Csak a többségi állami tulajdonú cégeknél csökkentik az idén legalább 15 százalékkal a bértömeget és csak a közpénzzel gazdálkodó szervezeteknél lesz kétmillió forint a bérplafon – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter. „Akkor, amikor az állam hatékony gazdálkodásáról beszélünk most három dologról van szó” – mondta Fellegi Tamás. Az egyik: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének megfelelően már dolgoznak a közszféra bérgazdálkodásának reformján, amely meghatározza a hatékony gazdálkodás irányát. A másik az, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél kétmillió forintos bérplafont vezetnek be, a harmadik pedig a többségi állami tulajdonú cégek bértömegének 15 százalékos csökkentése.
A miniszter közlése szerint a bértömeg csökkentésében nincs benne a munkaadók közterhe. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél lévő állami többségi tulajdonú cégek bértömegének csökkentéséből mintegy 48 milliárd forint megtakarítás lesz az idén a központi költségvetésben, de ebben az összegben nincs benne a MÁV-csoportnál a bértömeg csökkentése. A 48 milliárd forintot az MNV-nél lévő cégek 2009. évi bértömege alapján számolták. További 120 milliárd forint költségvetési megtakarítás a közszféra beszerzéseinek befagyasztásából érhető el – mondta a miniszter az MTI kérdésére.
Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy nincs szó tömeges elbocsátásról, főleg nem óvónőkről és ápolónőkről. Kifejtette: a vezetői szinteket csökkentik és a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit teremtik meg. Előfordulhat létszámbővítés is, például kisposták megnyitása esetén, vagy vasúti szárnyvonalakon a személyforgalom újraindításakor, de a foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalkozások támogatásától várják, ami a tárca elsőszámú fejlesztéspolitikai prioritása.
A közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknél, így a közszférában a bruttó bér legfeljebb kétmillió forint lehet. Számos olyan közpénzzel gazdálkodó intézmény van a Magyar Nemzeti Bankon kívül is, amelynek vezetői havonta több millió forintot keresnek – mondta. A többségi állami tulajdonú cégek közül csak a nagyoknál – például Magyar Villamos Művek (MVM), MÁV, Szerencsejáték Zrt., Magyar Posta Zrt. – marad meg az igazgatóság és a felügyelőbizottság mint testület, a többinél ügydöntő felügyelőbizottság alakul. A miniszter kijelentette: a testületek szűkítése „elvi-politikai kérdés, mert az állami vagyont nem lehet klientúra-építésre felhasználni”.
(MTI)
