Telefonon sikerült beszélnünk Bajor Józsefné Kistokaj polgármesterével, ugyanis ,mint a többi „vízzel harcoló” polgármesternek, neki sincs ideje másra, csupán a vízre, arra viszont napi 24 óra.
– Beszéltem 85 éves emberrel, aki azt mondta ilyen áradás nem volt, mióta ő él ilyen iszonyatos helyzetbe nem kerültek víz miatt.
Nálunk többször is volt katasztrófahelyzet, 1888-ben 140 ház volt víz alatt, 2005-ben súlyos jégkár sújtotta a települést, mintegy 400 házról vitte le a tetőt, az autókban, fákban, veteményekben tett károkról nem is beszélve, viszont 2010 mindezeknél súlyosabb károkat okozott.
– Hol érte a hír, hogy kilépett a Hejő a medréből?
– Ebéd közben. Letettem a kanalat és elindultam otthonról, miközben telefonáltam segítségért, tanácsért, mire Kkistokajba értem, már volt nálam 2000 darab zsák a védekezéshez.
– Ez elég volt ez a Hejő megállításához?
– Nem. Később hoztunk még 14000 darabot, majd még 5000-t, de ebből adtunk át Sajópetrinek is. Raktunk a tó mellé is, viszont javarészt a Hejő mellé kerültek ezek a zsákok, s itt folytak a legintenzívebben munkák, szinte mindenki „zsákolt”. Ennek ellenére 300 lakás pincéjében állt a víz.
– Igényeltek, kaptak szakmai segítséget?
– A polgárvédelemtől jöttek ki, a katasztrófavédelemmel telefonon beszéltem. A valós helyzet az, hogy magunk tapasztaltuk ki az első hullám gyenge pontjait, így a második áradásra már felkészültünk. Ahol az első gátunk megépítésénél átfolyt a víz, megerősítettük, másodjára nem jött át, akadt olyan hely, ahová lehetetlenség volt zsákot tenni, ott ismét kiöntött, de ez már nem számottevő kár.
– Ezek szerint szakmai segítség nélkül kellett megoldaniuk?
– Én nem okolok emiatt senki, bennem nincs számonkérés, nem hibáztatunk senkit. Mi próbáltunk lehetőségeink szerint urai lenni ennek a helyzetnek, ami valljuk be, az állapotok ellenére nem nálunk volt a legrosszabb. Itt emberéleteket nem kellett menteni, nem szorultak művelődési házakba, idegen, segítőkész emberek lakásaiba kilakoltatott, kimenekített lakosok, mint ahogy a környékünkön sajnos ezrekkel megtörtént mindez. Ez egy katasztrófahelyzet, ilyenkor rangsorolni kell és legelöl minden esetben az emberélet áll.
– Milyen lehetőségeik vannak az önkormányzatoknak? Miből finanszírozzák a mentés költségeit?
– Megelőlegeztünk mindent. Pályázatot kell benyújtani, ami alapján ellenőrizni fogják, valósak voltak-e a megjelölt károk, jogosak voltak-e az intézkedések és mindezek alapján utólagosan visszakapjuk a pénzt
– Javult a helyzet?
– Az időjárás miatt szerencsére apadnak a vizek, most már a belvíz okoz gondot, mivel magasabb területeken is megjelent, a föld nehezen tudja felszívni magába De reménykedjünk, hogy sokáig lesz jó idő, reménykedjünk, hogy a káosz, a félelem, ez a kilátástalan helyzet minél előbb megszűnik itt az északi területén az országnak…
Illés Adrienn
