A tavasz beköszöntével gyermekek tízezrei rajzanak ki a játszóterekre, az utcákra, a természetbe. Előkerülnek a biciklik és a focilabdák, az ugrókötelek és a görkorcsolyák. Az önfeledt játék során azonban számos veszélyes helyzet adódhat a szabadban. Az egy évnél idősebb gyermekek között a külső hatásra létrejövő balesetek vezetik a halálozási adatokat. „A közlekedési balestek során elszenvedett sérülések a legfőbb halálokok. A gyerekek figyelme szórt, ezért a gázolások könnyen bekövetkezhetnek. Ez szinte minden esetben súlyos sérüléseket okoz, hiszen a gyermek testét nem védi semmi. Minél kisebb a gyermek, annál valószínűbb a súlyos sérülés esélye. Tavasztól a sportbalesetek száma is megnövekszik. Nyáron pedig a vízbefulladás okoz sajnos sok halálesetet.” – tette hozzá Dr. Krivácsy Péter az Országos Mentőszolgálat Gyermeksürgősségi Módszertani Csoportvezetője, a K&H gyógyvarázs egészségügyi-program zsűritagja.
„Egy és 18 éves kor között az összes többi betegségben együttvéve is kevesebben halnak meg, mint sérülések miatt. 5 év alatt annyi a gyermektraumás halálozás, amennyi egy átlagos általános iskola tanulóinak száma. Tapasztalatunk szerint a gyermekbalesetek harmada tavasszal és a nyári hónapok elején a szabadban töltött játékok során történik. A téli tétlenség után a szobából kimozdulva végre itt a játék, a mozgás lehetősége. A gyermekek viszont éppen életkori sajátosságaik – testi adottságuk, fejlődő személyiségük – miatt nem képesek előre gondolkodva a veszélyekre felkészülni, ezért sokszor kerülnek balesetveszélyes helyzetekbe.”- mondta Dr. Kassai Tamás Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermek-traumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
A közlekedés, a kerékpározás és egyéb szabadtéri- és sport játékok során elszenvedett balesetek azonban sok esetben megelőzhetők és elkerülhetők. Ha a szülők és a felnőtt környezet körültekintőbb lenne és betartana bizonyos óvintézkedéseket, a legtöbb baleset nem történne meg.
„Gyakorló gyermek-traumatológusként, gyermek-mentőorvosként úgy tapasztalom, hogy a balesetek sok esetben megelőzhetők lennének. A szülők felelőssége elsődleges: a gyereket sohasem szabad felügyelet nélkül hagyni. A veszélyes tevékenységek, fulladások, mérgezések, balesetek gyakran olyankor jönnek létre, amikor a gyermekek egyedül maradnak, unatkoznak. Minden olyan társadalmi aktivitás, szerepvállalás, ami erre felhívja a figyelmet, sokszorosan megtérül. Ha már egy balesetet is sikerült megelőzni, nem dolgoztunk hiába.”- osztotta meg tapasztalatait Dr. Kassai Tamás.
A szakember szerint: „Ha a szülő betartja az alapvető szabályokat, már sokat tesz azért, hogy elkerülje a szerencsétlenséget. Autózás során például a gyermek korának megfelelő méretű, helyesen alkalmazott biztonsági gyermekülés életmentő lehet. Ennek használata elengedhetetlen, nincs olyan rövid út, amit enélkül lehetne megtenni. A közlekedési szabályok szerint már az újszülöttet is csak biztonságosan becsatolható hordozóban szabad hazahozni a kórházból. A kisgyermekeket kerékpáron is csak gyermekülésben lehet szállítani. A nagyobbak először gyalogosként, majd kerékpárosként vesznek részt önállóan a közlekedésben. A szülők felelőssége, hogy a kerékpárra csak bukósisakkal szálljon a gyermek, hiszen így súlyos koponyasérülések előzhetők meg. Európa sok országában kötelező a bukósisak viselése minden kerékpározó, görkorcsolyázó gyermek számára.”
Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek megsérült, nem szabad halogatni, mielőbb meg kell mutatni szakembernek.
„A szülők, laikusok képzése a baleset-megelőzési munkánk része. Sajnos sok olyan tévhittel találkozunk, ami akár életveszélyes lehet, például: „Nincs baja, mert alszik.”, „Nem tört el, mert tudja mozgatni a karját.”, „Elbírom, be tudom vinni az orvoshoz.” Szintén fontos, hogy a szülők, pedagógusok ismerjék az alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat, információkat. Magasból esés, közlekedési baleset után, fejsérülés vagy gerincsérülés gyanúja esetén a sérültet nem szabad mozgatni, le kell fektetni, és mentőt kell hívni. A legfontosabb információkat: Hol történt? Mi történt? Hányan, milyen sérülést szenvedtek el? – el kell tudni mondani a mentőszolgálat munkatársának, mert ezen adatok nélkül csak késlekedéssel érkezik a segítség. Fejsérüléskor eszméletvesztés, tudatzavar, álmosság, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezik, ilyen tünetekkel orvosi vizsgálatra, kórházi ellátásra van szükség. Hasi, mellkasi sérülések esetén a belső szervek sérülését csak kórházban lehet kizárni. Ha egy végtagsérülés után megduzzad, vagy fájdalmas, vagy nem tud minden mozgást kivitelezni, akkor gyermek baleseti ellátására van szükség. A nagy deformitással járó törést elszenvedett sérültet (például könyök vagy combcsonttörés) csak mentővel és megfelelő rögzítés, fájdalomcsillapítás mellett szabad kórházba szállítani. – osztotta meg a tudnivalókat a szakember.
„A mentőegység a kiérkezés után felméri a helyzetet, megteszi a legfontosabb lépéseket, mint például a légzés, az oxigénellátás biztosítása vagy szükség esetén a vérzéscsillapítás és a nyaki gerinc rögzítése. Sérült gyermeknél más fontos teendők is vannak: a sérült végtagok rögzítése, a fájdalomcsillapítás is elengedhetetlen. Amellett, hogy gyorsan kell ellátni a beteget – hiszen fontos, hogy mielőbb kórházba kerüljön – elengedhetetlenül fontosak a jó minőségű, korszerű eszközök, melyekkel a sérült állapota javítható, fájdalma és szenvedései csökkenthetőek. Emellett épp annyira fontos, hogy a mentőszemélyzet jól képzett és empatikus legyen a kis sérülttel, hiszen egy kis beteg több törődést, vigasztalást igényel, mint egy felnőtt. ” – tudtuk meg Dr. Krivácsy Pétertől.
Miután a mentők elszállították a sérült gyermeket a kórházba, fontos, hogy a kis beteg gyermekbarát környezetben találja magát. Amellett, hogy ezáltal a félelme is oldódik, biztonságban érzi magát és a barátságos környezet segít kialakítani a bizalmat – a gyermek és szülei részéről egyaránt – a kórházban dolgozók felé.
„A mi feladatunk olyan gyermekbarát környezet biztosítása ahol a gyermek inkább óvodában vagy játszótéren érzi magát, mint egészséggyárban. A kezelés során olyan gyermekbarát eszközökkel, módszerekkel kell ellátni a sérült gyerekeket, ami a legkisebb fájdalom, kényelmetlenség, heg, kórházi tartózkodás mellett biztosít maximális stabilitást, gyógyulást, és a mindennapi élethez, játékhoz történő visszatérés lehetőségét. Ezeknek az új módszereknek és eszközöknek beszerzése, bevezetése fontos feladatunk, hiszen katalizátorként hatnak és fejlesztik a gyermekbarát gyermek-traumatológiai ellátást.” – foglalta össze Dr. Kassai Tamás.
„A K&H Csoport K&H gyógyvarázs gyermek-egészségügyi programjának országos pályázata során idén is mindösszesen bruttó 25 millió forint értékben (pályázók intézményenként maximum bruttó 5 millió forint értékben) igényelhetnek műszereket és eszközöket a gyermekgyógyító intézmények és a mentők. A szakmai zsűrivel a bírálat során idén kiemelt (de nem kizárólagos) figyelemben részesítjük a gyermek-tüdőgyógyászati és gyermek-traumatológiai eseteket ellátó osztályok és/vagy járóbeteg szakellátók pályázatait. A pályázatra 2010. április 8-tól szeptember 17-ig lehet jelentkezni.” – hívta fel a figyelmet a műszer- és eszközbeszerzési lehetőségre Dr. Krivácsy Péter.
