Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke örömét fejezte ki az Egyesült Államokkal a második szakaszban kötött „Nyitott égbolt” elnevezésű megállapodás elfogadásával kapcsolatban. Kallas alelnök, José Blanco, spanyol közlekedési miniszter és Cynthia Stroum, az USA luxemburgi nagykövete a mai napon Luxemburgban írta alá a megállapodást a tagállamok közlekedési minisztereivel együtt. Az első és második szakaszban létrejött megállapodások teljes körű végrehajtása várhatóan 12 milliárd euro gazdasági előnnyel járhat és akár 80 000 új munkahely létrehozását segítheti elő. Kallas alelnök a következőket nyilatkozta: „E megállapodás jelentős előrelépés az Egyesült Államokkal kialakított kölcsönös előnyökön alapuló légiközlekedési kapcsolatunkban. Különösen jó hír az utasok, a fuvaroztatók, a repülőterek és a légitársaságok számára, mert mindannyian élvezhetik a további kereskedelmi lehetőségeket és az e megállapodás által biztosított megszilárdult szabályozási keret előnyeit. Ennek köszönhetően kilábalhat az európai légiközlekedési iparág az utóbbi, kihívásokkal teli időszak nehézségeiből”.
A második szakaszban létrejött megállapodás a 2007-ben aláírt, nagy jelentőségű EU–Egyesült Államok közötti „Nyitott égbolt” elnevezésű megállapodás előnyeire támaszkodik. A megállapodás új kereskedelmi lehetőségeket teremt, és megerősíti az együttműködés kereteit olyan témákban, mint a környezetvédelem, a szociális védelem, a verseny és a védelem. Ezenfelül a megállapodás révén további beruházásokra és piaci hozzáférési jogosultságra nyílik lehetőség a jövőben.
A második szakasz tárgyalásai 2008 májusában kezdődtek azzal a céllal, hogy a szabályozás területén további együttműködésre és további piaci lehetőségek megteremtésére kerüljön sor. A tárgyalófelek mára teljesítették a 2009 novemberében az EU–USA-csúcson kapott megbízatásukat.
A megállapodás egyértelmű kereskedelmi előnyökkel jár, beleértve az uniós légitársaságok számára a „Fly America” programhoz való nagyobb hozzáférést is. Az Egyesült Államok és Európa elkötelezték magukat amellett, hogy leküzdik a piaci hozzáférés terén még fennálló akadályokat, és évente felülvizsgálják az e célkitűzés megvalósításában elért előrelépést. A jövőben további kereskedelmi jogok cserélnek gazdát az alábbi jogi változtatások függvényében. Lásd alább:
*
A légitársaságok tulajdonlásának és ellenőrzésének kölcsönös liberalizációja. Az amerikai légitársaságokban való külföldi tulajdonszerzés jelenleg a szavazati jogok 25%-ára korlátozódik. Amint az USA jogszabályaiban megtörténnek a szükséges változások, az EU is lehetővé teszi az egyesült államokbeli befektetők számára az uniós légitársaságokban való többségi tulajdonszerzést.
*
A repülőterekre vonatkozó zajkibocsátási korlátozások. A repülőterek zajkibocsátási korlátozásait bevezető folyamat vonatkozásában az uniós jogszabályokban bekövetkező változások függvényében további jogok illetik meg az uniós légitársaságokat az USA és számos nem európai ország közötti járatok indítására. Ezenkívül eltörlésre kerül a harmadik országok légitársaságainál az uniós befektetők előtt fennálló számos akadály is. Hasonló jogok érvényesülnek majd az amerikai légitársaságokra vonatkozóan is, amikor az amerikai törvények lehetővé teszik az EU számára az amerikai légitársaságokban való többségi tulajdonszerzést.
A tárgyalófelek a szabályozási kérdések terén folytatott együttműködés tekintetében is jelentős eredményeket értek el:
*
A megállapodás fokozza a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos együttműködést. Ennek érdekében előirányozza, hogy – a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében – a piaci alapú intézkedéseket (mint például a kibocsátáskereskedelmi rendszereket) össze kell hangolni és közöttük kölcsönhatást kell kialakítani; fokozni kell az átláthatóságot a repülőterekre vonatkozó zajkibocsátási intézkedések terén; és ösztönözni kell a környezetbarát technológiák, üzemanyagok és légiforgalom-irányítási megoldások térnyerését. Az e téren megvalósuló együttműködés kulcsfontosságú a nemzetközi légi közlekedés fenntarthatóbbá tételében.
*
A megállapodás a légi közlekedés történetében most először tartalmaz kifejezetten az EU és az USA közötti légiközlekedési kapcsolatok szociális aspektusaira vonatkozó cikket. Ez nem csupán a légiközlekedési alkalmazottak meglévő törvényes jogainak fenntartását biztosítja, hanem azt is, hogy a megállapodás végrehajtása nyomán magas színvonalú munkaügyi előírások születhessenek.
*
A megállapodás a védelemmel kapcsolatos – már jelenleg is magas szintű – együttműködést is fokozni fogja. A cél az, hogy a légiközlekedési rendszert fenyegető veszélyek kezeléséhez rendelt erőforrások eloszlása javuljon, ehhez pedig a felek védelmi intézkedéseinek maximális mértékű kölcsönös elismerése, továbbá az új fenyegetésekre történő gyors és összehangolt reagálás szükséges.
*
A megállapodás kiterjeszti a megállapodás végrehajtásának nyomon követésével és a szabályozás terén folytatott együttműködés különböző munkafolyamatainak koordinálásával foglalkozó EU-USA vegyes bizottság szerepét. Az új szabályok nyomán csökken a bürokrácia (többek között a felek által hozott szabályozási intézkedések kölcsönös elismerésének köszönhetően), és elkerülhetőek lesznek a felesleges párhuzamos erőfeszítések (például a biztonságra vonatkozó közös kezdeményezések, az egyszeri védelmi ellenőrzés és az utazás megkönnyítése révén).
Az Európai Unió és az Egyesült Államok piacai a legnagyobbak a világ összes légiközlekedési piacát tekintve. Együttesen a globális légiközlekedési piac csaknem 60%-át teszik ki. Az e második szakaszban létrejött megállapodás végrehajtásával kapcsolatos gazdasági előnyök független becslések alapján is megfelelnek a dohai kereskedelmi forduló sikeres lezárásától várt transzatlanti előnyöknek. A megállapodás aláírását követően az Európai Parlament egyetértése és a tagállamok általi ratifikáció is szükséges annak hivatalos hatálybalépéséhez.
Jelentős gazdasági előnyök származhatnak az EU-USA transzatlanti piac előtti akadályok eltávolításából (Booz Allen Hamilton, 2007. január):
*
Ami a gazdasági hatásokat illeti, mintegy 12 milliárd euro gazdasági előnnyel járhat és közel 80 000 munkahely megteremtését teszi lehetővé (az Egyesült Államok és az EU között többé-kevésbé egyenlő eloszlásban).
*
Megteremti annak lehetőségét, hogy további 26 millió utas utazhasson transzatlanti járatokon egy ötéves időtartamon belül. Jelenleg 50 millió alatt van az éves forgalom (2007). Az ötödik év végén ez azt jelentené, hogy a piac 34%-kal lesz nagyobb a megállapodásnak köszönhetően, mint azt megelőzően.
*
A kétoldalú megállapodások és a forgalmi jogokra vonatkozó korlátozások eltörlésével előreláthatólag csökkenni fognak a jegyárak a vállalatok és magánszemélyek számára. Az ezzel járó konszolidált gazdasági előny 6,4 és 12 milliárd EUR közötti összegre tehető öt év alatt.
*
Az áruszállítás piaca 1–2% közötti növekedést érhet el.
