A tiszta fürdővíz elengedhetetlen kelléke az olyan gazdasági húzóágazatoknak, mint az idegenforgalom, de a növények és állatok életéhez is nélkülözhetetlen. Az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által évente közzétett, a fürdővizek minőségéről szóló jelentés szerint 2009-ben a tengerparti fürdővizek 96%-a és a folyami és tavi fürdővizek 90%-a megfelelt a minimumkövetelményeknek. A jelentésben szerepel, hogy hol szerezhető be részletes és aktuális információ az egyes fürdőhelyek állapotáról.
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „Az utóbbi harminc évben az uniós és országos szinten hozott szabályoknak köszönhetően sokat javult Európa fürdővizeinek minősége. A munka azonban nem ért véget. A több évtizede tartó javulás ellenére folytatni kell a vizek figyelemmel kísérését, hogy az eddig elért eredményeket fenntarthassuk vagy javíthassuk.”
Jacqueline McGlade professzor asszony, az EKÜ ügyvezető igazgatója szerint „Az európai fürdővizek minőségének további javulásához állampolgári részvételre van szükség. Ez elsősorban azt jelenti, hogy meg kell ismerni és meg kell érteni környezetünk jelenlegi állapotát, és jobb, tisztább vizet kell követelni a megfelelő hatóságoktól. Internetes eszközeink segítségével magánszemélyek is könnyen hozzáférhetnek a környezettel kapcsolatos adatokhoz, és e fórumon megvitathatják véleményüket másokkal.”
A fürdővizek minőségének javítását célzó munka keretét a jó ökológiai és környezetvédelmi állapot elérésére való törekvés, illetve az Európai Unió vízpolitikai és tengerügyi keretirányelvei adják.
A 2009-es adatok illeszkednek a folyamatos javulás trendjébe
Az Európai Unió területén 2009-ben megvizsgált 20 000 fürdőhely kétharmada tengerparti, míg a többi folyóparti és tavi fürdőhely volt. A kötelező küszöbértékeknek (környezetminőségi előírásoknak) való megfelelés a parti vizek esetében az 1990-ben tapasztalt 80%-ról 2009-ben 96%-ra javult. A belföldi vizeknél a javulás még jelentősebb: 52%-ról 90%-ra nőtt a megfelelés aránya.
2008 és 2009 között kismértékben csökkent a minimumkövetelményeknek megfelelő fürdőhelyek száma, kevesebb mint 1 százalékponttal a tengerparti és 3 százalékponttal a belföldi fürdővizek tekintetében. A szigorúbb iránymutató értékeknek való megfelelés 2008-hoz képest 2009-ben valamivel kevesebb mint 1 százalékponttal javult a tengerparti fürdővizek tekintetében, így elérte a 89%-ot, ám a belföldi fürdőhelyek esetében majdnem 3 százalékponttal 71%-ra csökkent. Az efféle éves ingadozás jellemző az utóbbi évekre.
Ciprus, Franciaország, Görögország és Portugália tengerparti fürdővizei csaknem mind megfeleltek a szigorúbb iránymutató értékeknek.1 2009-ben az európai fürdőhelyek mindössze 2%-át kellett bezárni, a legtöbbet Olaszországban. A belföldi vizek minőségében jellemzően nagyobbak az eltérések, ennek ellenére Finnországban, Franciaországban, Németországban és Svédországban ezek többsége is megfelel az iránymutató értékeknek.
Tizennégy tagállam végez nyomon követést az új fürdővíz-minőségi irányelv keretében
A fürdővíz minőségének megállapításához számos fizikai, kémiai és mikrobiológiai paramétert kell bemérni. A tagállamoknak mindent meg kell tenniük a fürdővizek minőségéről szóló irányelvben2 meghatározott kötelező értékek elérése érdekében, de ezeknél szigorúbb, ún. iránymutató értékeket is megcélozhatnak.
2006-ban új fürdővíz-minőségi irányelv lépett érvénybe, amely a legfrissebb tudományos ismeretek alapján aktualizálta a paramétereket és a nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket. Az új irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a nyilvánosságnak a fürdőhelyek minőségéről való tájékoztatására. A tagállamoknak csak 2015-re kell teljes körűen végrehajtaniuk az új irányelvet, de a 2009-es fürdőszezonban tizennégy tagállam (Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Szlovákia, Spanyolország és Svédország) már az új irányelvben meghatározott paraméterek szerint követte nyomon a fürdőhelyek minőségét.
