A Legfelsőbb Bíróság 100 ezer forint kártérítést ítélt meg öt roma diáknak egy több évvel ezelőtti iskolai szegregációval kapcsolatos ügy miatt. Magyar bíróság először ítélt meg jogerősen kártérítést oktatási szegregáció miatt.
/A fotó illusztráció:-szmm.gov.hu-/
Az ügy még 2005-ben indult, amikor is az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány beperelte a miskolci önkormányzatot, mert szerinte külön épületben tanulnak a roma gyermekek, külön tartják nekik az évnyitót, a ballagást, és az iskolák pedagógiai programja sem lett egységes. Véleményük szerint az önkormányzat úgy vont össze hét általános iskolát három intézménnyé, hogy megtartotta a beiskolázási körzeteket. Ezáltal a hivatalosan egy intézménynek számító iskolaépületekben külön épületben tanulnak a roma diákok.
Az első fokon eljáró megyei bíróság 2005 novemberében megállapította a szegregáció tényét, de elutasította a keresetet. Ezért az alapítvány megfellebbezte a döntést. A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2006 júniusában hatályon kívül helyezte az első fokú határozatot, és jogerős ítéletben mondta ki: felelős az önkormányzat az általuk fenntartott iskolák szegregáló oktatásszervezési munkájáért, és az elkülönítéssel megsértették a roma gyerekek jogait. De azt is kimondta, hogy a testület nem kötelezheti integrációra az önkormányzatot.
Közben az önkormányzat határozatot hozott a perbeli iskolák beiskolázási körzetét illetően, mely szerint az addig egy intézménynév alatt működő, de két külön beiskolázási körzettel rendelkező tagiskolák és székhelyiskolák beiskolázási körzete is azonossá vált, és ezzel szerintük megszűnt a szegregált oktatás Miskolcon.
2007-ben azonban újabb pert kezdeményezett az alapítvány, mert szerinte az elmarasztaló bírósági ítélet ellenére sem változott a város oktatási szegregációs gyakorlata, továbbra is külön épületben tanulnak a roma gyermekek, annak ellenére, hogy az alapítvány egy deszegregációs programot dolgozott ki a városvezetés részére. Még beiratkozási akciót is szerveztek az elsős roma kisdiákok és szüleik számára, amellyel azt kívánták elérni, hogy a leendő iskolások ne a szegregált tagiskolákba járjanak. Az ítélettel az alapítvány ismét elégedetlen volt. Ezért 2009-ben újabb forduló, újabb per indult. Ez zárult le most azzal, hogy kártérítést ítélt meg a bíróság a felpereseknek.
Magyarországon évek óta probléma, de a környező országokban is a cigányság felzárkóztatása, beilleszkedése a társadalomba. Számos különböző program indult inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ilyen volt az, hogy a szinte tisztán roma gyerekeket tanító iskolákból a tanulókat más iskolákba kell beintegrálni, ahol a jobb tanulók húzzák magukkal a kevésbé jókat. Az integráció azonban nem ment, nem megy zökkenőmentesen. Fokozatosan megszaporodtak a szülői panaszok azokban az iskolákban, ahol megnövekedett a roma tanulók száma: iskolai erőszakról, gyermekeik zaklatásáról, tanulmányi eredményeik romlásáról számolnak be folyamatosan. Többen más iskolába vitték el gyermekeiket.
A napokban történt kormányváltás lehet, hogy változást hoz az ügyben, hiszen több kormánypárti képviselő kijelentette, hogy az integráció elhibázott lépés volt és a szegregáció híve, mivel a roma tanulók jobban fejlődnek akkor, ha közel azonos képességű, tudású roma társaik közt tanulnak, mint ha beintegrálva nem tudják a lépést tartani a jó tanulókkal. Pokorni Zoltán a Fidesz volt oktatási minisztere szinte azonnal helyesbített a napokban, és úgy finomította pártja álláspontját, hogy az integrációra továbbra is szükség van, de körültekintőbb módon. Hogy mit hoz a jövő a témában, valószínűleg a közeljövőben kiderül.
– Sólyom Sándor –
