Kormányciklusokat átívelve 2002 óta megszállottan kampányol a füstmentes, egészségesebb Magyarországért, a dohányosokért. A Parlament a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (XI.1.) megjelenése óta halogatja a vendéglátóhelyek és a közterületek védelmére tervezett megszorító intézkedéseket. Emiatt az egészségtudatos, kiszolgáltatott nemdohányzók a passzív dohányzás áldozataivá válhatnak. Az egészség még ma sem általános érték, de Ön fektessen be a saját egészségébe! Gyakorlatilag egy havi cigaretta áráért szerezze vissza szabadságát! A dohányzásról leszokott betegek a cigaretta árán túl gyógyszerekre is kevesebbet költenek, ami évente több százezer forintos megtakarítást is jelenthet.
A dohányzás az egész világon egyre szélesebb körben és egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait. A WHO a XXI. század pestisének nevezte. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt. A dohányzás következtében minden 15. percben meghal valaki, így évente 30.000 honfitársunkat veszítjük el értelmetlenül.
A nikotin alattomos méreg, az egyetlen legális drog, (a cigarettafüstben lévő kátrány pedig bizonyítottan rákkeltő). A „kemény” drogoknál gyorsabban, nagyobb százalékban alakít ki függőséget, amely a biofizikai orvoslás segítségével könnyedén kiküszöbölhető. A leszokás pedig gyakorlatilag “egyedül nem megy”.
Persze az lenne a legjobb, ha egyáltalán rá se szokna senki, vagy sokkal kevesebben válnának e szenvedély rabjaivá. A rászokás megelőzése még ma is a hivatalos dohányzásellenes kampányokban háttérbe szorul a leszokás reklámozása mellett. Ez nem jó. Fiatal korban (12-13 évesek között) kell jobban propagálni, hogy a dohányzástól senki sem lesz előbb felnőtt, divatos, férfias, egyenrangú, csak szenvedélybeteg és 8-10 évvel rövidebb életű!
A WHO kezdeményezésére május 31. Dohányzásmentes Világnap! Ebből az alkalomból Ön is mondja el „fűnek-fának”, hogy már van kiút a dohányzás rabságából!
Szívsz vagy élsz?!
Ma Magyarországon mintegy 2,5 millió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatt 19 percenként meghal valaki, évente egy kisvárosnyi lakosságot veszítünk el így. A Dohányzás Elleni Világnap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Szívsz vagy élsz?! címmel közösen rendezte meg az első dohányzásmentes napot a WestEnd Tetőteraszán. Az egész napos rendezvényen koncertek, előadások és szűrővizsgálatok várták az érdeklődőket.
A leszokás az egyik legfontosabb lépés, amellyel megőrizhető vagy visszanyerhető az egészség. A nikotin és a cigarettafüst ártalmai közismertek, aki azonban rabja ennek a rossz szokásnak, nehezen tudja letenni az utolsó szálat.
Miért érdemes leszokni?
Néhány sokkoló tény:
– Nap 1-4 szál cigaretta megháromszorozza a halálos szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívinfarktusnak, érelmeszesedésnek, magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek is a dohányzás az egyik legfontosabb ismert kockázati tényezője.
– A rák egyes formái jóval gyakoribbak a dohányzók körében. A tüdőrákos betegek többsége rendszeresen rágyújtott betegsége előtt, sőt, van, aki még a betegágyon sem tud lemondani a napi egy dobozról! A káros szenvedély hozzájárulhat a gége-, a szájüregi és garatrák, sőt, a hasnyálmirigy, hólyag- és méhnyakrák kialakulásához is.
– A cigarettafüst több mint 4000 vegyi anyagot tartalmaz. A füst irritálja a légutakat, az állandó fulladásérzés, köhögés rontja a mindennapi teljesítményt. A dohányosoknál jellemző a hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, ezen felül pedig 33 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának kockázata náluk a nemdohányzókhoz képest.
– Mind a cukorbetegség, mind a füstölgés önmagában is növeli az érelmeszesedés kockázatát. Ha a kettő egymással társul, a következmények még súlyosabbak lehetnek. A 60 éves kor alatt végtag-amputációra kényszerült cukorbetegek döntő többsége cigarettázik.
– A dohányzó nőknél nehezebb lehet a teherbeesés, ugyanakkor gyakoribb a vetélés és a koraszülés. A gyermekvárás időszakában az édesanya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézheti elő, kisebb lehet az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata.
– Világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében is nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága, mint azoknál a kicsiknél, akik jóval egészségesebben, füstmentes környezetben nőhetnek fel.
– A cigarettázás költséges függőség, hiszen egy rendszeres dohányos évente akár 250-300.000 forintot is elfüstöl.
Az utolsó slukk
Nem kérdés tehát, hogy bármely életkorban, akár több év füstölgés után is érdemes letenni a cigarettát. A Dohányzás Elleni Világnap minden évben felhívja a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a cigarettagyártók üzleti fogásaira, valamint arra, hogy mit tesz a WHO a dohányzás leküzdése érdekében. Arra is rámutat, hogy mit tehetnek az emberek egészségük és a környezet egészségének védelmére, valamint a jövő generációinak történő megőrzése érdekében.
Felmérések szerint a dohányosok nagy része szeretne leszokni. Nyugat Európában és az Egyesült Államokban egyre kínosabb rágyújtani, van, ahol éttermekben, közintézményekben tilos is. A szabályozás itthon is egyre inkább védi a nemdohányzókat. Sok munkahelyre már nem szívesen veszik fel a dohányzó jelentkezőket, hiszen közismert a napi többszöri 10-20 perces szünet miatti munkaidő-veszteség.
Az utóbbi években több új, leszokást segítő gyógyszert is kifejlesztettek. Az orvosok szerint ezek, és az alkalmazott viselkedés-terápia együttesen nyújthatnak hathatós támogatást a dohányzással szemben. Ma a siker reményével kecsegtető legjobb módszer az, hogy ha valaki 3 hónapon keresztül részt vesz egy leszokást támogató programban és, hogy ha már kialakult a nikotin függőség, akkor valamilyen gyógyszeres segítséget is igénybe vesz.
A füstmentes élet előnyeit már 5 perccel az utolsó elszívott szál után érezhetjük.
5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nő
20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.
24 óra múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő.
48 óra múlva: az íz és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüst-szaga megszűnik.
3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken.
9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét.
1 év múlva: a szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken.
5 év múlva: a tüdőrák valószínűsége a felére csökken.
10 év múlva: a tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén.
15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.
A COPD hatásos kezelésének mérföldkövet jelentő, négyéves, globális vizsgálata
Az UPLIFT® vizsgálat eredményeit 2008 év végén, Berlinben hozták nyilvánosságra.
A hazai tüdőgyászok a január végén tartott konferencián tárgyalták meg az igen jelentős vizsgálati eredményeket.
A COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó, jelen ismereteink szerint nem gyógyítható progresszív betegség. Kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás. A COPD népbetegség, hazánkban mintegy félmillió embert, elsősorban dohányosokat érint. Az előrejelzések szerint 2010-re a koszorúér-betegség, a stroke (agyi katasztrófa) és a tüdőrák után ez lesz a negyedik leggyakoribb halálok a világon.
Gyógyszeres kezelés segítségével ma már lehetőség van a COPD-s betegek panaszainak enyhítésére, a tüdőfunkciók romlásának megállítására vagy lehetőség szerinti lassítására. A COPD kezelésére kifejlesztett gyógyszer, egy porinhalációs készítmény – mely hazánkban tavaly elnyerte az Év Gyógyszere címet – hatékony és betegbarát, pozitívan befolyásolja a betegség klinikai lefolyását, jelentősen javítja a betegek életminőségét, a betegséggel való együttélést, csökkenti a fulladást, továbbá csökkenti a heveny állapotrosszabbodások gyakoriságát, és a kórházba kerülés rizikóját.
A díjnyertes COPD gyógyszer további előnye, hogy 24 órás hörgőtágító hatása miatt naponta csak egyszer kell alkalmazni, a beteg nem felejti el a bevételét, és biztosan betartja az adagolást. A gyógyszer inhaláció útján közvetlenül a hörgőkbe, a tüdőbe juttatható, egy egyszerű és könnyen kezelhető inhalációs eszközzel.
A beteg igen kis dózisban kapja a gyógyszert, és ez a gyógyszer együtt adható más időskorban gyakori magas vérnyomás elleni, szív-érrendszeri betegségben alkalmazott szerekkel is a gyógyszerkölcsönhatások veszélye nélkül. Más hörgőtágítókkal összehasonlítva szinte nincs mellékhatása, esetenként szájszárazságot okozhat, amihez a beteg hozzászokik, illetve ami idővel elmúlik.
Az UPLIFT® vizsgálat 4 évet ölelt át, 37 ország 490 vizsgáló központjában gyűjtötték össze mintegy 6000 beteg adatait. A vizsgálatban 40 éves, vagy idősebb legnagyobb számban közepesen súlyos, valamint súlyos és nagyon súlyos COPD-ben szenvedő betegek vettek részt. A vizsgálat abban a tekintetben is egyedülálló volt, hogy még soha ilyen hosszú időn keresztül, ilyen nagy betegszámmal a tüdőgyógyászat területén nem végeztek klinikai vizsgálatot a világon. A világméretű vizsgálat becslések szerint több mint 10 millió betegévnyi tapasztalatot jelent.
Az UPLIFT® vizsgálat igen jelentős eredményeket hozott, melyek megerősítik a díjnyertes gyógyszer helyét a COPD fenntartó kezelésében. Az eredmények ismeretében a COPD-t érdemes minél korábbi stádiumban felfedezni és a hatékony kezelést elkezdeni. A vizsgálat azt is bizonyította, hogy a korán elkezdett terápia jó életminőségben megélt további életéveket jelenthet a COPD-s betegnek. A vizsgálati gyógyszer többek között csökkentette a szív- és érrendszeri,valamint légúti morbiditást és a mortalitást is!