Schmitt Pál szerint a köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához. A Fidesz-KDNP 68 éves köztársaságielnök-jelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében csapatemberként jellemezte magát és hangsúlyozta, elnökként – a pártsemlegesség jegyében – nem lehet majd tekintettel arra, hogy melyik párt javaslatával kapcsolatban kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkörét érvényesítenie. Schmitt kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni, az ellensúly szerepe ugyanis az ellenzéké. Az alkotmány által az elnökre bízott feladatokat többféle módon lehet megvalósítani: a stílusbéli különbségek inkább az illető személyiségéből adódnak, mintsem az alkotmányhoz fűződő viszonyából – mondta. A magyar társadalom ma minden közéleti szereplőtől, így az elnöktől is egy nyitott, emberközelibb magatartást vár el, aki elérhető, megközelíthető, aki kész a párbeszédre; gyakori közéleti szerepvállalásával nem relativizálja, hanem ellenkezőleg, erősíti a tisztség méltóságát – fejtette ki álláspontját az elnöki szerepkörről Schmitt Pál.
Utalva a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmére, azt mondta: a következő elnök a húszéves demokrácia történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben, ugyanis a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. A kétharmados többségű törvényhozás tekintetében – folytatta – lényegében az egyetlen korlát az alkotmánybírósági normakontroll. Az utólagos normakontrollt bármely állampolgár igénybe veheti, az államfő előzetes normakontrolljának azonban az a sajátossága, hogy ebben az esetben a jogszabály nem is lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság nem veti össze az alaptörvénnyel – emlékeztetett.
Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, „éppen ellenkezőleg”, ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok alkotmányosságában, „de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenem”.
Az alkotmány módosításánál különösen nagy a felelősség, hiszen az államfőnek nincs lehetősége előzetes normakontrollt kérni – jegyezte meg Schmitt Pál, aki reméli, a parlament által felállított alkotmányozó bizottság átérzi küldetésének súlyát, és olyan javaslatot tesz majd, amely hosszú időn keresztül értékálló marad, biztosítja a következő generációk emberi jogainak védelmét, a rendet. Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés.
(MTI)
