Miskolc – Az államtitkár vizsgálatot indít, ki engedélyezte az M30-as megépítését: az ugyanis hozzájárult az árvízhez. Abban, hogy ártérre épült több bevásárlóközpont is Miskolcon, nem tartja felelősnek az észak-magyarországi környezetvédelmi felügyelőséget a szakállamtitkár, Illés Zoltán, nyilatkozta az Észak-Magyarországnak. A helyiek ugyanis kétszer is elutasították a kérelmeket elsőfokon, míg azt a másodfokú hatóság, az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség megadta. Ezért kellett távoznia posztjáról szerdán dr. Filotás Ildikónak, a felügyelőség vezetőjének. Illés Zoltán azonban hangsúlyozta, – mint arról már korábban beszámoltunk – vizsgálatot indít annak megállapítására a miskolci felügyelőségnél, hogy ki engedélyezte az M30-as jelenlegi formában való megépítését. Lábakra kellett volna épülnie, mert így „kínai falként”, azaz gátként funkcionált árvíz idején.
Az államtitkár még elmondta, az árvízvédelem feladatkörét visszavennék az önkormányzattól és a vízügyi igazgatóságoknak adnák, melyek létszámát 10 ezer főre duzzasztanák fel. Véleménye szerint ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre gyakrabban fordul majd elő egyszerre nagy mennyiségben lezúduló csapadék, és ezzel nő az árvíz veszélye is.
Jogilag rendben, de…
– Az elsőfokú hatóság a miskolci székhelyű környezetvédelmi felügyelőség volt az ügyben – magyarázta a történteket kérésünkre Illés Zoltán. Megjegyezte, a miskolciak „engedélyezést kizáró okok miatt” elutasították az ártérre való építkezésre benyújtott kérelmet. Az ügy azonban másodfokra került az országos hatósághoz, ahol új körülményre hivatkozva engedélyezték az építkezést.
– Holott semmiféle új körülmény nem volt – mondta Illés Zoltán. Folytatta: újabb fellebbezés történt, amit elsőfokon újra elutasítottak Miskolcon, másodfokon viszont a főfelügyelőség megadta az engedélyt. Egy bizonyos kormányrendeletre hivatkozva indokolták a döntést, (21/2006. 3 fejezet 5§) amely szerint „nagyvízi mederben nagyvízi mederkezelési terv szerint elhelyezhetők építmények.”
– Lehet, hogy jogilag rendben van a dolog, de életszerűség és szakmaiság tekintetében nem – állapította meg az államtitkár. – Első számú szabály ugyanis, hogy nagyvízi mederbe nem szabad építkezni. Egyébként az említett ügy csak egy a sok közül, más okok is közrejátszódtak, hogy a menesztés mellett döntöttem.
Illés Zoltán hangsúlyozta, kezdeményezi az említett kormányrendelet módosítását is, hogy – fogalmazott – butaságból, korruptság miatt ne történhessen hasonló eset. Megjegyezte: akármekkora beépítés is történik ugynis a nagyvízi mederben, annak mindig hatása van az árvíz alakulására, mint ahogy történt most Felsőzsolca esetében is.
– Az ügyhöz kapcsolódóan vizsgálatot kezdeményezek a miskolci felügyelőség ellen is – folytatta. – Mégpedig annak megállapítására, ki adott rá engedélyt, hogy az M30-as ezen a nyomvonalon épüljön meg. Miért nem lábakon áll? Az árvíz idején ugyanis „kínai nagy falként”, azaz gátként funkcionált, és visszaduzzasztotta a vizet.
Le kellene bontani
– Említette, megvizsgálja, van-e jogi lehetőség az ártérre épült áruházak visszabontására. Lát reális esélyt, hogy ez megtörténhessen? – kérdeztük.
– Nincsenek illúzióim, de megpróbáljuk – válaszolta. – Mert így újból és újból előfordulhat hasonló árvíz. Nem megoldás, hogy állami pénzen magánérdekeket támogassunk, ezért kellene lebontani az épületeket. Ha erre nincs lehetőség, akkor azt szeretnénk elérni, hogy a multik járuljanak hozzá a gátépítés költségeihez, ellenkező esetben ne kaphassanak működési engedélyt.
„Eltűnt” árvízi tervek
Megjegyeztük, Illés Zoltán a napokban azt nyilatkozta, visszavenné az önkormányzatoktól az árvízvédelem feladatkörét. Hogyan tovább? – kérdeztük. Válaszában kifejtette, helytelen volt ezt a feladatot az önkormányzatoknak adni. Hiszen nem volt emberük, eszközük rá, és a szakértelem is hiányzott. Volt, hogy a vízügyi szakember kérte az önkormányzattól az árvízi terveket, azt mondták, nem találják. Később derült ki, el sem készültek: 600 ezer forintba kerültek volna, így nem volt rá pénzük. Ezért szeretné az államtitkár elérni, hogy a feladat a vízügyi igazgatóságokhoz kerüljön.
Ezek létszámát felduzzasztanák a jelenlegi körülbelül 3 ezer főről 10 ezerre. Feladatuk a gátak, záportározók építése lenne, a logisztika szervezése és az említett tervek készítése. Árvizek idején pedig – az államtitkár szerint ezek száma a globális felmelegedés hatására mind gyakoribb lehet – az aktív védekezésé. Így nem fordulhatna elő, ami most, hogy kivezénylik a katonságot, a rendőrséget a gátakra, de nem tudják, mit is kell tenniük.
Vásárhelyi terv – folytatása következik
– Mi lesz a Vásárhelyi tervvel? –kérdeztük még. (A terv az előző Orbán-kormány idején készült, és a folyók szabályozását, gátak építését tartalmazza. Végrehajtását a napokban sürgették a parlamentben.)
– A terv nem szimplán tározóterek építését, hanem vidékfejlesztést, a kisebb vízfolyások szabályozását, záportározók építését is jelenti – válaszolt Illés Zoltán. Felülvizsgálják a terveket, mondta, majd a következő év költségvetésének tárgyalásakor derül ki, mennyi pénz lesz rá, ettől függ, milyen ütemekben történhet a megvalósítás. Az építekezés több évig is eltarthat. Fontos tanulság – mondta–, hogy komolyabban kell venni a tervhez kapcsolódó földkisajátításokat, ezek miatt ugyanis már eddig is sokat lassult a megvalósítás.
– Hajdu Mariann –
