyanúja. Jelentősen megemelkedett (+135%) a visszatérítéssel érintett összeg, amelynek legjelentősebb része a SAPARD-hoz – a tagjelölt országok számára a mezőgazdaság fejlesztéséhez uniós támogatást biztosító programhoz – kapcsolódik.
Közvetlen kiadások: A bejelentett szabálytalanságok száma 24%-kal csökkent 2009-ben. A szabálytalansággal érintett esetek teljes becsült összege 27,5 millió EUR, amelyből mintegy 1,5 millió EUR esetében merült fel csalás gyanúja. A Bizottság a szabálytalan összegekből eddig 15,5 millió EUR-t téríttetett vissza.
(A mellékletben szereplő táblázat bemutatja az esetek területenkénti részletes lebontását.)
Előzmények
Az uniós jog előírja a tagállamok számára, hogy értesítsék a Bizottságot minden olyan csalásról és egyéb szabálytalanságról, amely az uniós tevékenységek bármely területén hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi érdekekre. A statisztikák azonban nem feltétlenül nyújtanak teljes képet, hiszen a Bizottság a szabálytalanságok jelentését illetően a tagállamokra van utalva. A jelentésben megadott számok hozzávetőlegesek és előzetes jellegűek. Az elővigyázatosság kedvéért – mielőtt a szabálytalansággal érintett összeget pontosan meg nem határozzák – a megadott összeg gyakran a szóban forgó program egészére vonatkozik. Fontos az is, hogy különbséget tegyünk csalás és szabálytalanság között. A meghatározás szerint a csalás szándékosan elkövetett szabálytalanság, amely bűntettnek minősül. A csalás tényleges pénzügyi hatása csak a bírósági eljárás végén mérhető fel.
Szintén a mai nappal az OLAF benyújtotta éves tevékenységi jelentését 2009-ben folytatott független operatív munkájának eredményeiről.
Jelentések:
